Stresszelsz? Irritált vagy? Folyamatosan fáradtnak érzed magad?
Nyugi, nem vagy ezzel egyedül.
Világszerte megnövekedett azok száma, akik hasonlóról számolnak be a járvány okozta bezártság, bizonytalanság és feszültség miatt. Számtalan cikket írtunk a témában, javasoltuk, hogy forduljon mindenki szakemberhez, aki úgy érzi, segítségre van szüksége, de a The Wall Street Journalban megjelent cikk most arra biztat minket, hogy tegyünk mi is minden nap a saját mentális egészségünkért. Ehhez pedig egy mentális edzéstervet is nyújtanak.
Nekünk is van pár bevált módszerünk, mint a napi testmozgás, ha csak 10 perc, akkor annyi is több a semminél, a rendszeres folyadékfogyasztás és a közösségi oldalakon töltött idő redukálása.
De nézzük, mit mondanak a szakértők:
Ne engedj az alvásidőből! – nyilván ez a tanács nem újdonsült anyukáknak és apukáknak szól, de aki megteheti, ragaszkodjon a napi 7-8 óra alváshoz. Fontos lenne itt is a keret, azaz a nagyjából azonos elalvási és ébredési idő. Előbbiben amúgy segíthet, ha lefekvés előtt már nem nyomogatjuk a telefont, hanem nyújtó, lazító gyakorlatokat végzünk vagy veszünk egy fürdőt, olvasunk pár oldalt egy jó könyvből.
Rendszer – az ébredést már említettük, és akkor most tegyük hozzá a többit: reggeli, felöltözés, esetleg naplóírás, hírek átolvasása, kávé vagy tea. Tehát rendszer, amit betartunk még akkor is, ha esetleg otthonról dolgozunk. Különben egybefolynak a napok, ezáltal pedig elveszíthetjük a kontrollérzetünket.
Agycsillapítás – fontos lenne egy lecsendesítő reggeli és esti rituálé, ami lehet testmozgást, jógát, meditálást, nyújtást vagy akár imát, ha valaki vallásos. Napközben is be lehet iktatni 5 perces szüneteket, amikor légzőgyakorlatokat végzünk. Ez azoknak is megy, akiknek nem erőssége a meditálás. Öt másodpercig beszívjuk a levegőt, 5 másodpercig benntartjuk, 5 másodpercig kifújjuk. A másik jó gyakorlat: tíz másodpercig szorítsuk ökölbe a kezeinket, majd engedjük el őket. Ismételjük meg tízszer, napközben többször. Ez a gyakorlat is segít a testben felgyülemlő feszültséget enyhíteni.
Vigyázz arra, mit mondasz! – amit kimondunk, gondolunk, befolyásolja azt, ahogyan érezzük magunkat. Próbáld ki, hogy másképp kommunikálsz saját magaddal. Ahelyett, hogy azt mondanád, nem fog menni, mondd azt, ez kemény lesz, de megpróbálom megoldani, lássuk a feladatot!
Gyakorolj megértést! – és akkor a fentit folytatva, ha nem sikerül valami, ne ostorozd magad, légy kedves és megértő, ne csak másokkal, hanem magaddal is. Ne szégyelld a negatív érzelmeket, nyugodtan engedd meg őket. Ha szomorúvá tesz valami, lehetsz szomorú. Ha felhúz valami, akkor engedd ki a dühödet. És, a lényeg: beszélj úgy magadhoz, ahogyan a barátoddal tennéd.
Mozogj! – ezt már többször említettük, nem véletlenül, mert kritikus fontosságú. Az aerob mozgás csökkenti a fáradtságot és feszültséget, segíti az alvást, koncentrálási képességet és önbizalmat. A szabadban végzett mozgás, legyen az akár csak egy séta, segíti a stresszhormon, a kortizolszint csökkentését.
Média-diéta – ezt mi is próbáljuk tartani, de újságíróként nem könnyű. Akiknek nem a munkájukhoz tartozik, csökkentsék mindenképp a napi hírbevitelt pár órára. Nem árt a Facebook-fiókunkban tisztítást is végezni olyan emberekből, akik csak felhúznak minket. Létezik a 30 napos szundi opció is.
Okosan töltött szabadidő – legyen az egy könyv, film, keresztrejtvény vagy puzzle, próbáljuk meg hasznosan tölteni a szabadidőnket. És a hasznos itt arra vonatkozik, azzal, ami kikapcsol, amitől boldogok leszünk. Ne sajnáljunk látszólag céltalan dolgokkal foglalkozni, mert az agynak muszáj időről időre „feltöltődnie”.
(Kiemelt kép: Pixabay)
