Akár az egészség szimbólumának is nevezhetnénk, hiszen gondoljunk csak bele, hány sportos életmódú ismerős vagy ismeretlen kezében láttunk palackozott ásványvizet a konditeremben vagy a futópályán. Sokan az egészséges táplálkozás jegyében fogyasztják, hiszen a reklámok is megmondták, hogy tele van ásványi anyagokkal, és hát egyébként is, maga a palackba zárt egészség!
Sokan viszont nem gondolnak bele abba, hogy a palackozott ásványvizek gyártása egyrészt rendkívül káros a környezetre – ha másért nem, a visszamaradó műanyag hulladék miatt –, másrészt ez a termék maga a két lábon járó lehúzás, főleg ha összevetjük egy félliteres palack árát egy köbméter friss csapvizével. Fordítsuk ezt le a számok nyelvére, mert úgy lényegesen látványosabb: egy félliteres ásványvíz ára körülbelül 100-300 forint körül mozog. Ez nagyjából egy köbméter, azaz ezer liter csapvíz árának felel meg. Tehát egy félliteres ásványvíz áráért közel ezer liter csapvízhez juthatunk hozzá.
A magyar csapvíz kifejezetten jó minőségű
Ennél többről is van szó
Kezdjük azzal, hogy egyetlen palack ásványvíz előállításához hárompalacknyi vízre van szükség. Tegyük hozzá, hogy a műanyag hulladék jelentős része – hiába a szelektív hulladékgyűjtés – egyszerűen nem kerül be az újrafelhasználási ciklusba: egy 2012-es adat szerint Magyarország hulladékának mindössze 17 százalékát hasznosítjuk újra, 69 százalék egyszerűen a szemétlerakókba kerül. Arról most ne is beszéljünk, hogy ez a helyzet mennyivel rosszabb világszerte, elég, ha csak a Csendes-óceánon keringő óriási kiterjedésű műanyag-hordalékra gondolunk, amelynek a kiterjedése nagyobb, mint Texas államé.
A vízvezetékek és az ivóvízhez való hozzáférés a civilizáció egyik legfontosabb vívmánya, ezért aki csapvizet fogyaszt, támogatja a helyi vízgyűjtő területek gondozását, a vízgazdálkodást és a fenntartható működést, szemben a palackozott vizet forgalmazó, kizárólag a profitra törekvő vállalatokkal. Ráadásul utóbbi szereplők esetében sokszor nem tudhatjuk, hogy milyen ellátólánc áll mögöttük, mennyi fosszilis tüzelőanyagot használnak, kihasználják-e a külföldi országokban alkalmazott munkaerőt, illetve hogy mit tesznek a környezet védelme érdekében. A vízművek és a vízgazdálkodási szervezetek viszont többek között ez utóbbival is foglalkoznak, hiszen az ő feladatuk többek között épp a tiszta, egészséges ivóvíz biztosítása a lakosság számára.
Amíg mi bármikor megtehetjük, hogy kinyitjuk a csapot és iszunk egy pohár frissítő vizet, a Föld lakosságának 11 százalékának nincs erre módja, mivel egyszerűen nem férnek hozzá a biztonságos forrásból származó ivóvízhez. Erre is érdemes gondolni, amikor legközelebb a műanyag flakonért nyúlnánk a büfében vagy a közértben.
Az állatok sokszor tápláléknak nézik a műanyag hulladékot, amiért az életükkel fizethetnek – fotó: Tumblr
De a csapvíz klóros és nem finom!
Ez az egyik leggyakoribb érv a csapvíz fogyasztása ellen, azonban sok esetben ez már csak a régi megszokáson és esetenként tévhiten alapul. A csapvizet ugyanis ma már egyre több helyen speciális műgyanta és UV fény segítségével fertőtlenítik, klórnak már nincs szerepe a folyamatban. A vezetékeket időszakosan tisztítják klór használatával, de az távolról sem akkora mennyiség, ami az egészségre ártalmas lenne, illetve két tisztítási fázis között nem kerül be további klór a rendszerbe. Ami ezt illeti egyébként, a magyar szabályozás jóval szigorúbb, mint az európai, így nálunk még az EU-országokhoz képest is jobb minőségű a csapvíz.
A palackozott ásványvíz gyártása világszinten évi 100 milliárd dolláros üzlet – fotó: Tumblr
De álljon itt még egy érdekesség, amit bárki leellenőrizhet a vonatkozó kormányrendeletek alapján: az ásványvizek és a csapvíz esetében közel azonos az egészségügyi határérték a különböző nehézfémekre és egyéb vegyületekre vonatkoztatva, így az is tévhit, hogy a csapvíz nagyobb mértékben tartalmazhat ilyesmit, mint a palackozott vizek.
A csapvíz íze szubjektív, mindenkinek a saját ízlése szerint tetszik vagy nem. Ezzel kapcsolatban érdemes lehet kipróbálni kísérletként, hogy megkérünk valakit egy-egy pohár ásványvíz és csapvíz kitöltésére, majd anélkül, hogy tudnánk, melyik-melyik, megkóstoljuk. Meglepő lesz. A szűrők és víztisztító berendezések használatát nem javasoljuk, ezek nagy része ugyanis hatástalan, épp azokat az ásványi anyagokat szűri ki, amelyek miatt a csapvíz egészséges lehet, illetve akár fertőzések forrásai is lehetnek, ha nincsenek rendszeresen tisztítva és karbantartva.
Én a “bubis vizet” szeretem!
Erre is van megoldás, szódásszifonnak hívják, vagy ha úgy jobban tetszik, szódagépnek, mert az ma már sokkal trendibb. A frissen pezsgő vizet pedig szuperdizájnos kulacsokban vihetjük magunkkal, akár futáshoz, akár bringázáshoz is.
Mi a helyzet a szénsavas üdítőkkel, szörpökkel, hasonlókkal?
A műanyag palackos megoldás ez esetben sem környezetbarát, általánosságban elmondható, hogy ha választani kell, akkor inkább olyasmit vásároljunk, amit fémdobozba csomagoltak, az alumíniumot ugyanis sokkal nagyobb mértékben hasznosítjuk újra, mint a műanyagot.
Palackozott ásványvízzel vannak tele a boltok polcai, mit számít, ha én nem ilyet veszek?
Nagyon is sokat! Gondolj bele, hogy például a nejlonzacskókat pár éve még fürtökben nyomták az ember kezébe a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben, ma meg már külön fizetni kell érte, éppen azért, hogy ne terheljük feleslegesen a környezetünket. Az amerikai St. Louis városában található Washington Universityn hét éve betiltották a palackozott víz forgalmazását, ennek eredményeképpen az összes műanyag palackban árusított termék forgalma közel 40 százalékkal csökkent. Van remény!
További cikkek az ásványvízről az NLCafén:
- Nem tett csodát az ásványvíz – bírságoltak
- 4 ital, ami még az ásványvíznél is egészségesebb
- Tévhitek az egészségünkről, amit még mindig elhiszünk: napi 8 pohár víz
