nlc.hu
Életmód

Minden, amit az inzulinrezisztencia diétájáról tudni érdemes

Az inzulinrezisztencia modern társadalmunk egyik komoly egészségügyi problémája, amire sokszor csak több éves kínlódás után derül fény. Épp ezért fontos tudni róla, a tüneteiről és arról, mit tehetünk ellene.
Minden amit az inzulinrezisztencia diétájáról tudni érdemes

Az inzulinrezisztencia szénhidrát anyagcsere-betegség. Elsősorban a sejtek felületén található, hibás inzulinreceptorok okozzák azzal, hogy gyengén, vagy egyáltalán nem tudják magukhoz kötni az inzulint, a sejtek tápanyag-felvételéhez elengedhetetlen hormont. A betegséget, ami rendkívül változatos tünetekkel jelentkezik, és leggyakrabban nőknél diagnosztizálják, a cukorbetegség előszobájaként is szokás emlegetni: kezeletlen esetben ugyanis évek alatt 2-es típusú cukorbetegség alakulhat ki miatta.

Mik az inzulinrezisztencia tünetei?

Bár a betegséget elsősorban gyerekvállalás előtt álló, túlsúlyos nőknél diagnosztizálják, gyakorlatilag bárkit érinthet. A genetikai hajlam mellett az inzulinrezisztencia kialakulásában komoly szerepet játszik a mozgásszegény életmód, az ülő munka és a stressz is.

A leggyakoribb tünetek, melyek a betegség meglétére utalhatnak:

  • gyakori cukoréhség,
  • alvásproblémák,
  • rendszertelen menstruáció,
  • túlsúly,
  • policisztás ovárium szindróma (PCOS)
  • teherbe esési nehézségek, meddőség,
  • sikertelen fogyókúrák,
  • megmagyarázhatatlan testsúlygyarapodás,
  • fokozott szőrnövekedés.

Hogyan segít a speciális étrend az inzulinrezisztencián?

A cukor- és inzulingondokkal küzdő betegeknél az úgynevezett 160 grammos diétát alkalmazzák a leggyakrabban. A napi 5-6-szori étkezés egész nap képes stabilan tartani a vércukorszintet, és többek között segít elkerülni a farkaséhséget, az étel utáni sóvárgást, az ebéd utáni fáradtságot és a nagy esti falásrohamot is.

Mik az inzulinrezisztencia diétájának főbb alapelvei?

  • A diéta lényege, hogy kiegyensúlyozott és életvitelszerűen is használható legyen.
  • Napi 5-6 alkalommal kell kisebb adagokat fogyasztani.
  • Minden étkezésnek tartalmaznia kell szénhidrátot.
  • Mivel az inzulinérzékenység napszaktól függően változik, ennek megfelelően kell elosztani az étkezések között a gyors- és lassú felszívódású szénhidrátokat.
  • Általában igaz, hogy reggelire csak kevés szénhidrátot szabad fogyasztani, ebédre a legtöbbet, míg vacsorára a reggeli és az ebéd közti mennyiséget.

A Házipatikától hoztunk egy mintaétrendet azoknak, akik inzulinrezisztenciával küzdenek:

Reggeli 06:00-07:00 között: 30 gramm lassú felszívódású szénhidrát

Például: zöldséges rántotta teljes kiőrlésű pékáruval, vagy szendvics teljes kiőrlésű kenyérből (sonkával, sajttal, zöldségekkel).

Tízórai 10 gramm lassú és 10 gramm gyors felszívódású szénhidrát

Például: gyümölcsjoghurt zabpehellyel, vagy tejeskávé cukormentes keksszel.

Ebéd 12:00-14:00 között: 50 gramm szénhidrát, aminek egyharmada gyors, kétharmada lassú felszívódású

Például: csirkehús, pulykahús, hal mellé lassú felszívódású gabonaféle (köles, quinoa, basmati rizs, hajdina, bulgur), vagy valamilyen rakott étel (hús, zöldség, rizs).

Uzsonna 15:00-17:00 között: 20 gramm gyors felszívódású szénhidrát

Például: gyümölcsös túrókrém, cukormentes keksz, sütemény, alma vagy más idénygyümölcs.

Vacsora 19:00-20:00 között: 20 gramm lassú és 10 gramm gyors felszívódású szénhidrát

Például: Saláta hússal, tojással, sajttal, vagy teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvics tojással, sajttal, zöldségekkel.

Olvass még többet az inzulinrezisztenciáról az nlc-n: 

Szponzorált tartalom

ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top