„Az oltásellenesség mainstreammé vált. Sok olyan ember, akiről korábban sosem feltételezted volna, most azt mondja, hogy talán mégis az oltásellenes lobbinak van igaza”
– hívta fel a figyelmet egy egyre súlyosabbá váló problémára Heidi Larson, a London School of Hygiene and Tropical Medicine vakcinabizalmi projektjének igazgatója a Financial Times cikkében. Pedig minden másképp indult. Amikor tavasszal betört a koronavírus a nyugati országokba, a szakértők meg voltak győződve arról, hogy ez egy jókora pofon lesz az oltáselleneseknek, hiszen a járványtól megrémült emberek az életüket féltve várják majd sorban, hogy végre beoltassák magukat és családjukat. Hogy nem így történt, az sok tényezőn múlott.
A zűrzavar bizalmatlansághoz vezet
- A koronavírus-járvány ismeretlenül tört be közénk. Az év első hónapjaiban még alig tudtunk valamit a Covid-19-ről. Mindenki kapkodott, a világ különféle orvosi kutatócsoportjai sietve hozták nyilvánosságra az első kutatási eredményeket, melyek gyakran pont a sietség és a kelleténél kisebb minta miatt olykor akár egymásnak is ellentmondtak, és még a megbízható híroldalak híreit figyelve is könnyen összezavarodhattunk azzal kapcsolatban, hogy mi ez a vírus, hogyan támadja meg a szervezetünket, mik a tünetei, hogyan védekezhetünk ellene és milyen gyógyszer/módszer lehet ellene hatékony.
- Az új helyzet és a kevés információ miatt olykor még a nagy orvosi szaktekintélyek – legyenek hazaiak vagy külföldiek – is találgatásokba bocsátkoztak, mindig mást és mást olvashattunk arról, mikor tetőzik majd a vírus, vagy akár arról, hány kórházi ágyra és lélegeztetőgépre lesz szüksége az országnak, egy ideje pedig a második hullám érkezéséről hallhatunk más és más dátumokat.
- Ki sem láttunk a csodagyógyszerekből. A csúcson napi szinten érkeztek hírek egy-egy új, hatásosnak tűnő gyógyszerről/gyógymódról, amiről néhány nappal/héttel később már az derült ki, hogy mégis hatástalan, utána pedig az, hogy talán mégis hatásos. Csoda, hogy az emberek elbizonytalanodtak?
Az orosz Gamaleya Intézett által fejlesztett vakcina az első, amit hivatalosan bejegyeztek (Fotó: Mikhail Japaridze/TASS)
- A maszkhasználat körüli kommunikáció is fokozta a zűrt. Például a korai szakaszban Magyarországon sokáig még az Operatív Törzs sem ajánlotta mindenkinek a maszkviselést, csak az egészségügyi dolgozók számára tette kötelezővé, később mégis a védekezés egyik legfontosabb társadalmi eszközévé vált. Például ma már a BKV-re fel sem szállhatunk maszk viselése nélkül.
- Amikor már amúgy is nagy volt a zűrzavar, jöttek a politikusok, hogy a meglévő csekély bizalmat még tovább rombolják. Putyin például elintézte, hogy az orosz vakcinát úgy vezessék be mindenkinél korábban, hogy az utolsó, tömeges tesztelési fázist egyszerűen kihagyta, és amiatt kellett volna bízni benne, mert állítása szerint a lányát is beoltatta vele. Donald Trump pedig azzal presszionálta az amerikai kutatókat, hogy az elnökválasztásig készüljenek el a vakcinával, mert az nagyban növelhetné az esélyeit az újraválasztásának. Nyilván az ilyen politikai motivációjú siettetést sokan nem vették jó néven.
- Sokat számított az is, hogy a koronavírus – bár mindig vannak kivételek – elsősorban az idős és beteg emberek szervezetére volt igazán veszélyes. Sok fiatal és középkorú ezért alig találkozott vele, sőt ha elkapta, enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen vészelte át, így kialakult egy réteg, akik nem féltették az életüket, mert szerintük a vírus nem is olyan veszélyes, csak túl nagy a pánik körülötte.
- Korábban folyton azt hallhattuk, hogy egy biztonságos vakcina feltalálása akár 4-10 évbe is beletelhet, most pedig azzal szembesítettek minket, hogy az év végére vagy jövő év elejére itt lesz egy vakcina egy olyan betegséggel szemben, aminek tavaly még a létezéséről is tudtunk. Ez a gyorsaság tökéletes táptalajt adott ahhoz, hogy sok ember ne bízzon meg benne.
- Ebbe a sok bizonytalansággal teli helyzetbe robbantak bele a különféle összeesküvés-elméletek, kezdve azzal, hogy a Covid-19 nem természetes vírus, hanem egy kínaiak által fejlesztett mesterséges vírus/biológiai fegyver, folytatva azzal, hogy maga Bill Gates álmodta meg, hogy így termeljen pénzt az általa készített gyógyszereknek/vakcináknak. Sokan sejtették mögötte a gyógyszeripar összeesküvését, és sokan odáig merészkedtek, hogy a mobilszolgáltatók 5G-jét tették felelőssé a koronavírus-fertőzés terjedéséért.
Nyájimmunitás – Így hogyan?
A felsorolt okok bőven elégnek bizonyultak ahhoz, hogy sok ember elbizonytalanodjon a szakértői és nem szakértői vélemények tengerében, és ahogy az lenni szokott, sokan az egyszerűbbnek tűnő megoldásokkal – a vírus nem létezik, a gyógyszeripar összeesküvése stb. – kezdtek el szimpatizálni. Hogy ez miért gond? A kutatók megállapítása szerint a nyájimmunitás eléréséhez nagyjából a lakosság 70 százalékát kell beoltani, és minél többen szimpatizálnak az oltásellenes nézetekkel, annál nehezebb lesz elérni ezt a kritikus számot. Egy Amerikában 1500 fővel július végén készült közvéleménykutatás szerint már most is csak az amerikaiak 40 százaléka mondja azt, hogy biztosan beoltatná magát, ha érkezne egy vakcina, és nagyjából 35 százaléknyi bizonytalan mellett van további 25 százalék, akik tudják, hogy nem szeretnék beadatni maguknak az oltást. A helyzet Angliában sem sokkal jobb, ahol arányaiban minden hatodik ember mondana most nemet a vakcinára.
Koronavírus elleni védőoltást kap egy tesztre jelentkező önkéntes, egy floridai oltóközpontban (Fotó: Joe Raedle/Getty Images)
Ezt a háborút nagyrészt online vívják
Bár az oltásellenesség a korábbi években is egyre fenyegetőbben terjedt, az emberek leginkább erre szakosodott közösségi médiás csoportokban és oldalakon találkozhattak az ilyen tartalmakkal, nem vált mindennapi beszédtémává az emberek között. Csakhogy jött a Covid, ami mindannyiunk életére hatással volt, és egyszer csak ezek a témák megjelentek olyan helyeken is, ahol korábban nem lehetett találkozni velük: például szülői Facebook csoportokban is terjedtek a vad összeesküvés-elméletek a gyermeküket féltő apukák és anyukák hathatós segítségével. A téma rendszeresen előjön a politikával foglalkozó csoportokban, és az élet legkülönbözőbb területein.
Ezt a háborút nagyrészt online vívják, ahogy azt Neil Johnson, a George Washington University professzora megállapította a Financial Times cikkében. A szakember szerint azért ilyen hatékonyak, mert nem szükséges meggyőzniük a másik felet, elég, ha elérik azt, hogy elbizonytalanodjon. A nézeteik hatásos terjedéséhez pedig az is hozzájárul, hogy a mondandójukat rendre az adott meggyőzendő csoport igényeihez igazítják: egy szülői csoportban például a vakcina gyerekekre való lehetséges veszélyeit hangsúlyozzák, egy összeesküvés-elméletekkel foglalkozó társaságban pedig azt, hogy Bill Gates ördögi terve tehet az egészről.
Szakember a “szakember” ellen
Gondot jelent, hogy az oltásellenes nézeteiket egyre többen és egyre erőteljesebben terjesztik, míg azok, akik hisznek az oltásokban általában megelégszenek ezzel a meggyőződésükkel, és nem sűrűn győzködnek másokat a vakcinák szükségességéről. Ráadásul egyre több kiugrott, influenszerré váló orvos vagy homályos múlttal és iskolázottsággal bíró áldoktor áll be oltásellenes véleményeket terjeszteni, akik mivel szakértőként nyilatkoznak, és akként tüntetik fel magukat, sok embert győzhetnek meg a saját igazukról, vagy legalábbis juttathatnak el valakit az elbizonytalanodásig. Hiszen ha az egyik oldalon is orvos beszél, és a másik oldalon is, akkor vajon melyiküknek adjunk igazat?
Madridi tüntetők a covid-19 vírus vakcina, a maszk viselése és az 5G hálózat ellen demonstrálnak (Fotó: Marcos del Mazo/LightRocket via Getty Images)
Ha ellátogatunk az egyik legnagyobb hazai oltásellenes Facebook oldalra, az Oltáskritikus Életvédők Szövetségére és végigpörgetjük a legutóbbi posztjaikat, akkor láthatjuk, hogy olyan tekintélyesnek feltüntetett emberektől idéznek, mint például a bolgár patológiai szövetség elnöke, egy magyar belgyógyász szakorvos vagy épp egy olasz virológus. Mivel az olvasók nagy részének nincs ideje arra, hogy az idézett személynek vagy mondatnak utánajárjanak, az marad csak meg bennük, hogy egy orvostól olvastak valamit, ami aztán elbizonytalanította őket a vakcinák biztonságával és hatásosságával kapcsolatban. Ez ellen egy módon lehet tenni: az oltásellenesekhez hasonlóan az oltást támogatóknak is kampányolniuk kell, élni a meggyőzés eszközével és minél több meggyőző, hiteles és okos szakemberrel kell hangsúlyozni a vakcinák fontosságát.
A magyar helyzet
A Political Capital friss elemzése bemutatta, hogy az oltásellenesek nálunk és Lengyelországban bírnak a legkevesebb befolyással a térségben, ami részben a szigorú jogi háttérnek és a kötelező védőoltások jól kidolgozott rendszerének köszönhető – ha egy szülő nem oltatja be a gyerekét a kötelező védőoltásokkal, akár azt is kockáztatja, hogy elvegyék tőle – , másrészt pedig annak, hogy ugyan a koronavírusról és a járványhelyzet kezeléséről a kormány és ellenzék között folyik a vita, jelenleg nincs olyan jelentős magyar politikai párt, ami felkarolta volna az oltásellenes nézeteket, így a döntéshozók között sehol sem képviselik őket. Ez persze nem jelenti azt, hogy idehaza ezek a nézetek ne terjednének félelmetes sebességgel, csupán annyiról van szó, hogy igazán prominens és hatalommal rendelkező támogatók még nem jelentek meg a színen.
A Political Capital szerint az oltásellenes propaganda nem annyira az oltásellenes oldalakon és közösségi médiás csoportokban terjed felénk, inkább a hazai internet olyan pöcegödreiben, mint például a több mint hétszázezer követővel rendelkező Minden egyben blogon, vagy az olyan összeesküvés-elméletekben gyakran utazó oldalakon, mint a Leleplező Friss Hírek vagy a Hihetetlen Magazin, hogy onnan aztán megosztások által jussanak el sok emberhez. Vagy ott van a százezer (!) taggal bíró Normális élethez ragaszkodók Facebook-csoportja, ami már csak a csoporttagok nagy száma miatt is az egyik fő terjesztője a maszk- és vakcinaellenes nézeteknek hazánkban. A munkásságuk pedig már most kimutatható: míg másfél évvel ezelőtt a magyarok még kiemelten bíztak az oltásokban, ma már csak a honfitársaink 55 százaléka mondja (az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének felmérése szerint), hogy a koronavírus elleni vakcinával beoltatná magát.
