Az uniós bizottság csütörtöki tájékoztatása szerint a javaslattal azt kívánják elérni, hogy a rákkeltő és genetikai károsodást okozó anyagokról szóló uniós irányelvet öt vegyi anyag esetében egészítsék ki új határértékek bevezetésével. Ezek a határértékek azt szabályozzák, hogy a munkahelyi levegőben bizonyos rákkeltő vegyi anyagok legfeljebb milyen mértékben lehetnek jelen.
A munkavállalók szempontjából jelentős rákkeltő anyag között van a kadmium és szervetlen vegyületei, a berillium és szervetlen berilliumvegyületek, az arzénsav és sói, valamint szervetlen arzénvegyületek, a formaldehid, valamint a 4,4′-metilén-bisz, avagy a 2-klór-anilin. A rákkeltőnek tartott anyagok egy részét széles körben használják olyan ágazatokban, mint például a kadmiumgyártás és -finomítás, a nikkel-kadmium akkumulátorok gyártása, a mechanikus fémbevonás, a cink- és rézolvasztás, az üveggyártás, az elektronikai, vegyipari vagy műanyag termékek gyártása, az újrahasznosítás, valamint használják öntödékben, laboratóriumokban, illetve az egészségügyben is.
Tüntetés egy vegyi üzemnél Franciaországban (fotó: AFP / Martin Bureau)
A szóban forgó öt anyagnak, valamint a még mérlegelés tárgyát képező más anyagcsoportoknak való magas kitettség megelőzését célzó intézkedéseknek a várakozások szerint kedvezőbb hatásuk lesz, mint önmagában a rákmegelőzésnek. Az új határérték bevezetése több mint 1 millió uniós munkavállaló munkakörülményeit javítaná és több mint 22 ezer, foglalkoztatással összefüggő betegség kialakulását előzné meg.
Az uniós bizottság adatai szerint a munkavégzéssel összefüggő halálesetekért elsősorban a rák felelős, bizonyos vegyi anyagokkal való munkahelyi érintkezés nagyban hozzájárul a betegség kialakulásához. Éves szinten a foglalkozási eredetű halálesetek 52 százaléka ráknak tulajdonítható, 24 százalékuk hátterében valamilyen keringési betegség áll, 2 százalékukat pedig munkahelyi baleset okozza.
