A nyári kánikulát legjobb vízparton átvészelni, de sajnos nincs mindig időnk, hogy kiszabaduljunk a városból, és csobbanjunk egyet egy természetes tóban vagy folyóban. Ilyenkor maradnak az agyonklórozott strandok – ezek azonban hiába pont olyan hűsítőek, mint a Balatonban úszkálni, a szervezetünk már kevésbé szereti a medencék tisztán tartásához használt vegyszereket. A klórozott vízben való lubickolás után a bőrünk kiszárad, a szemünk vörös lesz, a hajunk meg bűzlik, ráadásul ezek a kemikáliák szennyezik a környező talajt és növényzetet is.
Nem véletlen tehát, hogy világszerte egyre népszerűbbek az úgynevezett natural swiming poolok, magyarul természetes medencék, vagyis a biológiai úton tisztuló úszómedencék és uszodák, melyeknek az a lényegük, hogy a vizük semmilyen kémiai anyagot nem tartalmaz. Ezeknek a medencéknek a tisztán tartását, a víz megfelelő pH-értékének kialakítását maga a természet végzi, ugyanis a medence vizében lebegő és a köré ültetett növények, valamint a homok- és kavicságy természetes úton megszűrik a vizet.
A növényeknek és nekünk is jut hely a medencében
A mesterségesen kialakított, saját ökoszisztémával rendelkező, természetes kis tavak amellett, hogy egészséges és vegyszermentes fürdőzési lehetőséget nyújtanak, a környezetre is pozitív hatással vannak: növelik a biológiai sokszínűséget, és extra bónuszként ezerszer látványosabbak, mint egy mezei úszómedence.
A természetes medence szinte teljesen beleolvad a zöldkörnyezetbe, mivel vízinövények sokasága díszíti a vizet és a partot (közben a fürdésre alkalmas tartományban, 5,5 és 7,0 között tartva a pH-értéket). A medencét úgy alakítják ki, hogy a növények és a csobbanni vágyók is jól megférjenek egymás mellett. Az egyik felük fürdőzési terület, ami akár két méter mély is lehet, hogy jól ki lehessen használni, a másik pedig egy úgynevezett biozóna, vagyis a növényzet számára fenntartott rész, ami lehet a medence egyik végében, de akár körül is ölelheti azt. Itt sekély a víz, és homok- vagy kavicságy szolgáltatja a talajt a vízinövények számára, ami egyúttal természetes vízszűrőként is funkcionál. A víz keringéséért szivattyú vagy vízforgató rendszer felel.
Ennek a kettős kialakításnak köszönhetően a természetes módon tisztuló medencék jó nagy helyet foglalnak el, de a területet nem a növényzet kárára alakítják ki, hiszen maga is élőhely, és a látvány is garantáltan páratlan.
Európa a biológiai úton tisztuló medencék őshazája
Az első természetes medencét 1980-ban egy ausztriai magánkertben alakították ki, majd 1998-ban Németországban megnyílt az első nyilvános ökostrand is. A következő 40 évben pedig olyan népszerű lett ez a környezetbarát, természetközeli megoldás, hogy mára már több mint 20 ezer biológiai úton tisztuló fürdőhely található Európa-szerte.
Magyarországon sajnos még egyetlen ilyen rendszerű, nyilvános fürdőzőhely sincs, magánházak kertjeiben azonban már itthon is megjelentek a biomedencék. Aki egy hatalmas kerttel körülvett házban él, most talán ihletet is kapott, hogy mivel tehetné még izgalmasabbá az otthonát.
A szúnyogoktól sem kell tartani
A természetes medencék pont fordított elven működnek, mint a mesterségesen tisztítottak. A klórozott medencékben a vízből minden létező organizmust kiirtanak, hogy tiszta maradjon, és ne algásodjon. A biomedencék azonban pont fordítva működnek, hiszen vizes élőhelyként funkcionálnak. A látványos vízililiomok, nád- és zsurlófélék mellett a vízben számtalan mikroorganizmus él, köztük jótékony baktériumok és planktonok. Ezek közösen egy olyan mikrokörnyezetet és biológiai egyensúlyt hoznak létre, amiben az algának már nincs maradása, így marad a medence vize tiszta.
A természetes vizű medencék nemcsak a növényzetre, hanem az állatvilágra is jótékony hatással vannak, hiszen a klóros vízzel ellentétben ezekből ihatnak a madarak és a rovarok is. Attól pedig nem kell tartanunk, hogy ha száműzzük a klórt, ellepnek minket a szúnyogok, ugyanis a biomedence vize és növényzete a szitakötőket és a fecskéket is vonzza, így ők gondoskodnak a természetes szúnyogirtásról.