Magyarul megtévesztő módon a Száncsengő címet viseli a Jingle Bells, ami félreértést okozhat, mivel Weöres Sándor azonos című versét Halász Judit zenésítette meg. A kettő azonban nem ugyanaz, most pedig az első változatra koncentrálnánk.
Tudtad-e például, hogy a Jingle Bellst eredetileg nem is karácsonyra írta James Lord Pierpont, a későbbi bankmogul, J.P. Morgan nagybátyja. A dal eredetileg egy hálaadás idején megtartott istentiszteletre született és Christopher Klein történész szerint nem is arra szánta a szerző, hogy karácsonyi klasszikus legyen belőle. Ha figyelmesen meghallgatjuk a szöveget, egyetlen utalás sincs a karácsonyra – igaz sem a hálaadásra, sem más ünnepre. Az első előadásra sem decemberben, hanem 1857. szeptember 15-én került sor, Bostonban.
Nem tudni, hol született a dal
A keletkezés helyszínével kapcsolatban megoszlanak a vélemények, legalább két lehetőség között: egy, a Massachusetts államban található Medfordban látható emléktábla szerint Pierpont egy ottani fogadóban komponálta a dalt, később azonban Kyna Hamill, a Boston University kutatója kiderítette, hogy ez nem lehet igaz, mert Pierpont ekkor épp Kaliforniában kereste az anyagi boldogulást az aranyláz közepén.
Csingiling, boldog karácsonyt! 🙂 (Fotó: iStockphoto)
Akad viszont egy tábla a georgiai Savannah egyik épületének a falán is, amely szerint márpedig Pierpont ott jegyezte le a nótát, 1857-ben, nem sokkal azelőtt, hogy először elénekelték volna a helyi templomban. Hamill kutatásai azonban arra engednek következtetni, hogy a Jingle Bells valójában Bostonban született, egy közösségi szálláson.
Az viszont biztos, hogy ez szólt először az űrből
A Jingle Bells lett az első zene, amit az űrből sugároztak. Erre 1965-ben került sor, tíz nappal karácsony előtt, amikor is Walter Schirra Jr. és Thomas P. Stafford űrhajósok fontos küldetést hajtottak végre a Gemini 6 űrhajó fedélzetén: a Gemini 7 modullal randevúztak a világűrben, amelynek fedélzetén Frank Borman és Jim Lovell ült. Amikor végrehajtották a feladatot, Schirra és Stafford hazafelé indultak, mielőtt azonban beléptek volna a Föld légkörébe, különös objektumról küldtek jelentést a földi irányításnak.
„Egy objektumot látunk, talán egy műhold lehet, ami északról délre halad, valószínűleg a pólusok körüli röppályán – rádióztak a központnak az asztronauták. – Egy parancsnoki modulból és előtte nyolc kisebb modulból áll, a parancsnoki modul pilótája pedig piros ruhát visel.”
A földi irányításnál ekkor már tudták, hogy viccelnek a kollégák, ekkor azonban az űrhajóban felcsendültek a Jingle Bells első taktusai, szájharmonikán és apró száncsengőkön előadva. Aki kételkedne a sztoriban, bármikor megtekintheti ezeket a különleges hangszereket a Smithsonian Múzeum repüléssel és űrkutatással foglalkozó állandó tárlatán.
Akármi is legyen a története, az biztos, hogy ennél karácsonyibb zene kevés van, hallgassuk is meg!
