Cortney Edmonson hetente 70-80 órát dolgozott, amíg rá nem ébredt, hogy tulajdonképpen a munkáján kívül nincs élete. Ha nagy néha találkozott a barátaival, az általában nagy ivászattal végződött, mert az alkoholtól érzett egy kis megkönnyebbülést. Három évig hajtotta magát, a karrierje szárnyalt, de közben alvászavarai lettek, és a végén utolérte a kiégés. Munkamániás volt, szerinte azért, mert önmagának akarta folyton bizonyítani, hogy elég jó a munkahelyének.
A munkamánia tünetei
A munkamánia ugyanolyan függőség, mint az alkoholizmus – nem véletlenül nevezik munkaholizmusnak is –, a mentális egészségre is hasonló hatással van. A munkamániás nem képes önmagát leállítani, megszállottan dolgozik, és folyamatosan bizonyítani akar a munkahelyén.
Dr. Carla Marie Manly klinikai szakpszichológus szerint az a legbiztosabb jel, ha egy családtagod vagy közeli barátod szól, hogy túl sokat dolgozol, és úgy látja, hogy nincs életed a munkád mellett. Ha ez megtörténik, akkor ne legyints rá, mert valószínűleg már elkapott a munkamánia.
Gondold át, mennyire igazak rád a következő tünetek:
- Rutinból hazaviszel magaddal munkát estére.
- Gyakran maradsz késő estig az irodában.
- Otthon is folyamatosan ellenőrzöd az e-maileket és üzeneteket.
Manly hozzáteszi, hogy az is elég egyértelmű tünet, ha a munka miatt háttérbe szorítod a családot, a testmozgást, az egészséges étkezést és a barátaidat. (Mondjuk a mai világban ezek a tünetek szerintem minden második emberre ráillenek, de ennek nem az az oka, hogy mindenki munkamániás, hanem az, hogy a munkahelyi követelmények sokszor megkívánják.)
A kutatók természetesen megvizsgálták a munkamánia kérdését, és létrehozták a Bergen munkafüggőségi skálát, amellyel mérni lehet, hogy mennyire vagyunk munkamániások.
Hét kritériumot néznek a besorolásnál, aminek alapján megállapítható a munkamánia:
- Azon gondolkodsz, hogyan tudnál még több időt keríteni a munkára.
- Sokkal több időt töltesz munkával, mint amennyit eredetileg akartál.
- Azért dolgozol, hogy a bűntudatod, szorongásod, kilátástalanságod és depressziód csökkenjen.
- A környezeted figyelmeztet, hogy dolgozz kevesebbet, de nem hallgatsz rájuk.
- Stresszes leszel, ha nem dolgozhatsz.
- Háttérbe szorítod a hobbikat, a szabadidős tevékenységeket és a testmozgást a munka miatt.
- Annyit dolgozol, hogy egészségügyi problémáid lesznek miatta.
Ha a fenti állítások közül legalább négyre azt mondanád, hogy gyakran vagy mindig igazak rád, akkor bizony munkamániás vagy.
Képünk illusztráció – Forrás: Unsplash/Annie Spratt
A nők hajlamosabbak a munkamániára
Persze a férfiak és nők körében is szedi áldozatait a munkamánia, de a kutatások szerint a nők hajlamosabbak rá, és az egészségük is gyorsabban romlik miatta. Egy tanulmányból kiderült, hogy azok a nők, akik több mint 45 órát dolgoznak egy héten, hajlamosabbá válnak a cukorbetegségre, míg ha 40 óra alá csökkentik a munkaórákat, akkor a cukorbetegség kockázata is jelentősen csökken. Ugyanez viszont nem igaz a férfiakra, őket nem veszélyezteti a cukorbetegség a munkamánia miatt.
Tony Tan pszichológus elemzése szerint „a nők sokkal nagyobb stressznek vannak kitéve a munka miatt, szorongásos, depressziós tüneteket produkálnak, míg a férfiak nem mutatják ezeket a tüneteket. Valószínűleg azért van ez, mert a nők nagyobb nyomás alatt vannak a munkahelyi szexizmus és a családi kötelességek miatt”.
A nők a munkában sokkal kevésbé érzik a megbecsülést, mint a férfiak. A pszichológus szerint a következő érzések általánosak a dolgozó nőknél:
- Kétszer annyit és kétszer keményebben kell dolgozniuk, hogy bebizonyítsák, ugyanolyan jók, mint a férfi kollégák.
- Nem értékelik őket, nem kapnak annyi pozitív megerősítést.
- Elmarad a fizetésük a férfiakétól.
- Nem kapnak támogatást a vezetőktől.
- Elvárják tőlük a tökéletes egyensúlyt a család és a munka között.
- Mindent jól kell csinálniuk.
Nem csoda, hogy ekkora nyomás alatt a nők gyakran teljesen kimerültnek érzik magukat, és könnyebben válnak munkamániássá.
Van megoldás?
Nehéz megtalálni azt a pontot, amikor hátra kell lépni egyet a munkától, de azért tudod minimalizálni a stressz káros hatásait az életedben. Manly első lépésnek azt javasolja, hogy próbáld objektíven megvizsgálni a helyzetet, és tűzz ki magad elé célokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudnád csökkenteni a munka mennyiségét, és megteremteni az egyensúlyt.
Ha észreveszed, hogy a munka negatívan hat a családi életedre, a barátságaidra vagy az egészségedre, akkor emlékeztesd magad, hogy nincs az a pénz vagy karrier, amiért érdemes lenne feláldozni a fontos embereket vagy az egészségedet. Mert azzal csak a saját jövődet veszed el magadtól.
A pszichológus továbbá azt is tanácsolja, hogy figyelj oda az öngondoskodásra, minden este adj magadnak 15-30 percet, amikor csak üldögélsz, olvasol vagy meditálsz. És az sem árthat, ha segítséget kérsz egy szakembertől, mert ha már eluralkodott az életeden a munkamánia, akkor szükséged lehet egy pszichológus segítségére, hogy felszabadítsd önmagad.
