Életmód

A felnőttek több mint fele töltötte otthon a karantén napjait: a koronavírus-járvány számokban

Megnéztük, milyen gazdasági-társadalmi hatásai voltak a március közepétől mostanáig tartó lezárásoknak.

A koronavírus-járvány kínai, de főleg olaszországi kitörését követően egyre-másra zártak be a világ országai. Magyarországon március 16-tól vonult önkéntes karanténba az ország java, ekkor kezdődött a távoktatássá alakított iskolarendszer éles tesztje is. Az azóta eltelt két hónap rengeteg változást hozott az életünkbe, a covid-19 gazdasági életre – és egy sor más tényezőre – gyakorolt hatásait pedig még jó ideig érezni fogjuk.

Ne feledjük, bár az alacsony hazai fertőzöttségi szintnek – vagyis első sorban a lakosság fegyelmezettségének – köszönhetően a mai nappal újra elindulhat az élet Magyarországon, a koronavírus nem tűnt el, továbbra is vannak fertőzöttek és sajnos halottak is, a védőoltás pedig a legóvatosabb becslések szerint is szeptemberre, de inkább jövőre készülhet el, addig mindenképpen szükségünk lesz a távolságtartásra és az olyan járványügyi védőeszközökre, mint a maszk, a kesztyű vagy épp a kézfertőtlenítő.

Az elmúlt hetek-hónapok változásai még valószínűleg csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen a járvány miatt rengeteg cég vállalat és munkavállaló is nehéz helyzetbe került, nem beszélve a non-profit szektorban dolgozókról, civil szervezetekről, kulturális és tudományos intézményekről, múzeumokról, vagy például a szórakoztatóiparban dolgozó szakemberekről, akik közül sokaknak más szektorban kellett megélhetés után nézniük, mivel a nagyszabású koncertek, fesztiválok továbbra is szünetelnek a fertőzésveszély miatt.

A koronavírus járvány számokban

Újranyílt kávézó terasza a Ráday utcában, 2020. május 18-án (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Körülnéztünk, hogy a jelentősebb hazai és külföldi piackutató cégek milyen adatokat gyűjtöttek össze, milyen trendeket fedeztek fel az elmúlt időszakban, a fogyasztói szokásokat és a társadalmi rétegek helyzetének alakulását illetően a közeli és a hosszabb távú jövőre vonatkoztatva.

A magyarok többsége otthon maradt

Az országban jelenleg viszonylag alacsonynak mondható a fertőzöttség szintje, ez jelentős részben annak köszönhető, hogy a lakosság szerencsére nagyrészt komolyan vette a távolságtartásra vonatkozó felszólítást. Az Ipsos adatai szerint a hazai felnőtt lakosság több mint fele (52 százalék) egyáltalán nem hagyta el az otthonát a karantén hetei alatt, míg azok aránya, akik egyáltalán nem változtattak az életmódjukon, mindössze a magyar lakosság 8 százalékát teszi ki.

Érdekesség, hogy bár a kijárási korlátozás egyik fő indoka az idősebb generációk védelme volt, azt főleg mégis inkább a fiatalabbak vették komolyan. Szintén az Ipsos adataiból derül ki, hogy a 30 év alattiak 59 százaléka maradt otthon a járvány első hetében. Az 50 év felettiek esetén ugyanez az arány 43 százalék körül alakult.

Féltjük szeretteinket, hiányoznak a barátok

Az NRC piackutató a 18-59 év közötti magyarok körében végzett reprezentatív felméréséből kiderült, hogy a 60 évnél fiatalabbak közel fele (47 százaléka) aggódott vagy aggódik a saját egészsége miatt. Ennél azonban sokkal jobban féltjük– főleg az idősebb generációkba tartozó – hozzátartozóinkat: a megkérdezettek 79 százaléka tartozik ebbe a kategóriába, míg 65 százaléknak a család pénzügyi helyzete és a háztartásuk életszínvonalának csökkenése okozott álmatlan éjszakákat.

Az talán a legkevésbé meglepő adat, hogy a kényszerű bezártság heteiben a személyes kapcsolatok is nagyon hiányoztak: csaknem minden második ember (47 százalék) nyilatkozott úgy, hogy rosszul viseli a bezártságot és az élettér beszűkülését. A bizonytalanság is kikezdi az idegeket, az NRC válaszadóinak 44 százaléka mondta, hogy megnehezíti az életét, hogy nem tud előre tervezni, míg 31 százalék azok aránya, akik valamilyen, előre tervezett programot kényszerültek lemondani a járvány miatt.

Ritkábban, de többet vásárolunk, többet főzünk

A rendkívüli helyzet alaposan átrendezte a fogyasztói kosarakat is. Bizonyára sokan emlékeznek még a kijárási korlátozás első napjaira, amikor rekordokat döntöttek a vécépapír-, és kézfertőtlenítő-eladások, de pillanatok alatt eltűntek a boltok polcairól az alapvető élelmiszerek, az étolaj, a liszt, de a tésztafélék is.

Ennek fényében talán nem meglepő, hogy a tavaszi időszakban jelentősen megugrott az online rendelések aránya. Az élelmiszer-üzletekben hamar megjelentek a biztonságos távolságtartásra figyelmeztető feliratok, padlóra ragasztott csíkok, a lakosság pedig elkezdett a megváltozott helyzethez igazodni: az NRC adatai szerint a lakosság 58 százaléka ritkábban ment el bevásárolni, 29 százalék a megszokottnál jóval több élelmiszert vásárolt, míg 34 százalék nem csak saját részre vásárolt, hanem más családtagokat is ellátott alapvető élelmiszerekkel. A házhoz rendelt készételek mennyisége is növekedett, igaz, csupán 14 százalékkal, ami talán amiatt is lehetett, hogy az első hetekben sokan bizonytalanok voltak a házhozszállított ételek biztonságosságát illetően. Nem meglepő, hogy a több otthon töltött idő és a nagyobb mennyiségű bevásárlás eredményeként a magyarok 46 százaléka jóval többször főzött otthon, mint a korábbi időszakban.

A koronavírus járvány számokban

A karantén alatt két helyi zenész szórakoztatja egy pásztói lakótelep lakóit (Fotó: MTI/Komka Péter)

Bár a közösségi oldalakon sorjázó posztok alapján talán nem gondolnánk, de a járványhelyzet idején kevesebb alkoholt fogyasztottunk: a sör, bor és egyéb alkoholos italok forgalmára negatívan hatott a koronavírus megjelenése. Hasonló trendet lehetett megfigyelni a nem csomagolt élelmiszereknél – például a friss pékárunál vagy a csemegepultból vásárolt húskészítményeknél – viszont nagyjából 20 százalékkal többen vásároltak zöldséget-gyümölcsöt, de a gyorsfagyasztott termékeknél is hasonló trendet lehetett megfigyelni.

Mi vár ránk a járvány után?

Több szakértővel beszéltünk már, hogy kiderítsük, mire számítanak a hozzáértők a járványt követően, például a gazdaságot vagy a légi közlekedést tekintve. A társadalom újjáéledése azonban ennél bonyolultabb folyamat, ami nem feltétlenül leírható egyetlen trenddel, sokkal valószínűbb, hogy több, eltérő karakterisztikájú szakaszból fog állni az előttünk álló időszak.

A Nielsen piackutató cég globális kutatói hálózatát mozgósítva igyekezett felmérni, hogy a különféle globális makrogazdasági mutatókat nézve hogyan alakulhat a világ lakosságának az élete, a munkanélküliséget, a kormányzati segélycsomagokat vagy épp az alapvető háztartási cikkek és élelmiszerek (szakszóval a gyorsan mozgó fogyasztói, azaz FMCG-termékek) iránti keresletet tekintve.

Ezen mutatók összesítéséből a Nielsen szakemberei három lehetséges irányt jelöltek meg, amelyek a megszokott kerékvágásba való visszatéréshez szükségesek lehetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a lehetőségek külön-külön, de egymás kiegészítéseként, folytatásaként is értelmezhetőek, ezeket igyekeztünk jelölni. A mostani azonban egy korábban soha nem látott helyzet, amelyben nem biztos, hogy a korábbi módszertanokon alapuló megfigyelésekből következtetéseket lehet levonni – ezt maga a piackutató egyik munkatársa is elismerte.

„Sokszor hasonlították a mostani gazdasági helyzetet a 2008-as globális pénzügyi válsághoz, azonban ezt a két állapotot nehéz pontos összehasonlításokhoz használni” – mondta Scott McKenzie, a Nielsen globális adatfeldolgozásért felelős részlegének vezetője. „A körülmények gyökeresen mások voltak akkor, mint most. Akkor ugyanis nem halt meg minden nap több száz ember és nem ültek milliók az otthonaikban, határozatlan ideig. Az üzletek sem zártak be és a gyerekek is iskolába jártak. A mostani járvány hatása sokkal mélyebb, sokkal széleskörűbb lesz, mint bármi, amit valaha láttunk az életünk során. A változás sebessége is rendkívüli a mostani helyzetben.”

A Nielsen szakértői ezek alapján három lehetőséget határoztak meg. Ezek közül az első a visszatérés (rebound) a korábbi életkörülményeinkhez, vagyis, hogy nagyjából a járvány előtti módon vehetjük majd igénybe az oktatási intézményeket, munkahelyeket, üzleteket, éttermeket és hasonlókat. Ezt nagyjából 2020. harmadik negyedévére várják a szakértők.

„A világot most újra kell kalibrálnunk” – magyarázta McKenzie. „A fogyasztói szokások rendkívül gyorsan változnak és ezeknek a változásoknak a megértése kulcsfontosságú lesz a cégek számára, amikor meghatározzák, hogy milyen lépéseket kell tenniük a koronavírus hatásaira adott válaszként.”

Ez egyben azt is jelenti, hogy a fent említett visszatérési modell nem biztos, hogy ebben a formában megvalósul, mivel a koronavírust még nem ismerjük tökéletesen, ezért elképzelhető, hogy a kórokozó felülírja a korábbi terveket. Ennek megfelelően nem elképzelhetetlen, hogy a visszatérés helyett újra kell gondolni egy csomó mindent és új megoldásokat kell kitalálnunk a covid-19-cel való együttélésre. Ezt a lehetőséget az informatikából kölcsönzött kifejezéssel Rebootnak nevezi a Nielsen kutatása: a megváltozó fókuszpontok miatt alaposabb átrendeződésre lesz szükség, ha ez a lehetőség következik be, a változás első jeleit 2020. negyedik negyedévében észlelhetjük majd.

A koronavírus járvány számokban

Május 18-tól Budapesten is megszűnik a kijárási korlátozás, és megkezdődik az intézkedések fokozatos enyhítése (Fotó: MTI/Mónus Márton)

Ha ezek nem jönnek be és sokkal gyökeresebben kell átalakítani az életünket és újra gondolni mindent, akkor – érthető módon – később térhetünk csak vissza a járvány előtti állapotokhoz. Ezt a Nielsen a Reinvent (újra feltalál) kifejezéssel jelölte, amely a leginkább eltér az előző két jóslattól. Ha ezt a pályát kell az emberiségnek bejárnia, legalább 2021. első félévéig kell várnunk, hogy nagyjából helyreálljon az életünk.

A fenti három lehetőségben kevés a közös, mindegyik teljesen eltérő fogyasztói viselkedésmintákat jelöl: értelemszerűen minél inkább a harmadik lehetőség felé tendál a világ, annál jobban érvényesülnek a járvány során is megfigyelhető minták. Ez azt jelenti, hogy ha hosszabb időszakra kell „karantén-üzemmódra” berendezkednünk, sokkal valószínűbb, hogy nagyobb mennyiségben vásárolunk majd tartós élelmiszereket és háztartási cikkeket.

Sajnos az élet minden területére kiható világjárvány a társadalom szerkezetét is átrendezi: a szupergazdagokat leszámítva maradnak azok, akiknek a keresetét nem vagy csak alig érintette a járvány. Ők azok, akik meg tudták őrizni a munkahelyüket és akik jobbára megúszták a negatív gazdasági hatásokat. A másik csoportba pedig azok kerülnek,a kiknek a fogyasztási szokásait gyökeresen átalakítja például a munkanélküliség, a leépítések, elbocsátások vagy más olyan nem várt pénzügyi válsághelyzet, amelyet a koronavírus megjelenése idézett elő.

További cikkeink a koronavírussal kapcsolatban:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése