A színazonosító rendszeréről ismert Pantone minden évben bejelenti, hogy szerintük mi lesz az aktuális divatszín. Idén ez a klasszikus kék lett, ami nem annyira izgalmas, de úgy gondolták, ez lesz a megfelelő választás, mert mostanában olyan időket élünk, amikor az állandóság és bizalom felértékelődik, és ez az árnyalat pont ezt sugározza. Hogy jövőre mi is lesz a meghatározó szín a Pantone Intézet szerint, azt egyelőre nem tudni, de idén összesen 300 új árnyalatot vettek fel a regiszterbe, és nemrég egy új színnel jelentkeztek, ez pedig a Period Red (vagyis period mint menstruáció, red pedig mint vörös).
A Period Red persze nem teljesen az ő ötletük, egy svéd cég, az intimhigiéniai termékeket gyártó Intimina kereste fel őket, hogy működjenek velük együtt a Seen + Heard kampány keretében, aminek célja, hogy tudatosítsa az emberekben, hogy a menstruáció nem egy olyan dolog, amit szégyellniük kellene, hiszen az életünk része, egy teljesen természetes folyamat, és fontos lenne, hogy nemtől függetlenül senki se érezze magát kényelmetlenül, ha erről a témáról kell beszélnie.
Hogy ki hogyan éli meg a testében zajló folyamatokat, hogyan kommunikál róla, nagyon sok mindentől függ, egyéni neveltetéstől, a generációkról generációkra vándorló tévhitekről, kulturális hagyományoktól, szokásoktól, de alapvetően elmondható, hogy kevesen vannak, akik kellő nyitottsággal viseltetnek ebben a témában, pedig annak, hogy továbbra is szinte tabuként kezeljük a menstruációt, mind egyéni, mind társadalmi szinten komoly következményei vannak. Persze ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mindenkinek véleménye.
Mióta a közösségi oldalakon bemutatták az új árnyalatot, rengeteg visszajelzés érkezett. Volt, akinek bejött ez a kezdeményezés, mások szerint viszont ez nem több egyszerű erényfitogtatásnál (virtue signaling), és az érintettek mindössze jó színben akarják feltüntetni magukat. Olyanok is akadnak, akik szerint lehet, hogy ez valóban nem több egy PR-fogásnál, de ha ennek kapcsán indul el valamilyen párbeszéd, az is rendben van.
A Pantone árnyalatát sokan kritizáltak amiatt, mert szerintük a menstruációs vér színe bizony nem ilyen. Hogy pontosan milyen színe van a testünkből távozó vérnek, az sok mindentől függ, például attól is, hogy éppen a menzesz melyik szakaszában járunk, de az egészségünkről is sok mindent elárulhat. A Pantone és az Intimina saját állításuk szerint nőgyógyászokkal is konzultált, illetve egyéb tudományos forrásokból is tájékozódtak, amikor kiválasztották a színt, és igen, valóban nem felel meg teljesen a valóságnak, de az árnyalat kiválasztásánál fontos volt, hogy azzal minél jobban tudják hangsúlyozni a kampány mondanivalóját – ahogyan ők fogalmaztak, ez egy „aktív és kalandvágyó szín”, amivel arra ösztönözik az embereket, akik menstruálnak, hogy bátran vállalják önmagukat. A cég ezzel párhuzamosan pénzt is adományozott az ActionAid nevű alapítványnak, amely rossz anyagi körülmények között élő lányokon segít.
Világszerte nők és lányok millió stigmaként élik meg a menstruációt. Sokan vannak, akiknek iskolai napokat kell kihagyni, sőt, annyira lemaradnak a tanulással, hogy kénytelenek otthagyni az iskolát, és emiatt pedig élethosszig tartó szegénységre vannak ítélve
– nyilatkozta Jillian Popkins, az alapítvány vezetője.
Fotó: nlc illusztráció
Hogy mennyire szükség van hasonló kampányokra, hogy valójában továbbra is mennyire kényes téma ez, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Pantone bejelentésével szinte egy időben a Facebook letiltotta a menstruációs termékek forgalmazó Modibodi reklámját, mert a vért piros színű folyadékkal merészeltek ábrázolni a több jelenetben is, és közösségi oldalnál pedig úgy gondolták, hogy a mosógépbe hajított véres lepedő, a használt intimtermékkel teli szemetes, vagy a menstruációs bugyi mosása bizony sokkoló, megbotránkoztató és erőszakos tartalomnak számít, és arra kérték a céget, hogy a kifogásolt képkockákat távolítsák el a reklámból. Ugyan azóta az ügyet sikerült rendezni, az ausztrál reklámipari szervezethez, az Ad Standardshez több panasz is érkezett a hirdetéssel kapcsolatban, amivel nemcsak a Facebookon lehetett találkozni, hanem más felületeken is.
Vörös és kék
Pedig nem ők az elsők, akik úgy döntöttek, hogy a régi és jól bevált kék színű lötty helyett inkább a valóságnak sokkal inkább megfelelő piros színű folyadékkal mutatják be a termékeiket. 2010-ben az Always egyik reklámjában is feltűnt egy piros vércseppecske. Az ötlet a Leo Burnett reklámügynökség egyik akkori gyakornokától, William Chyrtől származott, és ugyan eredetileg csak személyes portfóliójába szánta. Ahogyan azt sejteni lehetett, a reklám fogadtatása meglehetősen vegyes volt. De sokan követték a példájukat, 2019-ben a Libra (ez a Libress ausztrál és új-zélandi megfelelője) reklámjában tűnt fel egy véres fehérnemű. Miután bemutatták, több mint 600 néző tett panaszt, de az Ad Standards nem marasztalta el a céget, hanem helyeselte, hogy megpróbálnak leszámolni a menstruációs tabukkal.
A Bodyform (ez pedig a Libresse brit megfelelője) reklámjában már korábban is vörös folyadékkal szemléltették a vért, de 2020-as, Mondd ki #amibennedvan kampányban pedig újabb, a betét- és tampon reklámokban hosszú éveken át használt klisékkel próbáltak leszámolni, és igyekeztek bemutatni, hogy bizony a női lét nagyon sokrétű, és a bennünk zajló folyamatoknak sok szép és kevésbé szép pillanatot is köszönhetünk, de ez mind rendben van. Persze azért voltak területi különbségek a kampányhoz készült reklámok között, a skandináv régiónak készült filmecskékben olyan komolyabb témákkal is foglalkoznak, mint például a vetélés.
Bár rengeteg vállalat igyekszik hallgatni az idők szavára és/vagy saját esetleg egy nemes cél érdekében tágítani a látókörünket, gondoljunk csak az Apple vércsepp emojiára, ahogyan a Pantone és Intimina az kampánya is mutatja, a tabuk ledöntésében természetesen elöl járnak az alternatív menstruációs eszközöket gyártó cégek, a menstruációs bugyikban utazó Thinx például az első volt, aminek a reklámjában transzférfi is szerepelt, illetve egyik reklámjukban azzal foglalkoztak, mi lenne, ha a férfiak is menstruálnak, és hát ez is kicsapta többeknél a biztosítékot.
Ez teljesen rendben van. Egy olyan márkánál, ami kiáll valamiért, számolni kell azzal, hogy biztosan lesznek emberek, akiket ez zavarni fog. De ha irritálja is őket, a lényeg az, hogy gondolkodásra sarkalljuk őket
– nyilatkozta Maria Molland, a cég vezérigazgatója.
Régi és új
Az alternatív menstruációs eszközök egyébként egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek, Budapesten például van üzlet, ami csak és kizárólag menstruációs termékeket árusít, van olyan magyar márka, ami direkt tisztasági és menstruációs bugyikra szakosodott és tovább sorolhatnánk a példákat. Persze még rengetegen vannak, akik ellenérzésekkel viseltetnek az ilyen „újítások” irányába, és ennek is nyilván meg vannak a személyes és kulturális okai is, a tapasztalatok szerint például sokan azért nem váltanak ezekre a fenntarthatóbb eszközökre, mert félnek attól, hogy közvetlenebb kapcsolatba kerülnek a vérükkel, mintha a már megszokott termékeket, mondjuk betétet vagy tampont használnának, és vannak, akik úgy gondolják, hogy minek visszafordítani az idő kerekét, és ha vitára kerül sor, az sokszor nem mentes az indulatoktól.
És ezek az eszközök azok, amik segíthetnek egy nagyon fontos probléma megoldásában, ez pedig a menstruációs szegénység, ami egyre jobban szem előtt van; 2019-ben az Oscar-gálán a legjobb rövid dokumentumfilmnek járó díjat a Netflixen is elérhető Period. End of Sentence kapta, ami egy olyan indiai faluról szól, ahol a nők összefognak, és mindenki számára megfizethető betéteket kezdenek el gyártani. De milyen nagyságrendű problémáról beszélünk? Az UNICEF és a World Health Organization (WHO) 2015 beszámolója szerint a fiatal lányok és nők legalább 500 millióan vannak, akik ilyen cipőben járnak, a Plan International felmérése szerint Nagy-Britanniában lányok tíz százaléka nem engedheti meg magának, hogy intimhigiéniás terméket vásároljon. A helyzetet pedig az sem könnyíti meg, hogy egy másik kutatás szerint tízből átlagosan egy lány nem beszélhet a szülei előtt a testében végbemenő természetes folyamatról.
Magyarországon a menstruációs szegénységről nincsenek kutatások, de becslések szerint a nők harminc százalékát érintheti.
Több kezdeményezés is indult, amivel a nehéz helyzetbe került lányokon, illetve nőkön igyekeznek segíteni, ilyen volt például a Magyar Vöröskereszt Lányból Nővé című pilotprogramja, amivel 2019-ben újráztak, és aminek 2020-ban is volt folytatása, de szintén sikeres 2019-ben legsikeresebb adománygyűjtés kategóriában Civil Díjat nyert #nemluxustáska kampány.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy Magyarországon elég magas az alapvető női higiéniai termékek adója, pedig Európai Unió is 2007 óta lehetőséget ad a tamponadóként is ismert áfa csökkentésére.
Ha menstruációs tabukról van szó, akkor sokszor felmerül a menstruációs szabadság intézménye is, hiszen nagyon sokan vannak, akiket vagy alkati vagy egészségügyi okokból nagyon megviselik ezek a napok. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének 2002-es országos reprezentatív kutatása szerint például 18-55 év közötti nők 16,3 százaléka küzd súlyos, mindennapi tevékenységét korlátozó menstruációs fájdalmakkal. Több országban már törvényekkel biztosítják, hogy a nők fizetett betegszabadságra mehessenek, ha a havi ciklusuk miatt ez indokolt, de egyes vélemények szerint ennek bizony hátulütői vannak, további megbélyegzéshez vezethet, erősítheti azt a narratívát, hogy igenis a női az a gyengébbik nem, és a betegszabadság sem a legmegfelelőbb kifejezés, mert nemcsak kifelé, hanem befelé is rossz az üzenete, ha ezzel a szóval társítjuk a havi vérzést.
(Kiemelt kép: )
