Megjött a napsütés és vele együtt a kedvünk is, hogy újra birtokba vegyük az eddig téli álmot alvó kertet. Végre lehet tenni-venni és tervezgetni, hogy milyen színpompás virágligetet és gazdagon termő veteményest nevelünk az idei szezonban, és lássuk be, az is sokat lendít a kedvünkön, hogy nincs tök sötét, mire hazaérünk, hanem van még egy óránk kint kapirgálni, mielőtt lemegy a nap.
Elég kevés dolog kell hozzá. Mag, föld, víz, napfény, ennyi. (Fotó: Getty Images)
Aki most csak legyintene, hogy ennek még nincs itt az ideje, az nagyon is téved: ahhoz, hogy a konyhakert valóban teremjen finomabbnál finomabb zöldségeket és gyümölcsöket, már most munkához kell látni: kezdhetjük a palántanevelést.
Ha igazán ízletes termést akarunk betakarítani, jobb ha nem bízzuk a véletlenre a palántáink minőségét, termőképességét, na meg a fajtáját sem. Ugyanis ha a könnyebbik utat választjuk, és nem magunk neveljük, hanem például a piacon vesszük meg tavasszal a növénykéket, közel sem biztos, hogy az nő majd ki belőlük, amire vágyunk. Könnyen lehet a csípős paprikából csemege-, az édes koktélparadicsomként kínált növendékekből pedig íztelen, amolyan se íze, se bűze zöldség. Igaz, ez otthon is előfordulhat, ha a tavalyról eltett magot egy hibrid növényből nyertük és mostanra szétesett a genetikája, de legalább nem adtunk érte pénzt, úgy meg már nem is olyan nagy baj, ha patisszon helyett főzőtök terem. Megesszük azt is.
Ha büszke kertészként egészen a magvetéstől a betakarításig magunk szeretnénk végezni a növényeink nevelését, akkor a legjobb ha most hozzálátunk a palánták nevelgetéséhez. Egyáltalán nem bonyolult feladat és annál nagyobb öröm lesz majd leszedni az első zöldségeket. Most pedig elárulunk négy tippet, hogy mitől lesznek erős és gazdagon termők a palántáink.
1. Időben kezdjünk hozzá!
A palántázás lényege, hogy a hosszú tenyészidejű, többnyire fagyérzékeny növényfajoknál a kezdeti fejlődést meggyorsítsuk, így a kiültetett növényeknek lesz elegendő idejük bő termést hozni. A palánták fejlődése fajtól függően akár 6-12 hét is lehet, amit az ültetési időtől kell visszaszámolnunk. Így például a fejes káposztának, amit április közepétől már ki lehet ültetni, hat hét szükséges, hogy a magról kifejlődjön a palántája, tehát már kezdhetjük is nevelgetni.
Ha jó eredményt várunk, érdemes a fejes káposzta mellett a karfiol, a kelkáposzta, a dinnye, a paprika, a paradicsom, az uborka, a patisszon és a brokkoli termelését is palántaneveléssel kezdeni.
2. Válasszuk ki az ideális otthont!
Elsőre talán macerásnak tűnhet a palántanevelés, pedig igazán nem igényel sok ráfordítást. Az a jó a palántákban, hogy nem túl válogatósak, jól érzik magukat a legegyszerűbb tejfölös doboztól a tojástartón át az ültetőládáig szinte bármiben. Szóval igazán nem lehet ez a kifogás, hogy nekilássunk a feladatnak. A lényeg, hogy bármelyikbe is ültetünk, legyen kifúrva az alja a palánták otthonának, hogy alul ki tudjon folyni a víz.
3. A föld, a víz és a fény szentháromsága
A palánták tehát nem válogatósak otthonuk külsejét illetően, viszont annál fontosabb nekik az enteriőr és a fekvés, vagyis, hogy
milyen föld, mennyi öntözővíz és mennyi napfény jut majd nekik. Ezekre érdemes gondot fordítani, különben kárba veszhet a munkánk.
Vetésre a legalkalmasabb a semleges kémhatású palántaföld-keverék, ami tartalmazza a szükséges tápanyagokat. Fontos, hogy legalább hat centiméter mély legyen a palántaföld, amikbe a magokat vetjük. A földet folyamatosan nyirkosan kell tartani, de inkább csak spricceljük, mint locsoljuk, mert a túlöntözés ugyanolyan végzetes lehet az apró magokra nézve, mint a kiszáradás. Amíg ki nem kel, tartsuk meleg helyen (pl. radiátor közelében) és takarjuk le egy üveg- vagy műanyag lappal az ültetőedényt.
Családi program is lehet (Fotó: Getty Images)
Miután kikeltek, a lapot vegyük le, és a hőmérsékletet is fontos csökkenteni, ekkor már elegendő a szobahőmérséklet. A fényt viszont épp ellenkezőleg, fokoznunk kell, ezért tegyük az ablakba vagy a télikertbe a palántákat. Muhaha, csak vicceltünk, neked sincs télikerted? Nekünk sincs, de azért simán tudunk palántát nevelni anélkül is a napfényes szobában.
4. Csak megedzett palántákat állítsunk csatasorba!
Az apró növendékeink szépen fejlődnek majd, és fajtól függően 6-12 hetes korukra kiültethetőek lesznek. Csakhogy nem ajánlott őket goromba módon, rögtön kilökni az ajtón, jobb ha előbb megedződnek kicsit: egy héttel a kiültetés előtt érdemes hozzászoktatni őket a kinti körülményekhez. Tegyük például a terasz napos, de védett és fagymentes részére, és adjunk nekik kevesebb vizet. Így biztosan erősek lesznek mire a végleges helyükre, a konyhakert földjébe kerülnek, ahol rengeteg terméssel hálálják majd meg a kezdeti gondoskodást.
+1 tipp: olvasd el a használati utasítást
A magok kiválasztásakor természetesen mindig elolvassuk a zacskón, hogy milyen igényei vannak a növénynek és miféle termésre számíthatunk, kicsire, nagyra, egyenesre, görbére, isteni finomra, vagy esetleg nem olyan finomra, cserében viszont bőségesre, és mikor tudunk szüretelni. Odáig viszont már nem mindenki jut el, hogy hogyan bánjunk a magokkal. Pedig nem árt tudni, hogy hány centi mélyre kell ültetni, vagy esetleg csak rá kell szórni a földre, mert fényre csírázik, mint a bazsalikom. Ha már foglalkozunk vele, ne csússzunk el ilyen banális apróságon, olvassuk el végig, ami a zacskón áll!
