Szoktam mondani, hogy úgy spórolok, hogy beteszek mindent a webshopban a kosárba, aztán amikor végeztem, törlöm az egészet. Félig viccként mondom ezt, de kiderült egy majmokon végzett kísérletből, hogy nem véletlenül szerez már csak a kosárba gyűjtögetés is örömet. Persze mi nem vagyunk majmok, de az agyunk szinte ugyanúgy reagál a jutalmazásra.
Izgalom és várakozás
Robert Sapolsky neurológus az agy dopamintermelését vizsgálja, a kísérleteiben ebben az esetben majmokkal dolgozott. Első körben megtanította a majmokat, hogy ha tízszer megnyomnak egy gombot, miután felvillan egy lámpa, akkor kapnak jutalmat, azaz ételt. A kísérlet közben Sapolsky megmérte a majmok agyában a dopaminszintet a ciklus fázisaiban: jel (lámpa felvillanás) – munka (gombnyomkodás) – jutalom (étel).
Meglepő módon a dopamintermelés már akkor elindult az agyban, amikor felvillant a lámpa és akkor ért véget, amikor megnyomták a gombot. Pedig azt gondolnánk, hogy akkor árad szét dopamin az agyunkban, amikor a jutalmat megkapjuk, de a kísérlet szerint már az is elég hozzá, hogy várunk a jutalomra. Ezért nyomkodják a majmok addig a gombot, amíg meg nem érkezik az étel.
Azonnal beindul a dopamintermelés – Kép forrása: Susan Weinschenk
A kiszámíthatatlanság izgalmas
A második kísérletben a majmok csak az esetek 50 százalékában kaptak jutalomfalatokat, tehát nem mindig, amikor megnyomták a gombot. A tudósok megfigyelték, hogy ebben az esetben kétszer annyi dopamin termelődött, pedig csak fele annyi esély volt a jutalomra. A harmadik és a negyedik kísérletben pedig Sapolsky az esetek 25 és 75 százalékában adott jutalomfalatot a gombnyomásra. Érdekes, hogy amikor 25 és 75 százalékban kaptak jutalmat a majmok, a dopamintermelés ugyanannyi volt az agyban: kevesebb, mint amikor fele esély volt a jutalomra.
Kétszer annyi dopamin termelődik, ha fele esély van a jutalomra – Kép forrása: Susan Weinschenk
Arra jutottak ebből a kutatók, hogy a kiszámíthatatlanság növeli a várakozás izgalmát. Amikor kiszámíthatatlanná vált a jutalomfalatok érkezése, akkor több dopamin termelődött. Azért volt az 50 százaléknál a legmagasabb a dopaminszint, mert 25 százaléknál többször nem érkezett jutalom, 75 százaléknál pedig majdnem mindig érkezett jutalom, így az 50 százalékos esély volt a legkiszámíthatatlanabb és emiatt a legizgalmasabb.
Mi köze ennek az online vásárláshoz?
Az ember ugyanúgy reagál a dopaminra, mint a majmok. Amikor betesszük a kosárba a terméket, nem kapjuk meg azonnal, hanem várnunk kell rá, ettől pedig máris beindul a dopamintermelés. Az online vásárlás ezért sokkal izgalmasabb, mint az, amikor bemegyünk a boltba megvenni, amire szükségünk van, és ez az oka annak is, hogy online sokkal több időt töltünk a webshopokban válogatással, nézelődéssel és a virtuális kosárba pakolással. Ugyanis már akkor megkapja az agyunk a dopaminadagját, ha rákattintunk a termékre és betesszük a kosárba.
Akkor a legmagasabb a dopaminszint, amikor kiszámíthatatlan a jutalom – Kép forrása: Susan Weinschenk
Sajnos akkor lesz teljes az élmény, ha nem állunk meg itt, és nem töröljük később a kosárt tartalmát, mint én szoktam, hanem meg is rendeljük, és izgatottan várjuk a kézbesítést. Úgyhogy ha nincs elég pénzünk, akkor inkább kerüljük el az online webshopokat, mielőtt az agyunk rávesz a túlköltekezésre – erre tanítanak a majmok.
Kiemelt kép forrása: Unsplash
