Az inzulinrezisztencia szénhidrát anyagcsere-betegség. Elsősorban a sejtek felületén található, hibás inzulinreceptorok okozzák azzal, hogy gyengén, vagy egyáltalán nem tudják magukhoz kötni az inzulint, a sejtek tápanyag-felvételéhez elengedhetetlen hormont. A betegséget, ami rendkívül változatos tünetekkel jelentkezik, és leggyakrabban nőknél diagnosztizálják, a cukorbetegség előszobájaként is szokás emlegetni: kezeletlen esetben ugyanis évek alatt 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki miatta.
Mik az inzulinrezisztencia tünetei?
Bár a betegséget elsősorban gyerekvállalás előtt álló, túlsúlyos nőknél diagnosztizálják, gyakorlatilag bárkit érinthet. A genetikai hajlam mellett az inzulinrezisztencia kialakulásában komoly szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az ülő munka és a stressz is.
A leggyakoribb tünetek, melyek a betegség meglétére utalhatnak:
- gyakori cukoréhség,
- alvásproblémák,
- rendszertelen menstruáció,
- túlsúly,
- policisztás ovárium szindróma (PCOS)
- teherbe esési nehézségek, meddőség,
- sikertelen fogyókúrák,
- megmagyarázhatatlan testsúlygyarapodás,
- fokozott szőrnövekedés.
Hogyan segít a speciális étrend az inzulinrezisztencián?
A cukor- és inzulingondokkal küzdő betegeknél az úgynevezett 160 grammos diétát alkalmazzák a leggyakrabban. A napi 5-6-szori étkezés egész nap képes stabilan tartani a vércukorszintet, és többek között segít elkerülni a farkaséhséget, az étel utáni sóvárgást, az ebéd utáni fáradtságot és a nagy esti falásrohamot is.
Mik az inzulinrezisztencia diétájának főbb alapelvei?
- A diéta lényege, hogy kiegyensúlyozott és életvitelszerűen is használható legyen.
- Napi 5-6 alkalommal kell kisebb adagokat fogyasztani.
- Minden étkezésnek tartalmaznia kell szénhidrátot.
- Mivel az inzulinérzékenység napszaktól függően változik, ennek megfelelően kell elosztani az étkezések között a gyors- és lassú felszívódású szénhidrátokat.
- Általában igaz, hogy reggelire csak kevés szénhidrátot szabad fogyasztani, ebédre a legtöbbet, míg vacsorára a reggeli és az ebéd közti mennyiséget.
A Házipatikától hoztunk egy mintaétrendet azoknak, akik inzulinrezisztenciával küzdenek:
Reggeli 06:00-07:00 között: 30 gramm lassú felszívódású szénhidrát
Például: zöldséges rántotta teljes kiőrlésű pékáruval, vagy szendvics teljes kiőrlésű kenyérből (sonkával, sajttal, zöldségekkel).
Tízórai 10 gramm lassú és 10 gramm gyors felszívódású szénhidrát
Például: gyümölcsjoghurt zabpehellyel, vagy tejeskávé cukormentes keksszel.
Ebéd 12:00-14:00 között: 50 gramm szénhidrát, aminek egyharmada gyors, kétharmada lassú felszívódású
Például: csirkehús, pulykahús, hal mellé lassú felszívódású gabonaféle (köles, quinoa, basmati rizs, hajdina, bulgur), vagy valamilyen rakott étel (hús, zöldség, rizs).
Uzsonna 15:00-17:00 között: 20 gramm gyors felszívódású szénhidrát
Például: gyümölcsös túrókrém, cukormentes keksz, sütemény, alma vagy más idénygyümölcs.
Vacsora 19:00-20:00 között: 20 gramm lassú és 10 gramm gyors felszívódású szénhidrát
Például: Saláta hússal, tojással, sajttal, vagy teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvics tojással, sajttal, zöldségekkel.
Olvass még többet az inzulinrezisztenciáról az nlc-n:
- „Kukába dobtam az étkezésemet, a napirendemet és a párkapcsolatomat” – Fiatal nőként inzulinrezisztenciával
- Ezekre a jelekre figyelj, ha cukorbetegségtől tartasz!
- Hogyan telhet 6 évbe, hogy egy fiatal nő teherbe essen?
Szponzorált tartalom
