Az okostelefonok elterjedésével ugyancsak megnőtt azoknak a száma, akiknek a reggeli-esti munkába járás során, sportolás közben vagy csak úgy általában fülhallgató lóg a füléből. Nem mindegy azonban, hogy milyen kialakítású eszközt használunk és azt hogyan tesszük.
A témával kapcsolatban dr. Bakó Péterhez, a pécsi PTE ÁOK Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusához fordultunk.
„A napjainkban gyakori, a fülbe dugható fülhallgatóknál a hallójárat irritációja okozhat problémát – mondta dr. Bakó. – Szerencsére a mai, korszerű fülhallgatókhoz már többféle méretben készülnek a vékony szilikonból gyártott gumiharangok, amelyekkel mindenki a saját hallójáratának méretéhez legjobban passzoló darabot választhatja ki. A régebbi változatok keményebbek voltak, ezek megnyomhatták, irritálhatták a hallójáratot, ami gyulladással, fájdalommal jár. Ez a mai daraboknál nem jelent problémát.”
A szakember arra figyelmeztetett, hogy még a modern fülhallgatóknál is oda kell figyelni a higiéniára, különösen, ha rendszeres és hosszan tartó használatról van szó.
A fülbe helyezhető fülhallgatónál válasszunk megfelelő méretű gumiharangot! (Fotó: Huawei)
„A fülnél működik egy öntisztulási folyamat, az úgynevezett migráció, amely segítségével a hallójárat mélyebb részéről az elhalt hám és a fülzsír kifelé távozik – magyarázta dr. Bakó Péter. – Ebbe a folyamatba nem szerencsés beavatkozni, ezért sem javasoljuk a fültisztító pálcikák használatát, mert azzal vissza lehet nyomni a hallójáratba a fülzsírt. Azonban hasonló hatása lehet a gyakran használt »bedugós« fülhallgatóknak is, erre különösen a gyerekeknél érdemes odafigyelni.”
A fül-orr-gégész javaslata szerint a fülhallgató külsejét fontos rendszeresen megtisztítani a használat előtt, emellett a fent említett gumiharangok megfelelő méretének kiválasztása is fontos.
„A fültisztító pálcák mellett érdemes kerülni a különféle otthoni tisztítási praktikákat – hangsúlyozta a szakorvos. – A fül külső részét, óvatosan, kézzel lehet megtisztítani, de legfeljebb annyira menjünk »mélyre«, amennyit a kisujjunk végével még elérünk. Nyomkodni, mélyre benyúlni nem szabad, de az ott lévő fülzsír nem zavaró és nem is látszik, így szociális helyzetekben sem okozhat kellemetlenséget. Visszanyomkodni viszont semmiképpen sem szabad, mert ez csak súlyosbíthatja a felgyülemlést, aminek az lehet az eredménye, hogy hirtelen elmegy a hallásunk, mert tele lesz a hallójárat fülzsírral. Ha ez bekövetkezett, akkor viszont nem szabad elkezdeni belenyúlni, mert ez akár gyulladást is okozhat. Egyébként azt javaslom, hogy ha valakinél jelentős mértékű a fülzsír termelődése, rendszeresen érdemes ellátogatni szakemberhez, hogy megnézze a páciens fülét, de akár ki is tisztítsa megfelelő módszerekkel.”
A tisztaságon túl a zajártalom a lényeg
A fül megfelelő higiéniájának biztosítása mellett dr. Bakó Péter a zajártalom kérdésre hívta fel a figyelmet. Bár a mai okostelefonokban és egyéb audio-eszközökben már akadnak a magas hangerő káros hatásaira figyelmeztető lehetőségek, a szakember szerint ezt a legtöbb felhasználó egy gombnyomással el tudja tüntetni, így ezek nem túl sokat érnek.
Különösen kültéren fontos odafigyelni a megfelelő hangerő kiválasztására! (Fotó: Huawei)
„A zajártalom kifejezés a tartós magas hangerő hatására vonatkozik – magyarázta a szakember. – A szakirodalom szerint 85 decibel 8 órán keresztül már zajártalomnak számít, ami akár tartós halláskárosodáshoz vezethet. Egy munkahelyen, egy üzemben vagy gyárban például ez a zajlimit, ami felett már védőeszközöket kell alkalmazni. A kutatásokból viszont kiderült, hogy ma már a tinédzsereknél és a fiatal felnőtteknél is gyakran megfigyelhető halláskárosodás, ami feltehetően a fülhallgatóval, magas hangerőn hallgatott zenére vezethető vissza. Arra különösen fontos odafigyelni, hogy bizonyos típusú fülhallgatók nem zajszűrősek, azaz beengedik a külvilág hangjait is. Ezzel még nem lenne gond, de az a tapasztalat, hogy emiatt sokan még jobban felhangosítják a zenét, hogy elnyomják a külső zajokat, ami már eredményezhet halláskárosodást. Ráadásul a hangerő emelkedésével exponenciálisan csökken az az idő, ami alatt károsodást tud okozni. A már említett 85 decibelnél 8 óra a zajlimit, de például 88 decibelnél már csak 4, ezt fontos fejben tartani.”
Mindegy, hogy „agybadugós” vagy fülbedugós
A fülbe helyezhető fülhallgatóknál megkülönböztethetünk olyan változatokat, amelyek vége egészen a hallójáratba nyúlik, illetve olyanokat, amelyeket a fül külső részén, a fülkagylóba kell behelyezni. A szakorvos szerint ez nem számít, ha a már említett útmutatást betartjuk.
„Itt legfeljebb az lehet a kérdés, hogy mennyi zajt szűrnek ki, a már említett felhangosítás miatt – tette hozzá dr. Bakó Péter. – Illetve még akkor lehet lényeges a különbség, ha például sportolás közben használjuk, hogy hogyan lehet rögzíteni. A hallójáratba benyúló változat előnye lehet, hogy ha megfelelő méretű gumiharanggal használjuk, akkor nem megy bele az izzadtság a fülünkbe.”
A modern fülhallgatók már képesek intelligensen kiszűrni az utca zaját (Fotó: Huawei)
A fejhallgatónál is csak a hangerő számít
Bár akadnak olyan vélemények, amelyek szerint a klasszikus fejhallgatók – amelyek a fülkagylónk külső részét takarják – hosszanti viselése árthat a fülnek, a szakorvos szerint az egyetlen fontos kérdés itt is csak a hangerő.
„Ha a hangerőt tekintve nincs különbség, akkor ugyanaz a kockázat, mint más kialakítású fülhallgatók esetén – magyarázta dr. Bakó. – Annyi lehet a különbség, hogy a fejhallgatóknál nincs meg a hallójárati sérülés kockázata és a fülzsírt is »békén hagyja«. A kialakításnak ezen felül nincs rizikója, hiszen gondoljunk bele, olyan ez, mintha egy sapkát sokáig hordanánk, legfeljebb melegünk lesz tőle.”
Arra nézve, hogy milyen hanganyag hallgatása lehet kockázatosabb, a szakember felhívta a figyelmet, hogy a zenehallgatás folyamatosabb terhelést jelent, mintha egy beszélgetős rádióműsort vagy podcast-adást hallgatnánk.