A katonai ejtőernyőről sok minden eszünkbe jutna, de hogy menyasszonyi ruhát varrjunk belőle, az biztos nem. A II. világháború amerikai, európai és ausztrál menyasszonyai azonban erőteljes szimbólumként új értelmet adtak a katonaként szolgált vőlegények ejtőernyőinek: gyönyörű menyasszonyi ruhát varrtak az anyagokból.
A menyasszonyi ruhák varrása az ejtőernyőselyemből már a háború vége előtt, 1943-ban elterjedt. Az 1943-as újságok cikkeztek is a bátor, fiatal nőkről, akik nem hagyták, hogy bármi kárba vesszen a háború miatt kialakult nélkülözés során, ezek közé pedig beletartozott a vőlegények katonai ejtőernyője is, amivel a bevetések során az életüket kockáztatták a hazáért. Az ejtőernyőből varrott menyasszonyi ruhák nemcsak a spórolás, hanem a katonák előtti tiszteletadás szimbólumai is lettek ezután. Annyira erős jelképpé váltak ezzel az ejtőernyők, hogy volt olyan férfi, aki úgy kérte meg a szerelme kezét, hogy gyűrű és térdelés helyett leugrott az ejtőernyővel egy hídról – amiből aztán menyasszonyi ruhát varrtak -, hogy bebizonyítsa az érzéseit.
A fotós nagymamája, Harriet az ejtőernyőből varrt esküvői ruhájában (Fotó: Flickr/Christopher Sessums)
A vőlegény ejtőernyője mellett előszeretettel használták az ellenfél ejtőernyőit is menyasszonyi ruhákhoz: például híressé vált egy holokauszttúlélő menyasszonyi ruhája, amit egy német katona ejtőernyőjéből varrt magának. Ennek egyértelműen a győzelem volt az üzenete, felemelő és megrendítő élmény lehetett viselni egy olyan ruhát, mely annak a hadseregnek a tulajdonából készült, ami borzalmas tetteket vitt véghez a népével.
Az ejtőernyők azért is voltak alkalmasak menyasszonyi ruhának, mert tiszta selyemből készültek, ami tökéletes alapanyag volt arra, hogy szép esésű, elegáns ruha váljon belőle. Ha pedig egy katona használta az ejtőernyőt, akkor általában haza is vihette szuvenírnek, mert alkalmatlanná vált a további használatra az anyag sérülései miatt landoláskor.
Az ejtőernyős menyasszonyi ruha trendjét Amerikában, Európában és Ausztráliában is rengeteg nő követte, ezzel mutatva ki támogatásukat a katona szerelmük és a hazájuk iránt. Ráadásul a háború miatti nélkülözésben nem volt olyan egyszerű megfelelő fehér vagy krémszínű anyagot sem vásárolni, az ejtőernyőkben pedig volt bőven elegendő anyag arra, hogy bő szoknyák és puffos ujjak szülessenek belőlük. A mai napig látható pár ejtőernyőből készült menyasszonyi ruha szerte a világon múzeumokban, és persze sokat megtartottak családi ereklyeként is a leszármazottak.
