Aki részben a koronavírus-pandémia miatt sűrűn gondolt arra, hogy bibliai időszakot élünk az utóbbi hónapokban, most ismét visszaigazolva érezheti a megérzéseit. A mondás szerint, ha Szent Medárd napján esik, akkor a következő 40 napban is eső várható. Népiesebb megfogalmazásban, ha június 8-án Medárd sírni kezd, akkor pont annyi ideg, míg tartott a bibliai özönvíz, nem is hagyja abba.
Most már tagadhatatlanul úgy tűnik, hogy idén nagyrészt a Medárd napi hiedelem érvényesül, mert a június bizony még jó ideig csapadékosra sikerült az időjárás – állítja a meteorológus szakértő. Molnár László szerint az aktuális előrejelzések szerint június 24-25-ig mindenképpen a mostanihoz hasonló, alapvetően párás, heves esős, zivataros időjárásra kell számítani.
Ezen belül is lesznek hullámok és területi elérések: a szerda például az ország 60 százalékában megint komolyabb zivatarokat és nagyobb lehulló vízmennyiséget hoz majd, az ország bizonyos régióiban akár a 60 millimétert is. Ahogy a Kiderül.hu munkatársa szerint már az is látszik, hogy csütörtök magasságában inkább a keleti országrészeket érintik a záporok-zivatarok, amelyek a majd jövő hét közepétől ismét visszatérnek az ország közepére.
Villámok cikáznak az égbolton Salgótarján felett (Fotó: MTI/Komka Péter)
A hétvégén valószínűleg nem kell például a mostani hétvégéhez hasonló özönvízre számítani: előreláthatóan „csak” az ország 20-30 százalékában fog esni.
„Mindez elsősorban a sekély ciklonoknak köszönhető, ami azt jelenti, hogy nincsen bennük nagy szél, viszont a légnyomás alacsonyabb bennük, mint Nyugat-Európában” – magyarázza a szakember. Molnár László hozzáteszi, az országnak lesz olyan pontja, ahol szinte minden egyes nap várható eső ebben az időszakban, míg máshol ez feltétlenül nem lesz jellemző.
Miért esik ennyit Medárd napja után?
A meteorológus elmondta, a Medárd környéki esőzések oka, hogy júniusban gyakran a Földközi-, illetve a Fekete-tenger térségéből nedves, enyhe levegő áramlik a Kárpát-medencébe. Ez pedig kedvező feltételeket biztosít záporok, zivatarok kialakulásához. Nem hiába általában a június Magyarország nagy részén az év legcsapadékosabb hónapja. Természetesen az éghajlatváltozás fokozza a szélsőségeket, így fordulhatott elő a tavalyi extrém forró június, ami az elmúlt száz év legmelegebb júniusa volt Magyarországon.
Tipikus június
Most bármilyen extrémnek és vakációhoz méltatlannak is érezzük, a meteorológus szerint a mostani borongós, kissé hűvösebb időben nincs semmi meglepő. Tavaly ilyenkor hiába volt 38 fok, az idén júniusi átlag hőmérséklet nagy eséllyel a szokásosnál nem lesz alacsonyabb. Sőt. A nappalokat hiába találjuk hűvösebbnek, a szokásosnál magasabbak az éjszakai átlag hőmérsékletek nappal 25-26, éjszaka 13-15 fokokkal.
„Tavaly ilyenkor valóban egy komolyabb anticiklon volt, amitől sorra dőltek a meleg rekordok. Akkor nem véletlenül emlékezhetnek sokan, hogy az időjárás mennyire megterhelte a szervezetüket. Ami most zajlik, a párás, záporos-zivataros idő, ez átlagosan háromévente következik be. Van, hogy két egymást követő június lesz ilyen, van, hogy öt évig sincs júniusban ilyen komoly, csapadékos idő. Ezen belül is az Alföldön 10-15 évente van akkora zivatar, mint a most hétvégi, a Hármashatár-hegyhez közelebbi budapesti kerületekben 2-3 évente” – nyugtat meg mindenkit a szakértő.
Szivárvány a vihar elvonulása után Nagykanizsán a Förhénc hegy felett (Fotó: MTI/Varga György)
Mikor menjünk nyaralni, ha jó időt akarunk?
A meteorológus szerint június 24-25 körül ugyan véget ér a fülledt esős idő, ám a klasszikus strandidő még ekkor sem jön el, mert egy nagyjából 20 napos, szeles, hidegfrontos, átlaghőmérséklet alatti szakasz következik. Ekkor 25-28 között alakulnak a nappali, 15-17 közt pedig az éjszakai maximumok, a Balaton vize pedig 22-23 fokos lesz.
„Így ha engem kérdeznek, akkor július második felében és augusztusban lesz érdemes nyaralni, ugyanis a mostani előrejelzések alapján akkortól köszönt be az igazi hőhullámos nyári kánikula. Az augusztus ezen belül is kifejezetten száraz lesz” – árulta zárásul és egyben biztatásul el Molnár László.
Szélsőséges időjárás: minden idők legrosszabb gyümölcstermése várható idén
Korábban már írtunk róla, hogy idén várhatóan az egekben lesz a gyümölcsök ára az idei hosszan tartó fagyok miatt, ahogy a kínálat is rendkívül szegényes lesz. A gyümölcsültetvényeket ért fagykárok következtében a megszokott 800-900 ezer tonna helyett 500 ezer tonna lehet a teljes idei gyümölcstermés. A befőzésről szóló cikkünkben kolléganőnk, Olga például arról is írt, hogy az eper kilója még a szedd magad eperföldeken is több mint ezer forint, ami minden korábbi árat leköröz, miközben örülhetünk, ha egyáltalán eperhez jutunk. Ahogy sajnos a sárgabarack termés terén sem számíthatunk sokkal jobb kilátásokra. A mezőgazdasági szakemberek a legnagyobb terméskiesésre kajszibarackból, őszibarackból és cseresznyéből számítanak, ahol a termés mennyisége negyedére-harmadára esett vissza tavalyhoz képest. E mellett a szilva- és a körtetermés sem lesz a mostani szezonban a legdúsabb, miután itt 50 százalékos a visszaesés aránya.
