A legenda szerint Csin Si Huang-ti, Kína első császára időszámításunk előtt 213-ban rengeteg írást és könyvet égetett el, egyszerűen azért, hogy ne maradjon a múltból semmilyen feljegyzés, amivel összehasonlíthatnák az ő uralkodását. De hogy ne menjünk ilyen messzire, Babits Mihály: Könyvpropaganda és könyvégetés című esszéjében 1933-ban így írt a berlini könyvégetés kapcsán:
„A barbár lélek hatalmat lát a betűben. S azt lát benne, mindinkább csak azt, a mai lélek is: előnyt, propagandát, fegyvert, egyszóval, hatalmat. Még jó, ha nem varázshatalmat, mint az ősbarbárok. Az az érzés legalább, amivel a »horogkeresztes« máglyára viszi a »nem német« irodalmat, alig különbözhet lényegesen attól, amivel hajdan a boszorkánymesterek könyveit elégették. A naiv és félművelt antiszemita szemében a »zsidó« irodalom valami rejtelmes varázshálóhoz hasonlít, mely a szellemeket befonja és megbabonázza. A könyv tehát hatalom, szellemi fegyver vagy varázserő, amit lehetőleg ki kell venni az ellenfél kezéből, s monopolizálni vagy máglyába gyűjteni és elégetni.” Nem véletlenül indult hadjárat a közelmúltban is bizonyos könyvek ellen, hiszen ahogy Babits írta: a hatalom mindig félni fog a betűtől és annak hatásaitól. Ezért van az, hogy általában egészen szürreális okokból tiltották be a könyveket a történelem során, a legbizarabbak közül válogattunk.
William Golding: A Legyek Ura
William Golding irodalmi Nobel-díjat kapott 1983-ban, ám jóval előtte még betiltották a legendás A Legyek Ura című könyvét. A sztoriban a legfőbb probléma az volt, hogy a benne szereplő gyerekek a körülmények hatására erőszakossá válnak, ami végül két gyerek halálához vezet. A könyv 1954-ben jelent meg, először a ‘60-as évek elején tiltották be Conneticutban, ami annyira sikeres tiltás volt, hogy azóta sem sikerült ott visszarakni a kötelező olvasmányok listjára az iskolákban. 1981-ben aztán az Észak-Karolinában található Owen High School szintén be akarta tiltani a könyvet azzal az indokkal, hogy „az embert állatként ábrázolja”, Dél-Dakotában pedig egészen odáig ment el a tiltakozásban egy anya, hogy azt állította, hogy „a könyv olvasása depressziót és szadizmust okoz a gyerekeknél.”
E.B. White: Malac a pácban
A Malac a pácban című könyv annyira ártatlan mese első ránézésre, hogy eszünkbe sem jutna róla, hogy bárki be akarná tiltani. Az azóta filmben is kedvenccé vált történet 1952-ben jelent meg, és egészen 2006-ig békén is hagyták a gyerekeket, hadd rajongjanak érte, ebben az évben azonban egy kansasi iskolai körzetben a szülők indítványozták a betiltását, mert szerintük nem természetes és nem normális, hogy állatok beszélnek benne. A szülők annyira beleélték magukat, hogy a Malac a pácban könyv minden rossz eredője, hogy még a vallást is belekeverték az ügybe, mert szerintük ez a könyv „egy alacsonyabb életformát ruház fel emberi tulajdonságokkal, ami szentségtörő és tiszteletlen Istennel szemben.”
Részlet a Malac a pácban című meséből, amit filmre vittek többek között 1972-ben is (Kép: Paramount/Getty Images)
Merriam-Webster szótár
Hogy lehet egy szótárt betiltani? Nehéz elhinni, mégis nem olyan rég, 2010-ben betiltották a Merriam-Webster szótárt több kaliforniai iskolában a negyedik és ötödik osztályokban. A betiltást lelkes szülők indították el, akik szerint a szótárban megtalálható orális szex definícióról szóló szócikk nem való a gyerekek szemének. Ahogy a betiltási kérelemben fogalmazott egy szülő: a definíció „szexuálisan túl szemléletes” volt. Szerencsére nem sokáig tartott a tiltás, egy hét kellett csupán ahhoz, hogy a szülők cenzúrázásra tett kísérletét legyőzve visszategyék a szótárt az osztálytermekben azzal a kitétetellel, hogy nem kötelezhetik a gyerekeket a használatára, tehát a szülő otthon megtilthatta a gyereknek, hogy fellapozza az orális szex definícióját az iskolában.
Martin Handford: Hol van Waldo?
A Hol van Waldo? ikonikussá vált gyerekkönyv, ami valahogy rendszeresen vitát generál maga körül 1987-es, első megjelenése óta. Egy csíkos felsőben bújkáló kis fickó keresgélése a rajzokon nem tűnik túl ártalmasnak, mégis kitiltották 1993-ban egy New-York-i általános iskola könyvtárából, mert a könyv negyedik oldalán az egyik napozó nő monokinizik, azaz fedetlen mellekkel heverészik a stranfon. A rajzolt mellek annyira felháborították a szülőket, hogy panaszt tettek az igazgatónál, aki a nyomás hatására eltávolította Waldót a könyvtárból. Egy másik esetben is anyai felháborodás söpörte ki egy New Hampsire-i könyvesboltból a Hol van Waldo? könyvet nem sokkal az iskolai eset előtt. A könyvesboltban kiszúrta egy anya az ominózus meztelen női mellet és azonnal a vezetőhöz fordult, hogy ezen a könyvön az ajánlás 5-12 éves korig szól, és nincs jelölve sehol a borítón, hogy „meztelenséget tartalmaz”, így el kellett távolítani a polcokról.
Judy Blume: Are You There God? It’s Me, Margaret
Bár magyarul sajnos nem jelent meg Judy Blume örökzöld könyve, az 1970-es kiadású Are You There God? It’s Me, Margaret, mégsem lehet lehagyni erről a listáról, annyira bugyuta okból tiltották be 1982-ben. Később, a ‘90-es években pedig még olyan sokszor került tiltólistára, hogy az öt leggyakrabban betiltott könyv közé került. A könyv egyébként semmi durvát nem tartalmaz, egy fiatal lányról szól, aki felfedezi a saját kamaszodó személyiségét, testét, szexualitását. A pubertársról szóló könyvet először azért tiltották be Wisconsinban, mert „szexuálisan sértő és erkölcstelen.” Sőt, az író, Judy Blume lányainak iskolájából is kitiltották a könyvet, Blume szerint azért, mert az iskola férfi igazgatója gusztustalannak találta a menstruációt őszintén tárgyaló fejezetet.
