A weboldalon cookie-kat használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassunk.
Részletes leírás
Több mint 5 hónapja mindent maguk termesztenek, szereznek be, vadásznak le. Azt mondják, soha nem értékelték még úgy az ételt, mint most.
Chris és Stefanny a Cloumbia Pender szigeten élnek, és akkor döntöttek az önfenntartás mellett, amikor beütött a pandémia, és a pánikszerű vásárlás miatt a szupermarketekben csak üres polcokat találtak.
Ekkor határoztak úgy, hogy belevágnak az egyéves kihívásba, amely során maguk állítják elő az élelmiszereket. Főleg azért, hogy ne függjenek másoktól.
A Metro. co-nak azt mondták, az egyik legnagyobb kérdés számukra az volt, hogy hogyan tudják majd megfelelő tápanyagokat biztosítani a szervezetük számára. Például hogyan fognak elegendő jódot biztosítani maguknak, ha asztali sót sem használhatnak, ami messze a legtöbb jódot tartalmazza. Némi olvasgatás után aztán kiderítették, hogy egyes moszatokban sok jód található, így elkezdték beiktatni az étrendjükbe.
Az elmúlt öt hónapban mindent ők állítottak elő, szereztek be, vadásztak le: a sótól kezdve a cukron át, egészen az állatokig.
Szerintük a kihívás megváltoztatta az életüket, és megadta számukra a végső lendületet, ugyanis már korábban is szerettek volna zöldségeket termeszteni. Amikor belevágtak az új életbe, mindketten munkanélküliek voltak, ami csak még nagyobb motivációt adott nekik.
A párnak rengeteg új ismeretet kellett elsajátítani, bevallásuk szerint hónapokig bújták a netet, hogy megtanuljanak olyan dolgokat, mint például a só betakarítása az óceánból, a háziállatok tartása, gombatermesztés, vagy a Stevia-növények feldolgozása.
Közben elindították a Facebookon és az Instagramon is a Lovin Off the Land nevő profiljukat, ahol megosztják a tapasztalataikat, nehézségeiket, tanácsaikat. Ezekből a posztokból azt is megtudhatjuk tőlük, hogy sokkal fittebbek lettek, és sokat fogytak a kihívás óta. A napi menüjük pedig az évszakokkal változik.
„Nyáron reggelire elsősorban turmixokat ittunk, most általában kemény tojást vagy rántottát. Az ebéd általában csirke- vagy pulykaleves zöldségekkel. A vacsora a csirkétől és pulykától a tenger gyümölcsein át a garnélákig vagy a lazacig terjed. Attól függ, mit sikerül fogniuk” – magyarázta Chris.
Bevallásuk szerint a kihívás egyik legnehezebb momentuma, az állatok megölése volt.
“Az első csirkénk megölése elég nehéz volt. Érzelmileg sokkal megterhelőbb volt, mint gondoltuk. Jobban értékeljük az ételeinket, mint valaha” – mesélte Chris.