Hisztaminintolerancia: minél egészségesebben étkezel, annál jobban mérgezed magad

Gyakori hasfájás, kínzó migrének, viszkető kiütések, szédülés, alvászavar, orrfolyás. Mikor az ember ezeket mind egyszerre tapasztalja, azon túl, hogy igen ramatyul érzi magát, azt hiszi, hogy a világ összes nyavalyája őt kínozza. Pedig elképzelhető, hogy mindössze egyetlen ellenséggel áll szemben, a nem túl ismert, de annál kellemetlenebb hisztaminózissal.

Mondhatjuk, hogy ma már népbetegségnek számítanak a különböző ételallergiák és -intoleranciák, mint a gluténra, a laktózra, a földimogyoróra vagy épp az eperre való érzékenység. Besétálunk egy átlagos élelmiszerboltba, és bár nem olcsó mulatság, de minden élelmiszernek megtaláljuk a glutén– vagy épp laktózmentes változatát, és a csomagoláson ott a figyelmeztetés, hogy nyomokban mogyorót tartalmazhat az adott termék.

Ezekkel ellentétben a hisztaminintolerancia, annak diagnosztizálása, kezelése és a betegek élelmiszeripar által való kiszolgálása még igencsak gyerekcipőben jár, így nagy valószínűséggel senki sem hívja fel a figyelmünket arra, hogy melyik étel van tele hisztaminnal, és hogy az számunkra akár káros is lehet. Dr. Francovszky Éva tüdőgyógyász-onkológust kérdeztük a hisztaminintolerancia kialakulásának okairól, és arról, hogyan ismerhetők fel a tünetei.

Mi az a hisztamin, és mitől leszünk rá túlérzékenyek?

„A hisztamin a szervezetünkben természetes módon jelen lévő kémiai közvetítő anyag, úgynevezett neurotranszmitter, ami a hízósejtekben és a fehérvérsejtek egyik típusában, a bazofil sejtekben termelődik és raktározódik. Az immunrendszer védelmi részeként szabadul fel allergiás reakciók során, gyulladás esetén, kórokozók elleni védekezés közben, de akár a stressz, hormonális változás, egyes ételfajták fogyasztása vagy bizonyos gyógyszerek is előidézhetik a felszabadulását” – magyarázza a szakember.

A hisztamint részben szervezetünk termeli, részben pedig élelmiszereink tartalmazzák. A szervezetben felszabadult, valamint kívülről bevitt hisztamin lebontása normál esetben gond nélkül végbemegy a DAO (diamino-oxidáz) enzim segítségével. Ennek az enzimnek a hiányában vagy csökkent működése esetén azonban a lebontás jelentősen lelassul, és a hisztamin felgyűlik a szervezetben, allergiaszerű tüneteket okozva – ezt nevezzük hisztaminintoleranciának. Úgynevezett pszeudoallergiás reakcióról beszélünk, mivel a tünetek megegyeznek a tipikus allergiás tünetekkel. Előfordul, hogy a betegek légúti allergiás tünetekkel fordulnak orvoshoz, például orrfolyással, tüsszögéssel, köhögéssel és szemviszketéssel, a vizsgálatok végére mégis kiderül, hogy hisztaminprobléma áll a háttérben.

A hisztaminózis tehát a magas hisztamintartalmú élelmiszerek fogyasztása után, illetve a szervezetben felszabadult nagy mennyiségű hisztamin miatt jelentkező tünetegyüttes. Emellett a hisztamin lebontását gátló, hisztaminfelszabadulást okozó élelmiszerek és gyógyszerek fogyasztása is okozhat panaszokat.

Gyanakodj hisztaminintoleranciára, ha ezek a tünetek jelentkeznek

A felmérések szerint a hisztaminintolerancia csupán a lakosság öt-hat százalékát érinti, azonban az arány egyre nő, mivel most már egyre gyakrabban vizsgálják a DAO enzim jelenlétét is. Mivel a tünetek gyakran hasonlóak az ételallergia és -intolerancia tüneteihez, először azokra gyanakodnak az orvosok, ám ha az erre irányuló tesztek nem hoznak eredményt, felmerül a hisztaminintolerancia lehetősége.

„A hisztamint lebontó diamino-oxidáz enzimet a bélnyálkahártya termeli, és számos oka lehet, amiért nincs belőle elég. Többek között bélfertőzés, bélgyulladás, gluténérzékenység, áteresztő bélszindróma, a belek daganatos megbetegedése, valamint egyes gyógyszerek és alkohol fogyasztása is az okok között van. Ugyanakkor, a hisztaminintolerancia esetleges genetikai eredetét illetően is folynak vizsgálatok” – mondja dr. Francovszky Éva.

Fotó: iStock

Ezeket az ételeket kerüljük hisztaminintolerancia esetén

Fontos tisztázni, hogy a hisztamin önmagában egyáltalán nem káros, sőt elengedhetetlen a szervezetünk működéséhez.

A legegészségesebb élelmiszerek is tartalmazzák, és a vitaminokkal ellentétben a feldolgozás sem károsítja, így hiába főzzük meg az adott alapanyagot, nem lesz benne kevesebb a hisztamin.

„A baj akkor kezdődik, ha nem tudjuk megfelelően lebontani, ugyanis elkerülni sokkal nehezebb, mint a glutént vagy a laktózt, azonban a hisztaminózis kezelésének elengedhetetlen része a hisztaminmentes vagy hisztaminban szegény diéta, az intolerancia mértékétől függően” – magyarázza dr. Francovszky Éva.

A kerülendő élelmiszereknek és egyéb szereknek (pl. gyógyszerek) két csoportja van: a magas hisztamintartalmúak, valamint a hisztamin lebomlását gátlók, vagy felszabadulását előidézők. Ám egyénenként változik, hogy ki mennyire képes elviselni a hisztaminbevitelt, illetve milyen tüneteket fog kiváltani. 

Hosszú és lehangoló tiltólista következik

Kerülni kell a zöldségfélék, zöldségkészítmények közül a paradicsomot, hagymaféléket, padlizsánt, spenótot, gombaféléket, hüvelyeseket, savanyú káposztát és a savanyúságokat.

Pokol az élete a vízallergiás nőnek

Tiltott gyümölcs az eper, a málna, a citrusfélék, a banán, az ananász, a kivi, a papaja, az avokádó. Olajos magvak közül nem fogyasztható a dió, a mák, a földimogyoró, a napraforgómag, a tej- és növényitej-termékek közül pedig a nyers tej, az érlelt sajtok (mint az ementáli, a camembert, a parmezán) és sajtkészítmények, a szójatej, a tofu és egyes joghurtfélék.

Gabonaipari termékek közül tiltólistás a búzacsíra, a hántolatlan hajdina, a kelt tészta, a nem friss pékáru, de egyes dietetikusok a teljesen gluténmentes diétát javasolják hisztaminintolerancia esetén.

A húsok és húskészítmények közül kerülendők a pácolt, szárított, füstölt húsok és húskészítmények, mint a felvágottak, kolbászfélék, pástétomok, valamint a darált hús. Egyes halak és tengeri ételek is tele vannak hisztaminnal, így le kell róluk mondani, ilyenek a füstölt halak, halkészítmények, rákok, kagylók, a polip vagy épp a tintahal.

Ezeken felül kerülendő a napraforgó- és a dióolaj, valamint a tojásfehérje is, az italok közül pedig az alkohol, főként a borok és a pezsgő, a fekete tea, a rooibos tea, az energiaitalok, a citruslevek, a limonádé, a kakaós italok, a paradicsomlé, na és ráadásként a kávé is.

Továbbá tüneteket okozhat a csokoládé, a kakaópor, a szójaszósz, az ecet, a chili, a fűszerkeverékek, a húsleveskocka, a ketchup és egyes adalékanyagok és tartósítószerek.

Fontos tudni, hogy minél érleltebb, erjesztett vagy érett egy étel, annál magasabb a hisztamintartalma. Kerülendők a tartósított élelmiszerek, és a legjobb, ha mindent frissen készítve fogyasztunk, a megvásárolt alapanyagokat pedig azonnal feldolgozzuk.

Nemcsak náthás tünetek jelentkezhetnek, soroljuk

A tünetek egyénenként eltérnek, sőt idővel változhatnak is, és szinte az egész szervezetre kihathatnak. Hisztaminban gazdag ételek fogyasztása után jelentkezhetnek bőrtünetek, légúti panaszok, keringési vagy emésztőrendszeri problémák, de akár vegetatív bajok is. A leggyakoribbak: bőrviszketés, bőrkiütés, bőrkivörösödés, arckipirulás, orrfolyás, tüsszögés, köhögés, légszomj, hasmenés, hasfájás, puffadás, gyomorégés, hányinger, émelygés, ingadozó vérnyomás, fejfájás, migrén, szédülés, alvászavar, hőhullámok, rohamokban jelentkező izzadás, menstruációs zavarok, ödémaképződés, de súlyos esetben még anafilaxiás reakció is kialakulhat.

Mivel a hisztaminintolerancia általában szerzett betegség, amit kiválthat mondjuk egy súlyos bélgyulladás, de akár egy tartós antibiotikumkúra is, ami a DAO enzim szintjének drasztikus csökkenéséhez vezethet, sokszor jó ideig nem is tudunk róla, hogy számunkra káros ételeket fogyasztunk.

A receptorhoz kötődő hisztamin (fotó: istock)

Mivel nem allergiáról van szó, a tünetek nem azonnal jelentkeznek, csak mikor már a hisztaminszint elér egy kritikus pontot.

A vérben 0,3-1,0 ng/ml hisztaminkoncentráció tekinthető normál értéknek. Minél magasabb szintet ér el a vérben a bevitt vagy felszabadult, le nem bontott hisztamin, annál súlyosabb tünetek jelentkezhetnek. Magas hisztamintartalmú ételek fogyasztása után már pár órán belül kialakulhatnak a kellemetlen tünetek, sőt a nap folyamán elfogyasztott élelmiszerek hisztamintartalma össze is adódhat a szervezetben, ha a DAO enzim hiányában nem tudjuk lebontani. A hisztamint felszabadító és a lebontást gátló ételek és gyógyszerek pedig akár napokkal később is kifejthetik negatív hatásukat.

Azért van jó hírünk is

Bár a tünetek hasonlóak, az ételallergia- és -intolerancia-vizsgálatok során erre a betegségre nem derül fény, ahhoz egy speciális vérvizsgálatra van szükség, mely a vér DAO enzim szintjét mutatja ki. Amennyiben ez kritikusan alacsony, fennáll a hisztaminintolerancia lehetősége.

Ha a diagnózis hisztaminózis, akkor speciális, hisztaminmentes vagy hisztaminban szegény diétára van szükség, amit dietetikus segít összeállítani. (A fenti tiltólistát nézve nem lehet könnyű dolga.). Emellett az orvos javasolhatja antihisztamin alkalmazását a tünetek enyhítésére, valamint lehetőség van DAO enzimet tartalmazó készítmény szedésére is – tudtuk meg dr. Francovszky Évától.

Jó hír, hogy a hisztaminintolerancia sok esetben visszafordítható folyamat, bár ehhez akár három-öt évre is szükség lehet. Amennyiben sikerül a bélfalat károsító, és ezáltal a DAO enzim termelését csökkentő körülményeket megszüntetni, az enzimtermelés és ezáltal a hisztaminlebontási képesség idővel optimalizálódik, így az intolerancia és a vele járó kínzó tünetek megszűnhetnek.