Amióta a telefonos ébresztőórákban kifejlesztették a tetszőleges időtartamra beállítható “szundi” (snooze) gombot, sokak kelnek úgy reggelente, hogy a lustálkodással töltött fél órát álomból kiszakító csörgések törik meg 5 percenként. Aztán felébredünk az első csörgés után mondjuk úgy 4-5 szundival később, és csodálkozunk, miért érezzük úgy magunkat, mint akit fejbe vertek.
Tudósok is bebizonyították, hogy a szundi után csak még kábábbak és álmosabbak leszünk. Ez elsősorban azért van, mert a testünknek nincs ideje mély álomba merülni a csörgések között, így mindig csak egy felületes alvásból szakadunk ki újra és újra. Arról nem is beszélve, hogy az állandó csörgés és visszaalvás összezavarja az agyunkat, ami egy ponton már nem érti, mi a csörgés lényege, ha úgysem kelünk ki az ágyból.
Hogy mi a megoldás? Sajnos a testünk akkor működik a legjobban, ha hozzászokhat egy fix ciklushoz. Ha 7-kor kell felkelnünk, keljünk fel pontban hétkor, és ne állítsuk be az ébresztőt 6.40-re, hogy lopjunk magunknak extra 20 percet. Ha pedig akkor is rémesen fáradtnak érezzük magunkat, gondoljuk át, hogy elég alváshoz jut-e a szervezetünk!