nlc.hu
Életmód
Elképesztő, mit tesz a testeddel a panaszkodás – nem csak a tiéd, másoké is!

Elképesztő, mit tesz a testeddel a panaszkodás – nem csak a tiéd, másoké is!

Aki panaszkodik, arra előbb-utóbb ráun a környezete, ráadásul az állandó siránkozás a lelkünk mellett a testünkre is negatívan hat, akár adjuk, akár kapjuk.

Egy olyan embert sem hord a hátán a föld, akinek minden dolga a tervek szerint alakul, így teljesen természetes, ha a te életedben is adódnak olyan időszakok, amikor szomorú, csalódott vagy épp magányos vagy. Ezekben a helyzetekben kifejezetten jó, ha van valakid, akinek kiöntheted a szívedet. Ha tehát nyomja valami a lelkedet, semmiképp se tartsd magadban a bánatodat, hiszen ha kibeszéled vagy kiírod magadból, könnyebb felülkerekedni a nehézségeken, már csak azért is, mert egy kívülállótól – egy családtagtól, baráttól vagy szakembertől – kaphatsz olyan ötletet, javaslatot a megoldásra, ami neked esetleg eszedbe sem jutott. Az viszont már probléma, ha akkor is a rossz dolgokra fókuszálsz, amikor nem lenne különösebb okod panaszkodni.

Negatívból pozitív

„A folyamatos panaszkodás nagyon sokakat érintő rossz szokás, ami ártalmas lehet a panaszkodókra és a környezetükre egyaránt. A panaszkodás eltereli a figyelmet a szép és jó dolgokról, és korlátozza a boldogság felfedezését, megélését – hangsúlyozza S. Tóth Márta life és business coach, NLP-tréner. – Ha a panaszkodás valakinek a berögzült szokásává válik – ami sokszor észrevétlenül történik –, nehéz megváltoztatni, kiiktatása nem megy egyik napról a másikra. Ahhoz, hogy sikerüljön, új rendszert kell felépíteni mind az észlelésben, mind a gondolkodásban. Ennek a rendszernek a felépítése a fókusszal kezdődik: figyeljük és tudatosítsuk magunkban a szép és jó dolgokat, amik mindannyiunkat körülvesznek. Beszéljünk róluk, pozitív érzéseinket és gondolatainkat osszuk meg másokkal, a pozitív történéseket meséljük el vagy vezessük egy naplóban. Ez nagy segítséget jelenthet akkor is, amikor úgy érezzük, hogy a negatív gondolatok kezdik magukat befészkelni a fejünkbe, így ugyanis könnyebben felülírhatjuk azokat.”

S. Tóth Márta szerint ha mindannyiunknak sikerülne ez a szemléletváltás, nagyon sokat tehetnénk saját nyugalmunk, belső békénk és egészségünk érdekében.

A sikeresebb élet eléréséhez is elengedhetetlen a pozitív gondolkodás, nem mellesleg szeretteink és a környezetünkben élők mindennapjait is könnyebbé tehetjük.

Fontos kérdés az is, hogyan vértezhetjük fel magunkat a környezetünkből érkező negatív gondolatokkal szemben. „A tudatos pozitív életmód és gondolkodás minta lehet mások számára is, aminek a pozitív hatását idővel észrevehetjük. Ha azt látjuk, hogy a környezetünkben valaki ok nélkül sokat panaszkodik, próbáljuk kérdésekkel terelgetni a pozitív gondolatok felé – kérdezzük meg például, hogy milyen szép dolgok veszik körül, kik szeretik, és ő kiket szeret, milyen érzés szeretve lenni és szeretni” – tanácsolja a coach, aki szerint azzal segíthetünk a legtöbbet, ha sikerül kizökkentenünk az örök panaszkodót a negatív gondolkodásmódból.

Bánatháj és társai

Az állandó negatív hozzáállás, rossz gondolatok bizony nyomot hagynak nemcsak a lelkünkön, de a testünkön, a külsőnkön, sőt az egészségünkön is. Aki gondterhelt, gyakran összevonja a szemöldökét, ráncolja a homlokát vagy egymáshoz szorítja az ajkait, s ezek a jelentéktelennek tűnő mozzanatok hosszú távon elősegítik a mimikai ráncok kialakulását és erősödését.

Ha valaki egy szomorú eseményt követően magába roskad, a testtartását is megváltoztatja: összegörnyed, szemét lesüti, fejét leszegi, válla előreesik, mintha a valóságban is nagy terhek nehezednének rá. Izmait önkéntelenül összeszorítja, ami gátolhatja a megfelelő vérkeringést, emiatt tovább fokozódhat a rossz közérzet, fejfájás, zsibbadás alakulhat ki.

A rossz gondolatok nem csak a lelkünkön, a testünkön is nyomot hagynak (fotó: istock)

Akinek élete szerves részévé válik a panaszkodás, azt könnyen lehet, hogy szép lassan felemészti a negativitás, ez azonban nem törvényszerű. Nem véletlenül vált ismert fogalommá a bánatháj, sokakkal megesik ugyanis, hogy amikor boldogtalanok, ösztönösen kívánják a hizlaló ételeket jutalomként vagy szeretetpótlásként. A szakemberek úgy tartják, ennek másik oka a lelkük mélyén keresendő: egyfajta védekező reakció is lehet ez, tudat alatt ugyanis arra vágynak, hogy a gyorsan felszedett súlyfelesleg védelmezően körülölelje őket, és távol tartsa a külvilág fájó történéseit.

A pszichoneuroimmunológia viszonylag fiatal tudományágnak számít, amely szoros összefüggést vél felfedezni a lelki folyamatok alakulása, valamint az idegrendszer és az immunrendszer működése között.

Mára bebizonyosodott, hogy amikor érzelmileg rossz passzban vagyunk, akkor úgynevezett immunszuppresszió alakul ki, vagyis szervezetünk védekezőrendszere csökkentett üzemmódra vált.

Több vizsgálat eredménye igazolta, hogy egy rossz párkapcsolat vagy egy utált munkahely jelentősen csökkentheti az immunrendszer aktivitását, ami gyakori betegeskedéshez vezethet, vagyis nemcsak lelkileg, hanem testileg is alaposan próbára teszi azokat, akik túl hosszú ideig maradnak egy-egy ilyen gyötrelmes – és gyakori panaszkodásra okot adó – vagy, mondjuk ki, betegítő helyzetben.

Boldog vagy? Látszik!

Amikor jól érzed magad a bőrödben, sokszor meg sem kell szólalnod, a környezetedben élők kitalálják, hiszen egyszerűen sugárzik rólad a boldogság. Bőrünk többet árul el lelkiállapotunkról, mint azt gondolnánk. Nem véletlen, hogy azok, akik visszatérnek az önfeledt pihenéssel töltött nyaralásból – ahol nem kellett szélmalomharcot vívni a mindennapos stresszel –, egészen kivirulnak, kisimulnak. Ha majd kicsattansz a boldogságtól, annak az arcodon is vannak szemmel látható jelei: egészséges lesz a bőröd színe, és a megjelenésed harmóniát sugároz, hiszen nyíltabbá válik a tekinteted, és mosolyra húzódik a szád.

Aki boldog, az általában kihúzza magát, testtartása büszkévé válik, vállát hátra húzza, mellkasa kinyílik a világ felé. Egy jóleső edzést követően ösztönösen is egyenesebben állunk, amiben szerepe van annak is, hogy a sport endorfint szabadít fel.

Nem túl örömteli hír ugyan, de a boldogság is elősegítheti a hízást – noha a belső harmóniának természetesen nem törvényszerű kísérője a zsírpárnák kialakulása. Egy német professzor széles körben tanulmányozta a lelkiállapot és a testsúly alakulása közötti összefüggést, és

kiderült, hogy a boldog kapcsolatban élők alatt gyakran többet mutat a mérleg.

Ennek egyik oka az, hogy a párkeresési fázisban nagyobb gondot fordítunk ideális súlyunk elérésére és megtartására, azt remélve, hogy így vonzóbbnak tűnünk az ellenkező nem képviselői számára. Amikor aztán ránk talál a boldogság, a legtöbben „elengedjük magunkat”, és már nem ügyelünk annyira jó formánk megtartására, mint egyedülállóként. A közös programok sokszor kiszorítják a korábban rendszeres testedzést, megváltozhat az étkezések gyakorisága és a fogások összetétele is.

Az viszont kimondottan jó hír, hogy a boldogság hatására fokozódik az immunrendszer védekezőképessége, ezért a pozitív gondolkodású, optimista emberekről szinte még a betegségek is leperegnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy aki nem panaszkodik, az sosem esik ágynak, de nagy valószínűséggel ritkábban kell orvoshoz fordulnia, mint azoknak, akik borúsan tekintenek a világra.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top