Életmód

Szerinted is diszkrimináció, hogy csak férfiak lehetnek Télapók?

Nemrégiben felmerült a kérdés: biztos, hogy a Télapónak pirospozsgás, fehér szakállas, pocakos, idős férfinak kell lennie a jövőben is? Meg lehet változtatni a hagyományokat a női egyenjogúság jegyében?

Miután a nagy-britanniai Durham megye egyik tanácsosa azt mondta egy asszonynak, hogy nem öltözhet be Télapónak, óriási vita robbant ki: többen azt szeretnék, hogy a munkaerőpiacon nők is magukra ölthessék a Télapó-jelmezt, és csupán a nemük miatt ne vegyék el tőlük a pénzkereseti lehetőséget.

Feminista hozzáállás vagy jogos sérelem?

A jó kedélyű, piros ruhás férfi, akit régóta ismerünk és szeretünk, egyáltalán nem hasonlít Szent Miklósra, de az eredeti Télapótól is messze áll – ebből kiindulva a kezdeményezés képviselői szerint akár nő is lehetne a Télapó. Arra alapoznak, hogy ha a Télapó/Mikulás kultusza leginkább arról szól, hogy egy vidám, piros ruhába öltözött személy gyerekeket ajándékoz meg, akkor akár nő is ajándékozhatna a férfiak helyett. A kérdés valójában az, hogy egy fizetett munkára való jelentkezés esélyét – vagyis jelen esetben a télapóskodást – ki lehet-e zárni nemi alapon, és kimondhatja-e a munkáltató, hogy nőket nem alkalmaz?

Kate Palmer, a Peninsula foglalkoztatási ügyvédi iroda képviselője elmondta, hogy ha nem foglalkozási követelmény, hogy a jelentkező férfi legyen, akkor nem beszélhetünk nemi diszkriminációról. Ugyan a munkáltató nem tehet különbséget szexuális irányultság, vallás vagy bőrszín alapján, bizonyos személyeket előnyben részesíthet, ha speciális foglalkozási kitételnek kell megfelelni.

Na de a mikuláskodásnál foglalkozási követelmény, hogy férfinak kell lenni?

A kérdésre a Durham megyei tanácsos biztosan igennel válaszolt volna, amikor visszautasította annak lehetőségét, hogy a Télapó szerepét egy nő töltse be. A vitát kiváltó tanácsülésen Newton Aycliffe lakói megkérdezték az aycliffe-i városi tanácsot, hogy alakíthatná-e egy asszony a férje helyett a Mikulást. Az albizottság előzetesen azt javasolta, hogy nő is lehessen Mikulás, amit azonban az Üdülési Bizottság elutasított, és megerősítette, hogy a szerepet továbbra is férfinak kell alakítania.

De ha eleve egy kitalált – pontosabban „továbbfejlesztett” – karakterről van szó, nem lehetséges-e megváltoztatni a szabályokat? Ráadásul az esélyegyenlőség jegyében a vallás, a bőrszín és a szexuális irányultság alapján nem is hozhat a munkáltató senkit sem kedvezőtlen helyzetbe, nem utasíthatja el a neme alapján az állásra jelentkezőt. Dr. Kate Palmer ugyanakkor a kérdés másik oldalára is rámutat:

Annak a döntésnek, hogy valakit alkalmaznak-e, objektív tényezőkön kell alapulnia, például hogy a jelöltnek elegendő tapasztalata van-e az adott munkához. Kivételt képeznek a nemi megkülönböztetés általános szabályai alól azok az esetek, ahol a nemi jelleg foglalkozási »követelmény«, mivel csak így tudja megfelelően elvégezni a munkát.

Vagyis ha egy nő elég tapasztalattal rendelkezik a gyerekekkel való foglalkozásban, jelentkezhet Télapónak – ez azonban nem jelenti azt, hogy bármelyik munkáltató kötelezhető lenne arra, hogy fel is vegye. A munkáltatók hivatkozhatnak a történelmi hitelességre, vagyis arra, hogy a karakter férfi, és ezért férfira van szükség a munka elvégzéséhez. Az, hogy egy munkáltató alkalmaz-e női Mikulást, egyedül rajta múlik: dönthet úgy is, hogy a 21. században újítást vezet be.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top