Életmód

Ökotudatosság: anyák, akik már most a gyerekeik jövőjében gondolkodnak

Amikor anya lesz egy nőből, talán még inkább elkezd foglalkozni azzal, hogy a gyermeke milyen világban nő majd fel. Ma talán még nagyobb hangsúlyt kap a természetvédelem, hiszen egyre több és nyilvánvalóbb jele van annak, hogy a Földünk nem bírja el azt a terhelést, amit okozunk neki.

Hogyan óvjuk meg a Földet úgy, hogy közben példát is mutatunk? Hogyan válik ez életmóddá, mindennapi szokások láncolatává? Mit vásárolunk, hogyan főzünk, mivel takarítunk, mivel közlekedünk… ezer felelősségteljes kérdés. A beszélgetésben szereplő anyák válaszaiban közös, hogy a kezdés, az inspiráció nagyon személyes volt, általában egy élethelyzet hozta a felismerést. Lássuk hát az élettörténeteket és a hasznos ötleteket: hogyan induljatok el, ha ti még az út elején vagytok!

Ökoanyu – így kezdődött

Ökoanyu néven vált országszerte ismerté Nagy Réka, aki nem ma kezdte a környezettudatos életmódot. Könyvei évek óta zöld életmódra inspirálnak, már akkor is így volt ez, mielőtt trendi témává vált volna az ökotudatos életmód. Úgy meséli, őt leginkább az inspirálta, hogy gyermeke született.

„Első kislányom érkezése kapcsán kezdtem először gondolkodni azon, hogy mivel mossam ki a gyerekruhákat. Előtte is érdekelt a »zöld gondolkodás«, de ez volt a döntő fordulat. Fenntartható megoldásokat kerestem a háztartásban is, és ahogy nőtt a gyerek, mindig jött valami új, megoldandó feladat: gondolkodtam, mivel takarítsak, mit és miből főzzek. Így egyre inkább belemélyedtem a témába.

Tippjeim:

– Nevelj fogyasztásközpontú helyett ökotudatos gyereket!

– Kezdd a hobbid megreformálásával!

– Kevesebb hús, szebb jövő!

Időnként úgy éreztem, üvölteni tudnék amiatt, hogy nem foglalkoztat ez minket jobban, de üvöltés helyett írni kezdtem. Írtam egy rovattervet a Nők Lapjába, ezzel beindult az Ökorovat. Jó fogadtatása volt, és a könyvkiadás részleg szorgalmazta, hogy könyv is készüljön. Közben elindítottam egy blogot, hogy legyen egy felület, ahol több mindent meg tudok osztani a témában, illetve négy éve elkezdtem járni az országot, és rengeteg előadást tartok akár a legeldugottabb kis helyeken is, mert fontosnak tartom, hogy minél több emberhez eljuthasson az információ. A blog egyébként pár hete nőtte ki magát zöld magazinná.”

Nagy Réka, Ökoanyu

Nagy Réka, Ökoanyu

Réka hangsúlyozza: teljesen más ma ökotudatosnak lenni, mint tíz éve. Akkor még csak egy jó, alternatív megoldásnak tűnt ez a fajta életmód, de mára kiderült, hogy sokkal sürgetőbb a helyzet; igazából nincs más választásunk. Vagyis ennek a szemléletmódnak kellene az átlagosnak lennie. Úgynevezett „fogyasztásközpontú” gyerekek helyett „ökotudatos” gyerekeket lenne jó nevelnünk. De ez csak akkor tud megvalósulni, ha mi magunk adjuk hozzá a mintát. Az anyák szerencsére fogékony kört jelentenek, mivel bennük tudatosul igazán, hogy a gyerekeik jövője a tét. „Érdemes úgy elkezdeni a környezettudatosságot, hogy örömelvű dologként fogjuk fel a témát – javasolja Nagy Réka. – Mindenki onnan közelítse meg a fenntartható életmódot, ahonnan neki könnyű. Ha valakinek a főzés a hobbija, akkor induljon onnan, nézzen húsmentes recepteket. Fontos, hogy legyen sikerélményünk, mert akkor könnyebb továbblépni.”

A fiatal édesanya most humánökológiát (természet és ember kölcsönös kapcsolatával foglalkozó tudomány) tanul. Ott figyelt fel arra, hogy az embernek soha nem volt annyira húsalapú az étrendje, mint manapság. Mint mondja, ez a fajta túlfogyasztás is lehet romboló.

Ecolady a hétköznapi tudatosságban hisz

Az Ecolady blog megálmodója, Jesch Kata szintén praktikus ötletekkel, tippekkel látja el a követőit azért, hogy ők is minél zöldebb gondolkodású, felelős szülőkké váljanak. Egyik motivációja a szemétmennyiség volt, ami egyik pillanatról a másikra elborzasztotta (és persze mindennap szembesült ezzel). Ráadásul nyolc évvel ezelőtt Budapestről elköltöztek egy pici faluba a Vértesbe, ahol minden kirándulásukkor összeszedtek egy zsák szemetet az erdőből. „Nemrég egy szeméttelepen jártunk a családommal, pont azért, hogy a gyermekeimben is tudatosuljon, hogy a szemét nem múlik el. Attól, hogy nem látjuk, még a környezetünk része marad. A másik motivációm a kisfiam ekcémája volt. Mosószerek, testápolók, fürdő- és kozmetikai szerek környezet- és bőrbarát alternatíváját kellett megtalálnom.”

Jesch Kata

Jesch Kata

Kata úgy látja, hogy a környezettudatos életmód felé az a legjobb módszer, ha saját hajtóerőt találunk. Ha a rengeteg műanyag zacskó idegesít, akkor erről tudunk legkönnyebben lemondani: lecserélhetjük vászontáskára. Persze a már úgyis meglévő műanyag zacskót ne dobjuk ki, hanem használjuk, amíg csak lehet. A textilzsákok, vászontáskák pedig akár egy életet kiszolgálnak, ha vigyázunk rájuk.

Ha megvásároljuk a szuper mosógélt és kapszulát, az is terheli a környezetet, hiszen beleengedjük a csatornába mosáskor. „Kőolaj-származékokat kenünk a bőrünkre, majd csodálkozunk, hogy fáj, viszket, hámlik – hoz egy másik szemléletes példát Kata. – Megvesszük az avokádót, mert guacamolét készíteni menő, de abba nem gondolunk bele, hogy mennyire messziről érkezik, és ez milyen elképesztő környezetterhelést jelent. Én a személyes felelősségvállalásban hiszek. Abban, hogy ha mérsékeljük a fogyasztásunkat, és nemet mondunk bizonyos dolgokra, annak igenis lesz hatása.”

Tippjeim:

– Használj lebomló tisztálkodási szereket!

– Keverd magad, amit használsz!

– Vásárolj nagy kiszerelésben!

– Használj természetes anyagokat a takarításhoz!

– Vásárolj kevés ruhát!

– Felejtsd el az eldobható dolgokat!

Kata sorra vett pár fontos dolgot, ami a hétköznapokban környezettudatosabbá teszi őt. „A teljes kozmetikum- és tisztálkodási készletet lecseréltem lebomlóra. Ez azt jelenti, hogy magam készítem ezeket a dezodortól elkezdve a tusfürdőn és arckrémen keresztül a samponig. Nagy kiszerelésben veszem a hozzávalókat, így kisebb a terhelés, mintha flakononként vásárolnék vegyszerekkel telenyomott kozmetikumokat. A takarításhoz kizárólag ecetet, citromsavat, mosószódát és szódabikarbónát használok. A mosáshoz az előzőeken kívül még mosószappant. A gyermekeink a családból örökölt ruhákat hordják. Ha szükséges, akkor is használt ruhát vásárolunk. A kapszularuhatárat éppen tanulom, és most alakítom ki. A lényege: minőségi, tartós, örök divat, egymással jól variálható ruhák, cipők és egyéb kiegészítők. De van más is. Tampon és betét helyett intimkelyhet és mosható betétet használok. Nincs itthon papírszalvéta, papírzsebkendő, papírtörlő, ezeknek a textilváltozatát használjuk. De még mosogatószivacsot sem veszünk. Magas minőségű, stabil, megbízható elektronikai eszközöket használunk, hogy minél később, vagy akár egyáltalán ne kelljen lecserélni ezeket. Mindent kihúzunk, ha nem használjuk, lekapcsoljuk a routert éjszakára, a lámpákat ott, ahol nem tartózkodunk. Igyekszünk helyi termékeket vásárolni, szezonális alapanyagokból főzni. Nem vásárolunk műanyag palackos üdítőket, helyette csapvizet iszunk. Perlátorokkal fogjuk vissza a vízfogyasztást és komposztálunk” – sorolja.

Meseterápia az ökogyász feldolgozására

Mohácsi Nusi a Shamo bags tervezője, aki környezettudatosságra nevelő workshopokat is tart. Az amazonasi erdőtüzek kapcsán kezdett el igazán szorongani amiatt, hogy mi lesz a jövőnkkel. Sok cikket olvasott, de ez egyáltalán nem segített neki, hiszen egyik sem közölt alternatívát, megoldást a helyzetre. Majd eszébe jutott Boldizsár Ildikó meseterápiás módszere, amelyben különböző élethelyzeteket mesébe ágyazva próbálnak feldolgozni. A mesehős mindig aktív, aki próbatételek során viszi véghez a feladatait, így sokkal inkább cselekvő, mint a problémákban ragadt valós ember. Nusi meg is kereste Ildikó egyesületét, a Metamorphoses Meseterápiás Egyesületet, és felkérte őket, hogy közösen hozzanak létre eseményeket. Megterveztek egy ötalkalmas sorozatot. „Nekik épp készülőben volt egy témába vágó kötetük, a Mesék a csodakertről – Az egyetlen Földért, így ezeken az esteken ebből hallhattunk meséket, majd a szakértő vendégekkel vizsgáltuk az ökológiai és klímaválság témáját. Ezek az alkalmak mindig más részterületre fókuszáltak, volt, hogy az ember és természet egyensúlyáról szóltak, volt, amikor a közösségi kertekről beszélgettünk, vagy épp a klímagyászt, ökoszorongást jártuk körbe.”

Mohácsi Nusi a Shamo bags tervezője

Mohácsi Nusi, a Shamo bags tervezője

Ne legyünk felsőbbrendűek!

Nusi úgy gondolja, hogy mi, emberek túlságosan is felsőbbrendűnek gondoljuk magunkat, bár nincs jogunk leigázni más fajokat és a természetet. Újra partnerként kell kezelnünk mindent, ami körbevesz minket, és ennek fényében keresni a megoldásokat. „Ez nem könnyű, hiszen egy olyan rendszerben élünk, ami ellenkezőképp gondolkozik, de szerencsére így is rengeteg lehetőség van a kezünkben. Ennek fényében gondoljuk át a (túl)fogyasztásunkat, keressük a helyi és szezonális, nagyrészt növényi alapú élelmiszereket és kerüljük az egyszer használatos műanyag eszközöket és az erős vegyszereket! Becsüljük meg egymást, a környezetet, a rendelkezésünkre álló energiát és a tárgyainkat!” Ő maga régóta biciklivel jár, piacon vásárol, komposztál.

Tippjeim:

– Főzz helyi és szezonális alapanyagokból!

– Ne vegyél műanyag evőeszközöket!

– Kerüld a mesterséges vegyszereket!

– Minél kevesebb csomagolást!

Nusi és párja számára a kislányuk érkezése nem sokat változtatott az életmódjukon, hiszen már korábban is tudatosan éltek, most erre nevelik a gyereküket is. „Mindig viszünk magunkkal többször használatos tárgyakat: kulacsot, textilszalvétát, szütyőket, evőeszközöket. Csomagolásmentesen vásárolunk, magunknak főzünk, a kenyerünket a férjem süti. Nagyon figyelünk, hogy ne keletkezzen élelmiszerhulladékunk, nyáron mindig befőzünk, tartósítunk télire. Ha valami elromlott, megjavítjuk, ha csak lehetséges, ruhából legfeljebb használtat veszünk. Környezetbarát szerekkel takarítunk, mosunk, és van egy kis kertünk is, ahol némi zöldség, gyümölcs megterem. Igyekszünk jól bánni az energiával, azt sem pazarolni. Sok időt töltünk a természetben, hiszen csak úgy lehet az ember elkötelezett környezetvédő, ha valós kapcsolata van az őt körbevevő világgal.”

Shamo bags

Shamo bags

Mi is az az Erdőfürdőzés?

„Ha az ember egyszer elkezd figyelni és kapcsolatot alakít ki a természettel, akkor megérti hogy ő is a része az összes folyamatnak” – vallja Valkó Zsuzsi, akinek az Erdőfürdőzés lett a saját útja. 

Ez tulajdonképp egy szemlélődő, relaxációs séta. Teret ad a valódi kapcsolódás lehetőségére a természettel, önmagunkkal és a körülöttünk lévő társainkkal. Pontosan azzal tölt fel, amiből épp a legnagyobb hiányunk van: nyugalommal. „Lassan lépkedünk, közben meg-megállunk. Csak annyi a dolgunk, hogy megfigyeljük, mi van mozgásban körülöttünk. Ez egyfajta tudatos lelassulás, kilépés az elme vezérelte világból. Huszonegyedik századi életformánk ugyanis nagyon kevés szemlélődést tesz lehetővé. Ám minden alkalommal, amikor élénken használjuk valamelyik érzékszervünket (például a száraz faleveleket morzsolgatjuk vagy átpergetjük az ujjaink között a nedves talajgöröngyöket), a jelenbe kerülünk. Olyan érzetünk támad, hogy minden rendben van, most tényleg élünk. Hiszen nagy különbség van aközött, amikor a neten látsz egy fotót egy kellemes tengerpartról, és aközött, amikor finom homokba dugod a lábujjaid, beszippantod a sós tenger illatát és meglebegteti a hajad a nyári szellő. Ezen felül vannak különböző gyakorlatok is, amit a hétköznapokban is alkalmazhatunk, ilyen például a csendesülés. Ezt heti kétszer érdemes elvégezni, kiülni egy csendes helyre, és csak figyelni. Így a környezetvédelem útján is könnyebb elindulni, hiszen belső késztetésünk lesz a kapcsolódás. A kisfiammal kétéves koráig voltam itthon. Sok időt és energiát vont el tőlem a gyereknevelés, nem volt segítségünk, így elég mélyre kerültem. Kerestem valamit, ami feltölt. És a hosszú távú megoldást az hozta, hogy ki tudtam menni a kertünkbe, ültetgettem. Ma már a fiamat is bevonom a kertészkedésbe, most épp méheket szeretnénk idecsalogatni, hogy a városi méheknek is legyen lehetőségük nektárt gyűjteni. Erdőfürdőzésre most fogom elvinni először, tavasszal, egy gyerekcsoportba. Együtt képzeljük el, hogy milyen lehet kincset keresni, átváltozni rókává, mit tudnak kiszagolni a levegőből.”

Valkó Zsuzsi, Erdőfürdő

Valkó Zsuzsi, Erdőfürdő

Azért erdőfürdőzés ide vagy oda, Zsuzsi is kényszerül kompromisszumokra. „Az élelmiszerbeszerzés például nem megy hulladékmentesen. Ám bármi, amit ma meg tudunk tenni, az most tényleg számít. Az állateledelt kimérve vesszük nagy zacsikban. Narancshéjból csináltunk madáretetőt. Mindent igyekszünk újrahasznosítani. Évek óta mosótojást használok, anyagilag is megéri. A közösségi médiában másoknak is segítek. Sokszor mondják nekem: »de jó, amit csinálsz, ezt én is meg tudnám lépni.«”

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése