Ma 125 éve, hogy Új-Zélandon – a világon elsőként – szavazati jogot kaptak a nők. A nők ekkor már Új-Zélandon is régóta harcoltak azért, hogy egyenlő helyzetük legyen a társadalomban, ahol a gyarmati körülmények miatt a férfiak voltak többségben.
Éppen ezért a nők feleségként, anyaként is a társadalom különösen értékes tagjainak számítottak, nem is szólva arról, hogy egyfajta erkölcsi iránytűként is tekintettek rájuk – írja a HVG. Fennállt a veszélye annak, hogy a társadalmi berendezkedés az egyedülálló férfiak miatt káoszba fullad, ezért a nők szavazati jogát a családi értékeket támogató konzervatív férfiak is támogatták, akik meglátták a női szavazókban a társadalom stabilizáló erejét.
Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke – forrás: Mark Tantrum/Getty Images
A parlament többször nekifutott az egyenlő szavazati jogokat biztosító törvény elfogadásának, végül 1893-ban, épp 125 évvel ezelőtt a világon elsőként Új-Zélandon fogadták el a törvényt, amely szavazati jogot biztosított a nőknek. Ehhez az is kellett, hogy az új-zélandi szüfrazsettek maguk mellé állították a közvéleményt. Magyarországon 1918-ig kellett várni a nőknek szavazati jogot biztosító törvényre.
Ennek fényében nem is meglepő, hogy Új-Zélandnak az elmúlt húsz évben három női miniszterelnöke volt. Jacinda Ardern regnáló miniszterelnök épp nemrég adott életet gyermekének.
