„Alapvetően csöndes munkahely ez, de egyben nagyon szórakoztató is” – összegzi Peter a BBC brit hírcsatorna riporterének, miért szeret az Auticonnál dolgozni. Az autisztikus spektrumon lévő fiatalembernek nem ez az első „teljes állása”, ám azt mondja, mostani munkahelye össze sem hasonlítható a korábbiakkal, ahol nagyjából úgy érezte magát, mint egy túlélőshow forgatásán: „Borzasztóan nehéz volt kiigazodni a kollégákon és megérteni őket.”
Peter épp ezért egy ponton túl már nem is próbálkozott, és ha csak tehette, egyedül töltötte ideje nagy részét. De nem az Auticonnál. Itt nemcsak munkatársai vannak, de barátai is, és ami számára nagyon fontos, mindig talál valakit, akivel el tud menni ebédelni. „Életem legjobb döntése volt, hogy jelentkeztem ide” – teszi hozzá.
A Santa Monicában található számítástechnikai minivállalatot, ahol az alkalmazottak szoftvereket tesztelnek, és apróbb hibákat javítanak a lehető legnagyobb műgonddal, 2013-ban alapította Gray Benoist azzal a nem titkolt szándékkal, hogy munkalehetőséget teremtsen két, autista gyermekének. Ahogy azt egy korábbi interjújában elmondta, nem szerette volna, ha kiaknázatlan marad a gyerekei tehetsége, viszont minden igyekezete ellenére sem talált olyan munkahelyet, ami a speciális igényeiknek megfelelt volna.
Létrehozta az Auticont, ahol azóta is kizárólag olyan alkalmazottakat foglalkoztat, akik a spektrumon találhatók. „Úgy vettem észre, a munkaadók hajlamosak arra, hogy kizárólag olyan munkavállalókat foglalkoztassanak, vagy ha úgy tetszik, vegyenek fel a csapatukba, akik hozzájuk hasonlóak. Csakhogy az autisták egyáltalán nem hasonlítanak rájuk. Sőt. Ők kizárólag magukra hasonlítanak” – mondta, majd hozzátette, ami ma egy teljesen átlagos állásinterjún elvárás, az egy autistának valódi kínzás.
Ne nézz félre, nézz az interjúztató szemébe, add el magad: egy autista ember számára mindez komoly, gyakran a legjobb szándék ellenére is teljesíthetetlen kihívás.
Az Auticonnál azonban nem csak a felvételi beszélgetés során tartják tiszteletben az autisták speciális igényeit. Azokra a mindennapi munkavégzés során is figyelnek:
- azok a kollégák, akiknek csendre van szükségük az összpontosításhoz, fejhallgatót kapnak,
- azok, akik érzékenyebbek az erős fényekre, dolgozhatnak egy kifejezetten nekik létrehozott, sötét irodában,
- az ebédszünet senkinek sem kötelező,
- azoknak, akik nem szeretnek szóban kommunikálni a kollégáikkal, létrehoztuk egy online csevegőt, hogy ott üzenhessenek,
- és vannak extra szabadnapjaink azokra az esetekre, ha valamelyik munkatársunk túltelítődött volna.
„A legtöbb autista munkavállaló hűséges, és évekre, olykor évtizedekre is elkötelezett marad ahhoz a munkahelyhez, ahol úgy érzi, hogy megbecsülik és támogatják. Ez pedig – legyen bármilyen furcsa is – a munkáltatónak is jó, hiszen rengeteg pénzt megspórolhat azzal, hogy nem kell folyamatosan új és új munkaerő után néznie.”
