“Majdnem minden emlősnek van rendezett sorokban és oszlopokban növő bajsza. A kutatók kimutatták, hogy a tengeri emlősök, mint például a borjúfóka, a bajszukkal képesek feltérképezni a tengeri áramlatokat” – mondta Yan Yu, az egyetem PhD-hallgatója, a Science Advances című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmány egyik szerzője.
A borjúfóka és az ő csinos bajsza
Mint hozzátette, a szárazföldi emlősök esetében köztudott, hogy a bajszuk a tapintásban játszik szerepet, ám ez idáig soha nem vizsgálták a kutatók, hogy az ominózus szőrszálak vajon a légáramlatok érzékelésében is részt vesznek-e.
A szakemberek most öt hasonló korú nőstény patkánnyal folytattak vizsgálatokat. Félkörívben öt apró szélfúvószerkezetet szereltek fel egy kerek asztal köré, és a patkányokat egyesével engedték ki a légkavarókkal szemben felállított kapun át.
A szélfúvók egyesével, véletlenszerűen kapcsoltak be és a rágcsálóknak az volt a dolguk, hogy széllel szemben haladva lemásszanak az éppen működő szerkezet előtti lyukba, amely egy alagútba vezetett, ahol a patkányt megjutalmazták a helyes választásért.
Miután a patkányok tíz egymást követő napon át nagyjából 60 vagy annál nagyobb százalékban jól teljesítettek a teszten, a kutatók levágták az állatok bajszát, ami átlagosan nagyjából 20 százalékkal rontott a teljesítményükön. A szakemberek szerint a teljesítménycsökkenés azt jelzi, hogy bár a patkányok egynél több tényezőre támaszkodva állapítják meg a szélirányt, de az biztos, hogy a folyamatban döntő szerepet játszik a bajszuk.
Annak a lehetőségnek a kizárása érdekében, hogy a patkányok esetleg látják vagy hallják a működő légkavarót, a kísérleteket sötét szobában, különféle környezeti zajok hozzáadásával végezték.
Néhány másik patkányt pedig arra tanítottak be, hogy a felvillanó fény forrásához fusson oda, és mivel az állatok a bajszuk levágást követően is ugyanúgy teljesítettek ebben a feladatban, így a kutatók azt is ki tudták zárni, hogy az első csoport tagjai esetleg azért teljesítettek rosszabbul a második körben, mert megzavarta őket a bajszuk megnyirbálása.
Annak ellenére, hogy csupán patkányokkal végezték a kísérleteket, a kutatók úgy vélik, hogy a macskák és a kutyák bajsza is segíthet a szélirány érzékelésében, mivel a patkányokéhoz nagyon hasonló elrendezésű.
Yu szerint minden állat esetében indokolt lenne ennek a képességnek a kihasználása, hiszen a szélirány meghatározása fontos szerepet játszik az élelem felkutatásában, a párválasztásban és a ragadozók elkerülésében.
Mint hozzátette, a mostani eredmények nyomán a kutatók hozzáláthatnak olyan mesterséges bajszok kifejlesztéséhez, amelyek robotokra szerelve segíthetnek a szagok és illatok követésében, valamint robbanóanyagok, vegyianyag-szivárgások és biológiai anyagok felkutatásában.
