Dán tudósok egy 5700 éves nyírfakátrány-maradvány vizsgálatával képesek voltak megállapítani fogyasztójának nemét, szemének színét, illetve azt is, hogy mit evett az illető utoljára, és milyen baktériumok voltak a szájában – írja a BBC híre alapján az Index.
Tudományos szempontból felbecsülhetetlen értéke van a kőkori rágónak (Fotó: Theis Jensen / University of Copenhagen / AFP)
A Dánia déli részén fekvő Syltholmban talált nyírfakátrány-maradványt a kőkori ember használhatta rágógumiként. A kinyert DNS-minta elemzéséből kiderült, hogy egy nő fogyasztotta, akinek valószínűleg sötét haja, sötét bőre és kék szeme volt.
A BBC cikke szerint a kutatás eredményei alapján rekonstruálták az 5700 évvel ezelőtt, a Balti-tenger egyik szigetén élt nő alakját, akit a kutatók Lolának kereszteltek el.
A nő genetikailag jóval közelebb állt az európai kontinensen élt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberekhez, mint az abban az időben Skandinávia középső részén élő emberekhez.
„Ez az első eset, hogy egy ősi teljes emberi genomot sikerült visszanyerni nem csupán emberi csont- vagy fogmaradványból” – idézi az MTI Hannes Schroedert, a Koppenhágai Egyetem kutatóját, a Nature Communications folyóiratban kedden megjelent tanulmány társszerzőjét. Schroeder kiemelte: ez egy „nagyon pontos ősi DNS-forrás” abból az időszakból, amelyből ritkán találni emberi maradványokat.
