„Ha fogyok két kilót, elkezdek zabálni, annyira félek egy új pasitól, hogy a zsír mögé rejtőzöm”

Viki története nem egyedülálló, sokan járnak ugyanebben a cipőben, de csak kevesen beszélnek ilyen nyíltan a fogyással-hízással kapcsolatos problémáikról. Nehéz szembesülni azzal, amikor olyan mélyen megsebzett egy régebbi kapcsolat, hogy nem tudatosan, de elkezdünk hájat növeszteni, hogy a zsír mögé rejtőzve megmentsük magunkat egy újabb csalódástól. Legalábbis mélyen belül azt gondoljuk, úgyis csak melléfognánk újra, jobb nekünk egyedül, biztonságban maradni aki kis védelmi hájréteg mögött.

Érzelmi evés félelemből

Természetesen Viki nem azt akarja üzenni a problémájával, hogy a nőies formák, kerek fenekek és a párnás idomok rosszak lennének, sőt, gyönyörűek és kívánatosak a férfiak szemében sok esetben, és rengeteg nő él teljes, boldog életet így, hiszen nem az egy nő életének nagy célja, hogy minél többet fogyjon. Viki esetében azonban lelki problémái miatt alakult ki az a túlsúly, ami miatt már rosszul érzi magát a bőrében, és egy olyan ördögi körbe került, amiből nem tudja, hogyan keveredjen ki.

„Volt egy rettenetes kapcsolatom pár évvel ezelőtt, amitől csak nehezen tudtam megszabadulni. Illetve ahogy rájöttem mostanában, nem is szabadultam meg tőle igazán, hiszen a mai napig befolyásolja azt, ahogy döntök magamról, ha az evésről és pasizásról van szó.

Az érzelmi evés a fogyás nagy ellensége (Kép: Unsplash)

Lelki bántalmazás volt a javából, amit kaptam az exemtől két évig, az önbizalmamat alaposan megtépázta, lenullázta a vele töltött idő. Nem tudom, másokra milyen hatással van hosszú távon egy ilyen kapcsolat, de nekem, úgy tűnik, evészavarom lett tőle.

Nem akarom ezt csinálni, egyszerűen kényszert érzek arra, hogy egyek, de közben mániámmá vált, hogy le akarok fogyni. Minden reggel a mérlegen kezdem a napot, és ha sikerül fogynom, ujjongok, aztán mégis szabotálom magam, aznap biztos, hogy mindenfélét összevissza eszem, mintha direkt akadályoznám a saját fogyásomat. Az én megfejtésem szerint ez azért van, mert annyira félek egy új kapcsolattól, hogy még a testem zsírjával is próbálom távol tartani magamtól a pasikat. Mégis meg minden gondolatom akörül forog, hogy le akarok már fogyni, mert ez így tarthatatlan állapot.”

Mit javasol a szakértő?

Dr. Glenn Livingston pszichológus épp olyan túlevésekről írta a Never Binge Again című könyvét, amilyennel Viki is küzd minden nap. Azokról szól, akik az érzelmi evés csapdájában vergődve próbálnak lefogyni, de mindig csak holnaptól kezdődik az egészséges életmód. Egy láthatatlan ellenséggel kell megküzdeniük: a saját érzelmeikkel.

Az érzelmi evés abból fakad ugyanis a szakember szerint, hogy menekülni akarunk a negatív érzelmeink elől. Viki például a csalódottság, és az érzelmi stresszt okozó sötét jövőkép elől, hogy a lelki bántalmazás bármikor megismétlődhet vele. Dr. Livingston olyan stratégiát javasolja erre az esetre, amihez némi tudatosságra is szükségünk lesz: észre kell venni, amikor a menekülési vágy felébred, és a logikával harcolni ellene. Ugyanis a hűtőhöz vezető út nem logikus döntéssel, hanem racionalizálással van kikövezve, és ha ezt meg tudjuk előzni, akkor már nyert ügyünk van.

A tanács tehát úgy szól, hogy amint menekülni akarnánk egy negatív érzelem elől, beszéljünk a saját fejünkkel, sorakoztassunk fel logikus érveket arra, miért nem kellene megenni azt a nagy bödön fagyit, és győzzük meg magunkat, hogy ez a vágy csak a saját félelmeink és érzéseink miatt keletkezett bennünk. Lehet, hogy napjában tízszer kell beszélgetni ehhez magunkkal, de megéri, ha nem is a fogyásért, de az egészségesebb életmódért mindenképp.

Motivációnak mutatunk nagy fogyásokat:

• Nagy fogyás: „Az egész úgy kezdődött, hogy elkezdtem bevetni az ágyamat”
• „A fogyás gyökeresen változtatta meg a testemet, a személyiségemet és az egész életemet”
• 10 tipp olyantól, akinek már sikerült a nagy fogyás