Másnaposság kezelése

A 2020-as év mindenképpen rászolgált, hogy habár szűk körben, mégis nagy csinnadrattával, vidáman és megkönnyebbülve intsünk neki búcsút, amihez a nyugati kultúrában, kevés kivétellel, hozzátartozik az alkoholfogyasztás is.

A másnaposság ezzel szemben már egy roppant kellemetlen állapot, tiszta szerencse, hogy kisvártatva magától is elmúlik. De mitől alakul ki, miért lesz valaki másnapos egy görbe este után, az ivópajtások meg, akikkel szinkronban fogyasztottak, miért nem? És ha már megtörtént, hogyan kezelhetjük a macskajajt, mivel enyhítsük a kínjainkat? Egyáltalán, mit mond erről a tudomány? Ennek jártunk utána Papp Andrea táplálkozástudományi szakember és a Napi Táptudás blog alapítója segítségével.

A másnaposság egy rejtélyes, és ha már itt tartunk, iszonyatosan igazságtalan dolog. Jó, hát azt azért sejtjük, hogy amikor alkoholizálunk, akkor nem bánunk éppen hímes tojásként magunkkal, vagy szebben fogalmazva, nem tiszteljük templomként a testünket, sokkal inkább átmeneti méregraktárt csinálunk belőle, annak minden következményével.

Ezeket a következményeket pedig nemcsak azért vállaljuk be nagy bátran, mert szilveszterkor inni szokás, hanem mert benne van a pakliban az is, hogy megússzuk. Jól ismert pszichológiai összefüggés ugyanis, hogy valaminek az elkövetésétől akkor tartózkodunk leginkább, ha a következmények egészen biztosan és kiszámíthatóan követik a tettet. Vagyis, ha egészen biztos, hogy elkapják és deresre húzzák, aki ellop egy tyúkot, akkor senki sem fog tyúkot lopni. Ha viszont simán lehet, hogy megússzuk, vagyis – visszatérve az ivásra – másnap semmi bajunk nem lesz, csak kicsit tompán, de vigyorogva lézengünk, akkor mi tartana vissza attól, hogy ma jól érezzük magunkat, némi alkoholos rásegítéssel?

Hidratálj és dobj be egy C-vitamint! (Fotó: Getty Images)

Hogy pontosan mi áll a másnaposság hátterében? A tudomány jelenlegi állása szerint gőzünk sincs – tudtam meg Papp Andreától. Elméletek és megfigyelések persze léteznek: egyrészt, akinél lassabb az alkohol lebontása a szervezetében, azok könnyebben lesznek másnaposak – ám léteznek kutatások, melyek szerint ez egyáltalán nem igaz. Igazából már maga az alkohol is galibát okoz, mivel egy szint felett gyakorlatilag méreg, ami közvetlenül károsítja a sejteket. Továbbá kihajtja a vizet a szervezetből, kimosódik a nátrium, a kálium és társaik, vagyis felborul az elektrolit-háztartásunk, ez okozza a panaszokat. Egyes megfigyelések alapján az alkoholfogyasztás kihat a hormonháztartásra, immunrendszerre, szénhidrátanyagcserére. Csak hát mindezekkel az elméletekkel az a baj, hogy nincsenek mögöttük egyértelmű tudományos eredmények. Gyakorlatilag a fent felsoroltak egyes kutatásokban összefüggésben voltak a másnapossággal, másokban viszont nem volt korreláció. A legvalószínűbb az, hogy valamennyi jelenség szerepet játszhat a másnaposság kialakulásban, ám hogy kinél, vagy éppen melyik másnaposságnál pontosan mi a hangsúlyos, azt nem tudjuk.

Nyugodtan mondhatjuk, tehát, hogy a másnaposság egy tudományos rejtély.

Kutatják, kutatgatják, de azt semmiképp sem állíthatjuk, hogy ez a téma prioritást élvez a tudományos világban, legfeljebb akkor foglalkoznak vele komolyabban, ha valamelyik sok pénzért kapható szer hatékonyságát szeretnék bizonyítékokkal alátámasztani.

Ezeknél a bizonyítékoknál azonban teljesen esetleges, hogy kiállják-e a való élet és a gyakorlat próbáját: ami az egyik embernek beválik, a másiknak nem. De, mivel a sötétben tapogatózni értelmetlen és unalmas, pár jó tanács mégiscsak van, amit érdemes megfogadni már a buli kezdete előtt.

Készüljünk fel az ivászatra!

Először is együnk! Ne üres gyomorral kezdjünk el inni, és menet közben is érdemes ezt-azt rágcsálni, de óvatosan, mert eleve az alkohol is rengeteg plusz energiát szolgáltat. Amikor iszunk, jól jön a nassolnivaló – tévedés, hogy csak azért teszik ki a chipset meg a sós mogyorót, mert többet iszik rá az ember. Valójában ezekkel a gyakoribb pisilés során elvesztett elektrolitokat is pótoljuk. A közvetlenül ivászat előtt és alatt fogyasztott ételek lassítják az alkohol felszívódását, ezáltal kisebb az esélye, hogy hamarabb fejre állunk. 

Azt is megfigyelték, hogy a színtelen alkoholok viszonylag kevésbé okoznak másnaposságot, mint az erős színűek, ami valószínűleg a különböző mellékanyagokkal áll összefüggésben. Vagyis minél világosabb a szesz, annál kíméletesebb másnapot ígér – habár tudnék mesélni a túlzásba vitt ginivászat következményeiről, de nem szeretnék.

A dohányzás is eléggé megnöveli a másnaposság esélyét, habár ezzel nincs mit tenni, ha valaki dohányzik, az ital mellé pláne rá fog gyújtani. Úgyhogy tessék gyorsan leszokni (oké, tudom, tudom, ne is mondd, vannak még emlékeim.)

Az pedig már tényleg csak a népi megfigyelések világába tartozik, mégis megemlíthetjük, hogy amikor jó kedvvel iszogatunk, akkor a másnap is sokkal vidámabb, mint amikor bánatunkban töltjük magunkba az alkoholt, de erre nincs (sincs) magyarázat. 

Ebből is látszik, hogy végeredményben teljességgel egyéni, hogy kire, melyik és mennyi alkohol milyen hatást gyakorol.

Kutyaharapást szőrével?

Mit tehetünk akkor, ha megtörtént a baj: éjjel egész testünkben remegve, zúgó fejjel ébredünk, de testi gyengeségünk dacára, antilopot megszégyenítő sebességgel és mozgáskultúrával, szájunkra tapasztott kézzel szökellünk a vécére és csak azért imádkozunk, hogy sikeresen odaérjünk? Másnap meg felkelni sem tudunk, a fejünkben gonosz manók kopácsolnak, a gyomrunkban meg Mordor tüze ég? 

Azt azért mindig sejtettem, hogy ami nekem bevált a másnaposságra – tejfölös kenyér grillfűszerrel – az nem a tudomány válasza a problémára. De akkor mit csináljunk?

Először is hidratáljunk! – javasolja Papp Andrea. Igyunk sok-sok vizet, nehogy kiszáradjunk. Az aktivitást felesleges erőltetni (nem véletlenül munkaszüneti nap január elseje), jobb, ha kipihenjük, kialusszuk magunkat. Lehet, hogy mire legközelebb felébredünk, már nem is lesz semmi bajunk. Lehet…

Jó ötlet lenyelni pár tabletta C-vitamint még lefekvés előtt, mivel az alkohol szabad gyököket szabadít fel a szervezetben (amelyek a fiziológiás szint felett károsak), a C-vitamin pedig kiváló antioxidáns, ami segíthet semlegesíteni őket.

Az, hogy mit együnk másnaposan, szintén teljességgel személyfüggő. Van, aki kólát kíván – mások rá sem tudnak nézni. Van, aki bevág egy négy tojásos rántottát szalonnával és utána semmi baja – más már a gondolatól is rohanna a lavórért. A nyers tojás is benne van a top 10 másnapos ételben. Van, aki párizsit kíván, mások csokit ennének. Az összes ételnek megvan a tudományos magyarázata: a cukor energiát ad a gyógyuláshoz, a másnaposságban előforduló alacsony vércukorszintet helyrebillenti, és így tovább, a gyakorlatban azonban, amitől valaki jobban lesz, attól másvalaki… nem. A korhelyleves másnaposság ellen elméletben szintén működhet, habár a C-vitamin már elpusztult benne a főzéstől, de azért van benne folyadék, némi zsír, pótolja az elvesztett elektrolitokat és a savanykás íz sokaknál csökkenti az émelygést és a hányingert. Persze, lehet, hogy ránézni sem bírunk éppen. 

Egyetlen jó tanácsot lehet adni felelősséggel: figyeljük a testünk jelzéseit, és amit megkíván, azt adjunk neki. Nem mintha lenne más választásunk.

Lényeg, hogy ne üres gyomorra igyunk

• Ha meg akarsz gazdagodni, ezt edd Újévkor
• Így nem lesz büntetés szilveszterkor a virsli
• Hurkakisokos: így süsd, ha nem akarod, hogy kirepedjen