Jól tesszük, ha otthon ülünk, nem véletlenül harsogja minden létező felület, hogy maradjunk otthon a koronavírus terjedésének lassítása érdekében. Ám épp az ülés miatt át kell gondolnunk az étrendünket és a testmozgás rutinunkat, mert csúnya vége lehet, ha nem mozgatjuk a beleinket.
Megkérdeztem a székrekedésről és aranyérről Szabó Orsolya dietetikust, aki szerint még épp időben vagyunk, hogy megelőzzük a problémákat. Konkrét javaslatokat adott arra, hogyan alakítsuk át az életmódunkat az önkéntes karanténban, hogy ne fajuljon el a székrekedés-helyzet.
„A székrekedésnél a megelőzés a legfontosabb, és ha valaki aranyeres, akkor nem engedheti meg magának, hogy kialakuljon a székrekedés.
Erre a magas rosttartalmú ételek fogyasztása és a sok folyadék az ajánlott.
Rengeteg élelmianyag tartalmaz sok rostot: gyümölcsök, zöldségek és teljes kiőrlésű gabonafélék. Ha valaki nem szereti a magos kenyeret, de a paradicsomot igen, akkor egye az utóbbit. Vagy ehet olajos magvakat.”
Szabó Orsolya arról is beszélt, hogy mit tehetünk, ha már megtörtént a baj, és a két hete tartó üldögélés előhozta a székrekedést a családban. Gyerekeknél különösen kell erre figyelni, tudatosan betartatni velük a rostdús táplálkozás szabályait, mert ők érzékenyebben reagálnak a mozgásszegény életmódra.
„Ha már megvan a baj, akkor azonnal kell reagálni, ezt aszalt szilvával, aszaltszilva-lével és Tamarin lekvárral lehet természetesebb úton megindítani. Az aszalt szilvában is van rost, de ami fontosabb, a szorbit nevű cukoralkohol, amit mi nem tudunk hasznosítani, de a béllumenben vizet köt meg és ezáltal lazítja a székletet.
Ezek nem indítják meg azonnal a székletet, csodát nem lehet várni tőlük.
A Tamarin lekvárnál ez azért veszélyes, mert rémes hascsikarást okozhat, ha valaki több kanállal megeszik, szóval nem érdemes okosabbnak lenni az ajánlásnál.
A széklet lazítására, síkosítására, megindítására több gyógyszertári szer is van, például a laktulóz (lactulose), ami egy számunkra emészthetetlen diszacharid, így eljut a vastagbélbe, és a bélbaktériumok gázképződés mellett felhasználják, illetve a bél ozmotikus nyomása és a bélperisztaltika megnő, így gyorsítja a széklet ürülését (szintén nem egynapos megoldás).”
Ne hagyd, hogy székrekedés alakuljon ki a sok ülés miatt! (Képünk illusztráció. Forrás: Getty Images)
Az igazán komoly helyzetben már mindenképpen gyógyszertárba kell menni, és beszerezni a javasolt szereket, hogy ne legyen kórházi kezelés a székrekedés vége.
„A gyógyszertári paraffinolaj azoknak ajánlott, akiknek már fájdalmas a székelés a túl száraz széklet kialakulása miatt. Ha mégis kialakult a székrekedés, és fájdalmakkal is jár, akkor mindenfélét megpróbálnak az emberek. Az aranyeresek által használt végbélkúpok használata ilyenkor sem árt, de szappant meg más ilyesmit nem szabad feldugdosni a végbélbe, mert több kárt okozhatunk.”
A dietetikus arra figyelmeztet, hogy a beöntést óvatosan szabad csak használni otthoni körülmények között, mert az alapproblémát nem rendezi, csak időleges megoldás, azon kívül ehhez is hozzá lehet szokni.
„Kórházi körülmények között a mozdíthatatlan, besült székletet manuálisan távolítja el az orvos vagy az ápolószemélyzet (gumikesztyűben, síkosítva).
De idáig nem szabad eljutni, minimális otthoni tornával is növelhetünk a bélperisztaltikán.
Sportoló emberek tisztában vannak vele, hogy a mozgás után jelentkezik a székelési inger, még ha csak kevés is ürül ilyenkor.”
A szakember javaslata szerint a székelési inger kiváltásához a jóga, a pilates vagy más haspréssel járó mozgásforma is alkalmas lehet. A YouTube-on sok csatorna van, ami otthon végezhető, egyszerű mozgásformákat kínál változatos időtartamokra, és ha nincs időnk, akkor találunk rajta 10 perces edzéseket is, mert a semminél bármi jobb. Csodákat nem szabad várni ettől sem, a székrekedés rendezése nem egyik napról a másikra megy. Amit mindenképpen tegyünk meg a kialakult helyzetben, hogy egészségesen étkezünk és sok folyadékot iszunk a mozgás mellett.
„A vízfogyasztás még nagyon fontos. Ahogy a vizelet is bekoncentrálódik, ha nem iszunk eleget, a vastagbél a bélsárból is visszavon annyi vizet, amennyit csak lehet, hogy egyensúlyban tudja tartani a vízháztartásunkat. Átlagosan napi 1,2 liter vizet vesztünk a széklettel, izzadással, kilégzéssel és a vizelettel. Ezt persze az életkor, az időjárás, a betegségek befolyásolhatják.
Aki ennél kevesebbet iszik, az már komolyan veszélyezteti az egészségét.
A testtömeg is befolyásolja, hogy mennyi vízre van szüksége a szervezetnek. A 4-2-1 formulával lehet kiszámolni a testünk vízszükségletét. Vagyis az első 10 kilóra 40 ml, a másodikra 20 ml-t kell számolni, és a fennmaradó kilókra 1-1 ml-t. Vagyis egy 70 kilós embernél: 40+20+[(70-20)*1]=110 ml/óra *24=2640 ml/nap. De ami sokkal egyszerűbb: a vizelet színét megnézni – az ne legyen sötétebb a világossárgánál.”
További cikkek a székrekedésről:
