Melyik E-szám, mit jelent?

Mielőtt megriadnál az E-számoktól, tudnod kell, hogy nem minden adalékanyag rossz, sőt, fontos szerepük van az élelmiszer-ellátásban. A legendákkal szemben nem károsak általában, ráadásul mielőtt egy adalékanyagot átengednek a rostán az Európai Unióban, speciális engedélyeztetései eljárásban kell bizonyítani róla, hogy biztonságos és emberi fogyasztásra alkalmas. Több csoportba osztják az adalékanyagokat, ezek közül bemutatjuk a legfontosabbakat.

Színezékek: E100-E181

Attól még, hogy adalékanyagnak hívják, nem biztos, hogy mesterséges szerről van szó. A színezékek között bőven akad természetes eredetű is (például karamellből vagy aktív szénből állítják elő), sőt, sok színezéknek még pozitív hatása is van a szervezetre.

Tartósítószerek: E200-E297

Talán a legrosszabb hírek a tartósítószerekről keringenek, pedig ezek az adalékanyagok védik az élelmiszereket, megelőzik, hogy baktériumok és gombák szaporodjanak el az ételben. Tehát mondhatjuk, hogy kisebb kockázat a tartósítószerrel készült élelmiszer, mintha kihagynák belőle. 

Az adalékanyagokat a termékek címkéjén találod (Kép: Unsplash)

Antioxidánsok: E300-E386

A tartósítószerekhez sorolhatjuk az antioxidánsokat, mert a céljuk ugyanúgy a romlás megelőzése úgy, hogy megakadályozzák az élelmiszerben az oxidációt. Legtöbb esetben ezt aszkorbinsavval teszik egyébként, amit más néven C-vitamin ismerhetünk.

Állományjavítók: E400-E495

Ha pedig tartósítjuk az ételeket, hogy ne rohadjon meg minden a kamrában, akkor valahogy meg kell őrizni a minőségüket is, erre valók az állományjavítók. Az elég riasztó nevű emulgeálószerek és stabilizátorok családja ide tartozik.

Ízfokozók: E600-E671

Ennek az E-számnak, a nevében rejlik az ereje: az ízfokozó fokozza az ízeket, azaz kihozza, felerősíti az élelmiszerek ízét. Ide tartozik a leggyakoribb ízfokozó is, a nátrium-glutamát, szegénynek elég rossz a híre, pedig valójában egy természetes formában is előforduló aminosav (például tejtermékben, húsokban, halakban).

Édesítőszerek: E950-E969

Kétféle édesítőszert használnak az élelmiszereknél: mesterséges és cukorhelyettesítő anyagokat. A mesterséges édesítőknek az az előnye, hogy édesebbek, mint a sima cukor, ráadásul nem emelik a vércukorszintet és általában kalóriamentesek. A cukorhelyettesítőket pedig a cukorból állítják elő (például a gyümölcscukor vagy a xilit is ide tartozik), ezért cukorbetegeknek nem javasolt a fogyasztásuk, de legalábbis bele kell számítani a szénhidrátmennyiségbe az energiatartalmukat.

Egészséges életmód

• Egészséges életmód: hóbort vagy tudatos döntés?
• A hosszú és egészséges élet titka – ezekből egyél sokat!