A koleszterin megtalálható az emberi és állati sejtekben egyaránt: kifejezetten magas arányban van belőle a májban, a mellékvesében és az idegrendszerben. Ez így rendben is van, ám ha a vérben dúsul fel túlságosan, akkor már tényleg ártalmas a szervezet működésére, ugyanis ez a zsírszerű anyag megtapad az érfalakon, amitől idővel csökken az erek rugalmassága és az artériák beszűkülnek, így a vér áramlása a szív felé akadályokba ütközik. Ez a jelenség az oka sokszor a mellkasi fájdalmaknak, és ha nem fordítanak gondot rá, akkor végül szívinfarktushoz, agyvérzéshez vagy tüdőembóliához is vezethet, hiszen beszűkült erekben ekkor már jóval nagyobb eséllyel akadhat fent egy kis vérrög.
Van jó és rossz koleszterin?
A koleszterin nem csak attól lesz hasznos vagy ártalmas a szervezetre, hogy éppen mennyi található belőle sejtjeinkben. A testünk ugyanis kétfajta koleszterint állít elő: a kis sűrűségű LDL- koleszterint és a nagy sűrűségű HDL koleszterint. Ez utóbbit szokás jó koleszterinnek is nevezni, mert megköti az érfalakra tapadt koleszterint, vagyis minél magasabb a HDL szintje a vérben, annál több koleszterin szívódik el az érfalakból. Az LDL viszont pont az ellenkező hatást fejti ki: megtapad az érfalakon és lassanként érelmeszesedést okoz.
Szemel kell tartani a koleszterinszintet
A legtöbb embernél a magas koleszterinszint semmilyen kellemetlen tünettel nem jár hosszú ideig, és csak akkor értesül róla, hogy túl sok a szervezetében a koleszterin, amikor váratlanul túlesik az első infarktuson. Ezt könnyűszerrel megelőzhetnénk: elég lenne csak rendszeresen megméretni a koleszterinszintünket – különösen 40 év felett! –, és ha az nem optimális, akkor az orvos tanácsai szerint érdemes egy kis életmódváltással – diétával, több mozgással – rendbe tenni. A gyógyszeres kezelés sokszor megelőzhető, ha időben átállunk a szívbarát életvitelre, és az infarktus veszélye is látványosan csökkenthető egy kis odafigyeléssel, ugyanis a koleszterinszint 10 %-os visszaszorítása már 20 %-kal csökkenti a megbetegedés esélyét. Azok között viszont, akiknél a koleszterin szintje a még normálisnak számító felső értékhez képest 20 %-kal magasabb, kétszer nagyobb a szívinfarktust veszélye.
A fiatal nők védettebbek
A magas koleszterinszint kialakulásához három dolog vezethet: öröklött hajlam, más szervek megbetegedése (például vese, máj vagy pajzsmirigy) és a helytelen életvitel (mozgás hiánya és a helytelen táplálkozás). Ezenkívül az életkor előrehaladásával is fokozatosan nő a koleszterin szintje a vérben, sőt az évszakok változása is befolyással van rá: télen magasabb, nyáron pedig alacsonyabb. A nők számára a menopauza után gyakran testsúlygyarapodás jelentkezik, aminek hatására a vérben a HDL koleszterin szintje csökken, míg az LDL nő, így megemelkedik a szív-és érrendszerei megbetegedések kockázata is. A fiatalabb nők szervezetében az ösztrogén segíti megtartani az LDL és HDL koleszterin közötti egészséges egyensúlyt. A menopauzán átesett viszont elvesztik a nők ezt az előnyt, és a szív- és érrendszeri betegségek kockázata eléri a férfiakét. Azoknál a nőknél, akiknél a menopauza 45 éves kor előtt jelentkezik, még fokozottabb ez a veszély.
Ahhoz, hogy megfelelő értéken tartsuk, vagy csökkentsük a koleszterinszintet, elsősorban egészséges életmódot kell folytatnunk: a rendszeres testmozgás, az elhízást megelőző diéták, alacsony zsírbevitel – különös tekintettel a telített zsírokra – alapvető fontosságú ebben a kérdésben. A leghasznosabb ételek a magas koleszterin elleni küzdelemben: a brokkoli, a hal, a zöld leveles zöldségek, a citrusfélék, a sárgarépa és a gabonaőrlemények.
Még több egészség az NLCafén:
- Így tartsd kordában a koleszterinted
- A nők szíve törékenyebb – így kerüld el a szívinfarktust
- Ebből lesz az infarktus
