Gustav Klimt festményeinek ikonikus nőalakja egykor élő személy volt, ruhái pedig valódi ruhák, melyeket ő maga tervezett. Emilie Flögének hívták.
Független nők
Emilie Flöge 1874-ben, Bécsben született. 19 évesen az egyik nővére, Pauline varróiskolájában kezdett dolgozni varrónőként. Négy évvel később a testvérek elindultak egy ruhakészítő versenyen, amit meg is nyertek. Mindezzel rangos klientúrára tettek szert, olyannyira, hogy 1904-ben pedig Schwestern Flöge (Flöge nővérek) néven saját divatszalont nyithattak a Mariahilfer Strassén. A bolt koncepciója igen szokatlan volt. Már maga a tény, hogy az üzletet független nők vezették, férfiak támogatása nélkül, minimum ritkának számított akkoriban és sokak szemében az erkölcsi normákkal is ütközött. A szalont a szecesszió jegyében rendezték be, de érződött rajta Emilie Flöge egyedi látásmódja és ízlésvilága is. Az üzlet nem csupán az osztrák főváros, de Európa egyik legnépszerűbb divatszalonja lett.
Miközben az uralkodó divatirányzatoknak megfelelő öltözékek adták a kínálat gerincét, Emilie egyre inkább eltávolodott ettől az esztétikától. Coco Chanellel nagyjából párhuzamosan, sőt, némileg őt beelőzve mellőzte a fűzőt és kezdett kényelmes ruhákat tervezni a nőknek. Széles ujjakkal ellátott, művészi zsákruhái – melyeket olykor szláv, illetve magyar népi motívumokkal is díszített – elsősorban bohém körökben arattak tetszést, ám megélni csak ezekből nem tudott volna. A szalon vendégeinek többsége továbbra is az aktuális trendeknek megfelelő öltözékeket kereste, épp ezért ezeket is készítették nekik.
A pazar múzsa
Emilie még tizenévesen ismerkedett meg Gustav Klimttel. A festőművész öccse, Ernst Klimt 1891-ben feleségül vette Emilie nővérét, Helenét. Ernst azonban a következő évben elhunyt, Gustav pedig a házasságból időközben született gyermek gyámja lett. Ettől kezdve gyakori vendég volt a Flöge családnál és a nyarakat is velük töltötte az Attersee-nél.
Gustav Klimt, Emilie Flöge és az édesanyja, Barbara (Fotó: Imagno/Getty Images)
Emilie ezekben az években lett Klimt múzsája, ám a festő haláláig tartó kapcsolatuk egészen pontos mibenléte máig is rejtély. Mély barátságként, szeretői viszonyként, olykor viszont plátói szerelemként aposztrofálják, ami azonban biztos, hogy alkotóként mindkettejüknek megvolt a saját elhívatottsága és karrierje, melyben intenzíven hatottak egymásra és támogatták, kiegészítették a másikat. Emilie legtöbbször a saját tervezésű ruháiban állt modellt Klimt festményeihez, az öltözékeket pedig a festő pazar részletességgel örökítette meg. Ugyanakkor Flöge is használta kreációin a Klimt által megálmodott mintákat.
Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, ám egyes vélekedések szerint Klimt a leghíresebb alkotásán, A csók című festményen saját magát és Emilie Flögét ábrázolta, arany oltárképet állítva kapcsolatuknak.
Elfelejtve halhatatlan
Gustav Klimt 1918-ban szélütést kapott, halálos ágyán is Emilie-t hívta. A festőművész halála mélyen lesújtotta Flögét, aki ezzel elvesztette azt az embert, aki leginkább inspirálta. Attól kezdve felhagyott az egyedi ruhák tervezésével, kizárólag a divatszalonban végzett munkájára összpontosított.
Gustav Klimt és Emilie Flöge (Fotó: Imagno/Getty Images)
Ausztria náci megszállása után az üzlet is tönkrement, Flöge kénytelen volt bezárni. A munkát saját háza emeletén, az Ungargasse 39-ben folytatta. A második világháború utolsó napjaiban azonban az épület leégett és a lángok martalékává vált Klimt számos értékes tárgya mellett Emilie Flöge szinte teljes életműve is.
Flöge 1952-ben, mellőzötten halt meg. Bár divattervezőként méltatlan módon elfelejtették és kreációi fizikai valójukban nem maradtak fenn, Gustav Klimt festményein mégis halhatatlanná váltak.
