A L’Oréal Alapítvány idén 19. alkalommal rendezte meg a L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért Díj átadóünnepségét. A rendezvényen öt kiemelkedő teljesítményű kutatónőt és áttörő munkásságukat, valamint 15 fiatal tehetséget – köztük dr. Kóspál Ágnes csillagászt, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársát – jutalmaztak. A díjazott tudósok a 150 évvel ezelőtt született Marie Curie példáját követve azon dolgoznak, hogy hozzájáruljanak a világ jobbá tételéhez.
Dr. Kóspál Ágnes csillagász a napjainkban születő csillagok és bolygók keletkezési folyamatát vizsgálja. A kutatónak a csillagokat körülvevő por- és gázkorongokkal kapcsolatos eredményei előmozdíthatják a csillagászat fejlődését, olyan modern műszerek és távcsövek létrehozására sarkallnak, amelyek akár átírhatják azt is, amit az égboltról a mai nap tudunk. Ágnes jelenleg az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjában dolgozik. Kutatásaihoz főként az Atacama-sivatagban található ALMA rádiótávcső-rendszert használja.
A csillagászt Párizsban telefonon értük utol a díjátadó után: “Nagyon megtisztelő a kitüntetés, fantasztikus visszajelzés az eddigi munkámról. Arra ösztönöz, hogy a jövőben még több energiával és lelkesedéssel végezzem a munkámat. Az elismerés persze egyfajta felelősség is, hiszen példaképpé válunk a fiatalabb generációknak olyan tekintetben, hogy érdemes tudományos pályára lépni és kutatómunkát végezni. A díj egy 15 ezer eurós kutatási támogatás, ami nagyon hasznos lesz a munkámhoz. Technikai eszközöket szeretnék beszerezni és külföldi kutatókat hívok majd meg, új együttműködéseket kezdeményezve.
Ágnes egy egyhetes párizsi konferencia- és tréningsorozaton vesz részt, ahol átadták a tudósoknak a díjakat. “Tudományos előadásokat hallgatunk arról, hogy a nemzetközileg kiemelkedő tehetségek mit értek el eddig, és hogy éppen min dolgoznak. A tréningeken olyan dolgokról beszélgettünk, amikről nem is gondolná az ember, hogy szükségesek a kutatómunkához. Érdekes hallgatni az életutakat és azt, hogy ezek a nagyszerű szakemberek hogyan tudják összeegyeztetni a világi életet a szakmaival. Ez a fajta tapasztalatcsere nagyon fontos, sokat lehet tanulni belőle. Mindannyian nagyon kedves és nyílt emberek, őszintén lehet velük mindenről beszélgetni.
A kutatási területem arra fókuszál, hogy hogyan keletkeztek a Naphoz hasonló csillagok és bolygórendszereik. A Nap négy és fél milliárd éves öreg csillag, igazából nagyon nehéz arra következtetni, mi történhetett a keletkezésekor. Ám mivel jelenleg is keletkeznek csillagok, így tudunk olyanokat is vizsgálni, amelyek éppen most formálódnak. Ezek a csillagok pár millió évesek vagy még fiatalabbak, szakmai szemmel nézve szinte újszülöttek. Az anyag pedig, ami körülveszi őket, korongot alkot. Erről a korongról anyag áramlik a csillagra, így épül fel maga a csillag. De ebben az anyagban keletkeznek a bolygók is. Régen azt gondolták, hogy a korongok egyenletes struktúrájúak és hogy az anyagáramlás a bolygókra is egyenletes. Ma már tudjuk, hogy a korongok nem homogének, hanem vannak bennük sűrű és ritka struktúrák is.” Dr. Kóspál Ágnes azt kutatja, hogy a korongok szerkezete és az áramlás hogyan befolyásolják egymást.
Már az interjú közben kiderült, hogy a vonal végén egy céltudatos, erős nő van, aki tudja és el is éri, amit szeretne. Hallva őt és megismerve a munkásságát, nem kérdés, hogy tökéletes helyre került a tudományos díj: “Engem mindig nagyon támogató emberek vettek körül. Már egészen kiskoromban kitaláltam, hogy csillagász akarok lenni. A szüleim mindenben segítettek, biztattak, hogy tanuljak. A tanáraim is támogattak, külön feladatokat adtak, elhitették velem, hogy bármire képes vagyok, ha elég energiát fektetek bele. A tudományos munkába az egyetemi éveim alatt kapcsolódtam be. Az ottani témavezető bemutatott sok külföldi kollégának, és több olyan munkakapcsolat is kialakult, ami utána is folytatódott. A csapatmunka nekem nagyon tetszett, és azóta is úgy érzem, hogy így szeretném folytatni.” Arra a kérdésre pedig, hogy mit üzen azoknak a fiataloknak, akik példaképként tekintenek rá, határozottan felelte: “Az álmainkba energiát kell fektetni és megtérül.”
Az alapítvány szerint 1998 óta növekedett a nők száma a tudományos területeken, ám a kutatóknak még mindig csak 28 százaléka nő, és csupán csak 3 százalékuk kapott tudományos Nobel-díjat. A program ezért is dolgozik immáron 19 éve azon, hogy elismerje és segítse a kutatónőket a karrierjük kulcsfontosságú pillanataiban. A program kezdete óta több mint 2700 fiatal nőt támogatott 115 országban és 97 életműdíjast a karrierjük csúcsán, köztük Elizabeth H. Blackburnt és Ada Yonathot, akik a L’Oréal-UNESCO díj után Nobel-díjat kaptak. Magyar kutató harmadik alkalommal kapott elismerést.
Ágnes balról a második
15 International Rising Talent díjazottak:
- Dr. Kóspál Ágnes
- Dr. Fernanda Werneck
- Dr. Sam Giles
- Dr. Lorina Naci
- Associate Professor Muireann Irish
- Dr. Stephanie Fanucchi
- Dr. Hyun Lee
- Dr. Nam-Kyung Yu
- Dr. Julia Etulain
- Dr. Rym Ben Sallem
- Dr. Hab Joanna Sulkowska
- Nazek El-Atab
- Dr. Bilge Demirkoz
- Dr. Tamara Elzein
- Dr. Ran Long
Az öt kiemelkedő életműdíjas kutatónő:
- Professzor Niveen M. Khashab
- Professzor Michelle Simmons
- Professzor Nicola A. Spaldin
- Professzor Maria Tereza Ruiz
- Professzor Zhenan Bao
