Pár napja elkezdtek sorban érkezni otthonról az aggódó üzenetek, hogy minden rendben van-e velünk itt Ausztráliában, a magyar hírek ugyanis ausztráliai tüzekkel vannak tele, sőt még azt is leírták néhol, hogy az egész szigetországot evakuálják. Nagyon jól esett, hogy ilyen sok barát aggódik értünk, de bevallom őszintén, eléggé ledöbbentem, mikor rákerestem a témával kapcsolatos magyar híradásokra.
Értem én, hogy szenzáció- és klikkvadász címeket kell adni, de azért kijönni egy olyan szalagcímmel, hogy egész Ausztráliát kitelepítik, mégiscsak erős túlzás, így talán nem árt tisztázni, hogy mi is folyik valójában jelenleg itt, a déli féltekén.
Először is, szögezzük le, hogy tényleg katasztrofális a helyzet, de azt is, hogy éppen elég nagy a valós baj, nem kell még ennél is jobban felfújni.
Ahhoz, hogy pontosabban megértsük az idei ausztrál bozóttüzek aktuális helyzetét és az általuk okozott rettenetes kárt, tudnunk kell, hogy Ausztrália nem csupán egy ország, hanem egy egész kontinens, és bár a legkisebb a kontinensek között, a területe így is 7.692.024 négyzetkilométer – vagyis 82-szer akkora, mint Magyarország –, a lakossága pedig több mint 25 milliós. A rémhírekkel ellentétben pedig nem ég az egész ország, és nem is kell evakuálni mindenkit.
Tűz a Sydneyhez közeli Bilpin városban, 2019 decemberében (Fotó: David Gray/Getty Images)
Szeptember óta tartanak a tüzek
Ausztrália hat államból (Új-Dél-Wales, Queensland, Dél-Ausztrália, Tasmania, Victoria és Nyugat-Ausztrália) és két territóriumból (Északi terület, Ausztráliai fővárosi terület) áll. Valóban igaz, hogy egyetlen rész, az Ausztráliai fővárosi terület kivételével az összes állam érintett ezekben a bozóttüzekben, amik már 2019 szeptembere óta tartanak, ám csak az elmúlt hetekben öltöttek olyan méreteket, hogy a nemzetközi sajtó is napi szinten foglalkozik a témával. Jelenleg Új-Dél-Wales és Victoria államban a legsúlyosabb a helyzet, ahol elérte a tűz a lakott területeket is, így elrendelték egyes városok evakuálását, amelyekben sajnos rengeteg otthon is a megfékezhetetlen lángok martaléka lett.
Szerencsére mi Brisbane-ben, Queensland állam fővárosában élünk, ahol ebben a pillanatban mindenki biztonságban van, de ezen a területen is végigsöpört a tűz korábban. Queenslandben már szeptemberben megkezdődtek a bozóttüzek, és novemberben tetőztek, 45 otthon veszett oda a tűzben, és 200 ezer hektár égett le. Napokon át füst borította az eget, és időnkét pernye hullott alá, de akkor még nem sejtettük, hogy sokkal nagyobb baj vár az ország többi területére.
A nagyvárosokban, mint Brisbane-ben, a legnagyobb gondot a füst, a légszennyezettség és a városon kívüli közlekedés jelenti, de a beépítettség miatt a lakott területeket nem fenyegetik a tüzek. A szél azonban a környező tüzek füstjével folyamatosan beteríti ezeket a sűrűn lakott metropoliszokat is, az erre érzékenyek nehezen lélegeznek, sokan maszkokkal próbálnak védekezni.
Füst borítja be Glen Innes egét a tavaly novemberi bozóttűzben (Fotó: Brook Mitchell/Getty Images)
Novemberben, mikor a legnagyobb tüzek tomboltak nálunk, Queenslandben és a szomszédos Új-Dél-Walesben, szinte alig lehetett elhagyni a várost, mert a környező autóutak mindkét oldalát bozóttüzek szegélyezték, és bármikor ott rekedhettünk valahol, ha elrendelték az utak lezárását. Volt, hogy két napig rostokoltunk 200 kilométerre az otthonunktól, időközben ugyanis lezárták a hazavezető autóutat, mert összeértek a bozóttüzek, és semerre sem lehetett menni, csak reménykedni.
Amikor végre megnyíltak az utak, olyan volt, mintha az ember a poklon vezetett volna keresztül, az ég vöröslött, és minden füstben úszott, délben esti szürkület volt.
Az otthonunkhoz legközelebb eső tűz 40 kilométerre volt, de szerencsére elválasztott minket tőle a Korall-tenger. A parthoz közeli Moreton Island napokon át lángolt, ami innen nézve olyan volt, mintha egy hatalmas, füstöt okádó gyárkémény állna a tenger közepén. Egy nappal korábban még a partjainál búvárkodtunk, most pedig csak reménykedtünk, hogy amikor másnap felkelünk, már nem áll lángokban a 95 százalékban nemzeti park borította sziget, melyen a lakott területeket is elérte a tűz.
Ausztráliában a Black Friday egészen mást jelent
Ausztrália szinte minden évben megküzd a szárazság és a hőség okozta bozóttüzekkel, az idei pedig kétségkívül beírta magát a történelemkönyvekbe. A szigetországban a Black Friday, azaz Fekete Péntek kifejezés már jóval korábban bekerült a köztudatba, ugyanis így nevezték az 1939-ben, Victoria államban pusztító, 71 halálos áldozatot követelő tűzvészt, ami egy pénteki napon kezdődött.
Egy nő gyűjti össze, ami megmaradt Christmas Hills-i házából a 2009. februári tűzvész után (Fotó: Lucas Dawson/Getty Images)
Ezt követte 1967-ben a Black Tuesday, a Fekete Kedd, mely Tasmánia szigetén söpört végig, és 62 ember halálát okozta. Az 1983-as bozóttüzek sem kímélték az országot, 75-en vesztették életüket Victoriában és Dél-Ausztráliában az Ash Wednesday, vagyis Hamvazószerda során. Ausztrália történelmének eddigi legsúlyosabb bozóttüze 2009-ben pusztított, amikor is 173-an vesztek oda Victoriában, ahol 450 ezer hektárnyi terület égett le. A jelenleg tomboló bozóttüzek eddig 27 halálos áldozatot követeltek (24 civil és 3 önkéntes tűzoltó hunyt el), azonban a leégett terület nagysága már megközelíti a 10 millió hektárt, vagyis meghaladja Magyarország teljes területét, így ez a második legnagyobb kiterjedésű ausztrál tűzvész (az 1974-es után).
A leégett terület nagysága miatt az idei katasztrófa a szó szoros értelmében halálos tisztogatást tart Ausztrália növény- és állatvilágában, amit jelenleg emberi erővel, a legnagyobb küzdelmek árán sem bírnak megállítani.
A szakemberek becslései szerint több mint egymilliárd állat esett a tűz áldozatául. Még nagyobb baj az, hogy a tüzek elmúltával is tovább nő majd ez a szám, mivel sem élelmet, sem menedéket nem fognak találni a leégett területeken élő állatok.
Új-Dél-Walest sújtja legjobban a tűz
A hónapok óta tartó, az Ausztráliai fővárosi terület kivételével szinte az összes államot sújtó tüzek jelenleg Dél-Ausztrália, Victoria és Új-Dél-Wales területén tombolnak, ahol számtalan lakott területre is betörtek már. Bár konkrétan a fővárost a tüzek nem érték el, a környező bozóttüzek füstje úgy elárasztotta a széljárás miatt, hogy az új év első hétvégéjén Canberrában mérték a világon a legnagyobb légszennyezettséget, de Melbourne-ben és Sydney-ben sem sokkal jobb a helyzet.
Német turisták maszkban, háttérben a Sydney Harbour Bridge (Fotó: Jenny Evans/Getty Images)
A bozóttüzek főleg a vidéki területeken, a kisvárosokban, a falvakban és a farmokon pusztítják el a lakóingatlanokat és szednek halálos áldozatokat, mert ott az épületek zöld környezetben állnak, és a kiszáradt növényzet rendkívül gyorsan lángra tud kapni, a tűz pedig villámgyorsan terjed. A súlyosan érintett Victoriában 1 millió 200 ezer hektár terület égett le eddig, és több, mint 200 otthon veszett oda, Új-Dél-Walesben pedig már 4 millió 900 ezer hektárra rúg a tűz sújtotta részek nagysága, és majdnem 1600 otthon égett le.
Ezekben az államokban százezer embert evakuáltak, köztük egy magyar családot is, az ő önellátó farmjuk teljes mértékben a lángok martalékává vált, de ők maguk időben elmenekültek, így nem sérültek meg.
Új-Dél-Wales és Victoria állam bizonyos területei hetek óta füstben és hamuban úsznak, vörösen izzik minden, a napot sem látni, mintha csak a Marson járna az ember. A légszennyezettség pedig a nagy szél miatt nemcsak a tűz sújtotta, de a környező városokban is többszörösen meghaladja a megengedett szintet. A kilátások sem a legjobbak, mivel kiadósabb csapadék jelenleg nem várható, viszont gyakran 40 fokosnál is nagyobb a hőség, és az erős szél is súlyosbítja a helyzetet.
Az emberek elkeseredettek és dühösek
A lakosság összefogása példátlan, ennek ellenére a közhangulat pattanásig feszült, a tűz sújtotta területek lakói ugyanis azt mondják, nem érkezett időben kellő állami segítség, hogy megmenthessék az otthonaikat. Mostanra az egész világ megmozdult, és nagyon komolyan szervezett hazai és nemzetközi mentőakciók folynak, de a sajtótájékoztatókon és a közösségi médiában igen keményen bírálják Scott Morrison miniszterelnököt, amiért nem tett meg minden lehetséges lépést a megelőzésre és az otthonok megmentésére. Számtalan kisvárosban csupán egy-két tűzoltóautó és önkéntes tűzoltók álltak a lángokkal szemben az otthonaikat menteni próbáló lakosok oldalán, ami nyilvánvalóan nem volt elegendő, így mintegy 2000 otthon lett a földdel egyenlő.
A miniszterelnök január 6-án bejelentette, hogy létrehozták a National Bushfire Recovery Agencyt (nyersfordításban: Nemzeti Bozóttűzkár-helyreállítási Ügynökséget), és az állam kétmilliárd ausztrál dollárt, vagyis több mint 200 milliárd forintnyi nyitóösszeget fordít erre a helyreállításra. Ebből az összegből támogatják majd az érintett családokat, farmereket és helyi üzleteket, hogy megkönnyítsék számukra az újrakezdést. A lakosság ennek ellenére mégis dühös és elkeseredett, és joggal teszik fel a kérdést, hogy miért nem tett a vezetés hasonló lépéseket már hónapokkal ezelőtt, miért nem koncentrált inkább a megelőzésre.
Fotó: Sam Mooy/Getty Images
Jól példázza a hangulatot, hogy amikor Scott Morisson meglátogatta a tűz által sújtott, Cabargo nevű, Új-Dél-Walesi kisvárost, ahol a lángok két ember halálát okozták, az egyik helyi tűzoltó, aki maga is elvesztette a házát a tűzben, visszautasította a miniszterelnök kézfogását. „Nem igazán szeretnék magával kezet fogni” – mondta, egy másik helyi lakos pedig számonkérte az ország vezetőjét, hogy miért nem küldött segítséget, és hogy lehet az, hogy csupán négy tűzoltóautóval kellett a pusztító tűz ellen harcolniuk, így le is égett a fél település.
A nemzetközi összefogás példátlan, de a tüzek még hosszú ideig eltarthatnak
Önkéntes tűzoltók, segélyszervezetek tucatjai, állatmentők és a lakosság együtt igyekszik támogatást nyújtani a bajba jutott embereknek. Rengetegen felajánlották az otthonukat, hogy befogadják az evakuált lakosokat, sőt még az ausztrál Airbnb is létrehozott egy krízisfelületet, ahol a szállásadók jelezhették, hogy ingyen lakhatnak náluk a rászorulók.
Az ausztrál állatvilág megmentéséért is heroikus küzdelmet folytatnak a lakosok. Rengeteg koalát, kengurut, wombatot, valamint gyümölcsevő denevért kezelnek égési sérülésekkel országszerte, önkéntesek segítségével.
A ruha-, élelmiszer- és tárgybeli felajánlások száma már olyan mértékű volt, hogy az államok vezetői felszólították a segítőkész embereket, hogy ne küldjenek több tárgybeli adományt, mert már nem bírnak el vele logisztikailag.
Pénzbeli segítségre viszont továbbra is nagyon nagy szükség van, mert a tűz elleni harc továbbra is folyik, a helyreállítások pedig emberfeletti erőt igényelnek majd.
Szerencsére a nemzetközi támogatás sem maradt el, így például több mint 200 amerikai és kanadai önkéntes tűzoltó érkezett Ausztráliába, hogy segítsenek megfékezni a lángokat. Mindemellett számtalan nemzetközi sztár több millió dollárnyi összeget adományozott az elmúlt hetekben a károsultak számára és az állatvilág megmentésére, de a civil összefogás sem maradt el, folyamatosan érkeznek a pénzbeli adományok a világ minden pontjáról az erre a célra létrehozott adományszámlákra.
Sajnos minden segítség ellenére a rémálomnak még nincs vége. A gyakran 40 fok feletti hőmérséklet, a szél és a csapadék hiánya miatt a tüzek várhatóan még heteken vagy akár hónapokon át is tarthatnak, a helyreállítás pedig éveket vesz majd igénybe.
