Október végén a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) közlése szerint Nyíregyházán és Sajószentpéteren veszélyes, Debrecenben, Miskolcon, Kazincbarcikán, Putnokon, Salgótarjánban, Szolnokon, Százhalombattán, Székesfehérváron, Tatabányán és Várpalotán egészségtelen volt a levegő minősége a Levegőhigiénés Index (LHI) alapján, illetve további tizenegy, mérőállomással rendelkező település levegőjének minősítése volt kifogásoltható. A Levegőhigiénés Index arról ad tájékoztatást, hogy a légszennyezettség milyen egészségkockázatot jelent a különböző csoportok számára, és négy kategóriát határoz meg: az első kategória az elfogadható, a második a kifogásolt, a harmadik az egészségtelen és a negyedik a veszélyes minősítésű.
Levegőt!
Hogy a légszennyezettség milyen súlyos probléma, arról egyre több szó esik, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) például nemrégigen szigorította a légszennyezési határértékekre vonatkozó irányelveit, ugyanis újabb tanulmányok szerint a rossz levegőminőség jóval károsabb az emberekre mint azt korábban feltételezték. „A WHO szinte az összes levegőminőségi határértéket csökkentette, figyelmeztetve arra, hogy az új irányértékek túllépése jelentős kockázatokat jelent az egészségre. A szállóporhoz köthető elhalálozás 80 százaléka elkerülhető lenne a világon, ha a jelenlegi légszennyezési határértékeket a javasolt új irányelvek alapján csökkentenék” – fogalmazott a szervezet közleménye.
A WHO becslése szerint évente mintegy hétmillió ember hal meg idő előtt a légszennyezés miatt, ami a negyedik legjelentősebb kockázati tényező a megbetegedések és az elhalálozások szempontjából, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség számítása szerint pedig Európában évi több mint 400 ezerre, Magyarországon pedig közel 13 ezerre tehető a halálos áldozatok száma.
Önmagában is riasztó szám lehet az uniós országokra, illetve a hazánkra vonatkozó 2016-ból származó adat, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az ügynökség 2020-as jelentése szerint Magyarországon 2009-2018 között mérsékelten, kevesebb, mint 10 százalékkal csökkent a PM2.5 ( 2,5, mikronos vagy annál kisebb részecskeméretű por) miatt idő előtti halálozás. Ám az örömünk nem lehet felhőtlen, ugyanis az elmarad a 20-30%-os európai átlagos csökkenéstől.
Járványügy
Az elmúlt években még inkább szomorú aktualitást adott a légszennyezettséggel kapcsolatos kérdésnek a világjárvány. Egy, a pandémia alatt készített kutatás, ami szerint itthon a koronavírus miatti halálozásoknak körülbelül a negyede köthető a légszennyezéshez. Hogy ennek mi az oka, arra a szakértők szerint több magyarázat is lehetséges: a légszennyezés növeli olyan egészségügy problémák kockázatát, ami rizikófaktornak számít a koronavírus szempontjából, vannak kutatók, akik szerint pedig a légszennyezés gyengíti a szervezet védekezőképességét is, ez pedig növeli a vírusfertőzés esélyét.
Szmogriadó és dugó az Andrásy úton (MTI Fotó: Balogh Zoltán)
És tudunk még megdöbbentő adatokat sorolni, az Európai Népegészségügyi Szövetség tanulmánya szerint évente mintegy 3300 millió euró, a Budapesten megtermelt GDP 6,2 százalékának megfelelő összegű veszteséget okoz fővárosunkban a szennyezett levegő, és az egy lakosra jutó veszteség súlyossága tekintetében a vizsgált 432 európai város között Budapest a 22. helyen áll évi 1860 euróval (680 000 forint).
„A WHO új levegőminőségi határértékei utolsó figyelmeztetésnek tekinthetők. Haladéktalanul el kell kezdeni a valóban hatásos intézkedések megvalósítását, mert jelenleg még a tudományosan elfogadottnál jóval lazább határértékeket sem sikerül betartani” – idézi a Levegő Munkacsoport egyik közleménye elnöküket, Lukács Andrást.
De pontosan milyen káros hatásai vannak a légszennyezésnek, a rossz levegőminőségnek az emberre? Először is fontos tudni, hogy nem csak légzőszervi problémákat tudnak okozni a levegőben lévé szennyeződések, hanem a szív- és érrendszeri problémák kockázatát is megnövelhetik, a központi idegrendszerre is hatással lehetnek, ahogyan a reprodukciós rendszerre, valamint különböző belső szervek működésére is, és ahogyan a koronavírusra vonatkozó vizsgálatok jelzik, az immunrendszerre is, amely így nem tud olyan hatékonyan megvédeni a kórokozókkal szemben. A következményeket tekintve természetesen meg kell különböztetni a hosszú és rövid távú hatásokat is.
Ehhez tennénk hozzá, hogy a légszennyezés nemcsak ránk van hatással, hanem az élő környezetre, a természetre is, elég csak a savas esőre gondolni, de mondhatnánk a túlzott légkörbeli nitrogénszintnek kitett érzékeny ökoszisztémákat is, amelyek előbbinél most már nagyobb problémát jelent, és meg kell említeni azt is, hogy a magas ózonkoncentráció terméskárokat okoz. És persze nemcsak emberi forrásból kerülnek szennyező anyagok a levegőbe, természetes emissziós források pedig például a vulkánkitörések, a szélfújta por, a tengerisó-permet és a növények által kibocsátott illékony szerves anyagok.
Arra, hogy egy településen, egy régióban mennyire súlyos probléma a légszennyezés, arra olyan tényezők is hatással vannak, mint az időjárás, a helyi klimatikus viszonyok és földrajzi viszonyok is. „Főként azok a napok kedveznek a légszennyezettségének, amikor hőmérsékleti inverzió alakul ki, vagyis a föld felszínhez közel egy vékony rétegben megrekednek a légszennyezők, a Kárpát medence helyzetéből adódóan nagyon könnyen kialakulhat ilyen helyzet. A földrajzi helyzet tekintetében pedig azokon a településeken fordulhat elő nagyobb eséllyel kedvezőtlen levegőminőség, amelyek völgyben helyezkednek el, és a légszennyezők itt sem tudnak megfelelően elkeveredni”– nyilatkozta az nlc-nek Dr. Szigeti Tamás, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) levegőhigiénés vezető szakértője. Hozzátette, a légszennyezésben megfigyelhetőek szezonális tendenciák, a felszínközeli ózon a nyári időszak légszennyezője, a közlekedéssel összeköthető nitrogén-dioxid télen jelent nagyobb problémát, de a téli időszakban nemcsak ez jelenthet veszélyt, van egy olyan kibocsátási forrás, amiről mostanában egyre több szó esik.
Befűtöttünk magunknak
Ugyan a légszennyezés nem újkeletű probléma, még bőven akadnak tévhitek vele kapcsolatban, a lakosság nem kellően tájékozott. „Az emberek fejében még mindig az él, hogy a közlekedés és az ipar a legnagyobb szennyező forrás – mondja a szakember. Manapság az egyre korszerűbb motoroknak és a szigorú nemzetközi szabályozásnak köszönhetően nem autók kipufogógáza és az ipari szennyezőanyag-kibocsátás a legjelentősebb, hanem például szálló por tekintetében a lakossági szilárd tüzelés. Fűtési időszakban ennek mértéke akár 80 százalék is lehet” – nyilatkozta az nlc-nek korábban Dézsi Viktor, a Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) levegőtisztaság-védelmi szakértője.
Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi és lakossági égetés projektvezetője ezt nekünk azzal egészítette ki, hogy az Európai Unióban a mi nyolcvan százalékunkhoz képest az átlag 41 százalék, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági szilárd tüzelésen belül a hulladékégetés a legnagyobb probléma, egy korábbi kutatás során megállapították, hogy a háztartási hulladékégetés során a tűzifa elégetéséhez képest 100-700-szor több és akár ezerszer mérgezőbb vegyületek kerülnek a levegőbe.
Az emberek azt hiszik, hogy a vidéki idill majd arról fog szólni, hogy a jó levegőn élnek, de fűtési szezonban vidéken néha sokkal rosszabb a levegő minősége mint a városokban.
– tette hozzá. Arról, hogy ezt azok is megtapasztalhatják, akik a főváros közelében, Budapest agglomerációjában maradnak, a Telex készített 2021. februárjában videót a Pest megyei Csobánkán.
Fotó: MTI/Komka Péter
„Volt 2017-ben volt egy közvéleménykutatás, amit a Levegő Munkacsoport rendelésére készítettek, ebből kiderült, hogy hogy minden harmadik ember éget időként hulladékot. Nagyobb részük ugyan kerti hulladéktól szabadul meg így, de azt, hogy ezt önbevallásos alapon vállalták, ez teljesen meglepő eredmény„ – mondja Szegő Judit. Hozzáteszi, sok esetben az információhiány lehet az oka ennek, az emberek nem tudják, mit lehet égetni és mit nem, hogy mi számít hulladéknak és mi nem. “És persze van egy kis nemtörődömség is, ha nagyapáink bedobták a szemetet a tűzbe, akkor mi is megtehetjük, ha akkor nem volt gond belőle, akkor nem lesz belőle most sem. Vannak, akik azzal érvelnek, hogy a hulladékégetőben is elégetik a szemetet, ami igaz, csak teljesen más feltételek mellett” Egy felmérés szerint – teszi hozzá – régiónként is változik az elégetett hulladék összetétele: a nagyvárosokban főleg bútorlapokat használnak, vidéken pedig PET-palackot, gumiabroncsokat és textilt, de alapvetően mindenhol ugyanolyan mértékben járul ez hozzá a levegőben található szállópor mennyiségéhez.
A hulladékégetés jelensége összekapcsolható az ún. energiaszegénységgel. Ugyan Magyarországon egyelőre nincs hivatalos definíciója és mérőszáma ennek a jelenségnek, az Elosztó Projekt oldalán található meghatározás szerint egy háztartást akkor nevezünk energiaszegénynek, ha az nem képes megfizetni a fűtés vagy az egyéb alapvető energiaszolgáltatások olyan szintjét, mely a tisztességes életminőséghez szükséges, és a Habitat for Humanity szervezet szerint Magyarországon a háztartások mintegy 10 százaléka biztosan érintett.
Mit lehet tenni?
Erre a kérdésre többféle válasz is van. Rövid távon, vagyis ha éppen szmogriadóhoz közeli helyzet van, akkor Dr. Szigeti Tamás elsősorban az érzékeny lakossági csoportnak, vagyis a a gyermekeknek, várandósoknak, idősek érdemes óvatosnak lennie, illetve azoknak, akiknek valamilyen krónikus légúti vagy érrendszeri betegsége van. „Nálunk ilyenkor elsősorban légúti tünetek jelentkeznek, köhögés, irritáció, nehézlégzés. Ahogyan nő a szennyező anyagok koncentrációja, úgy a tünetek súlyossága, komolysága is nő, és amikor szmogriadót rendeltek el, akkor még az egészséges lakosságcsoportnál is jelentkezhetnek ezek a problémák” – figyelmeztet a szakértő. Szmoghelyzet esetén érdemes minél kevesebb időt a szabad levegőn tartózkodni, beltéren pedig a rendszeres, gyors szellőztetés ajánlott. Emellett az NNK ajánlása szerint gépjárműveket is csak a legszükségesebb esetekben használjuk, és az előző problémakörre reagálva a helytelen lakossági tüzelési módokat is mellőzni kell az érintett térségekben.
Utóbbi két javaslat nyilván nemcsak szmogriadó esetén megfontolandó, hanem egyébként is segíthet a légszennyezés elleni harcban. „A szilárd tüzelést is lehet úgy végezni, hogy az ne járuljon hozzá nagy mértékben a légszennyezéshez. Fontos, hogy jó minőségű, száraz tűzifát használjunk, és legyen megfelelő az oxigénbetáplálás, ezért is érdemes a tüzelő berendezéseket rendszeresen ellenőriztetni. A nedves vagy kezelt fa, a palackok, a gumiabroncsok és hasonló hulladékok égetését pedig mindenképpen kerüljük” – figyelmeztet az NNK munkatársa.
A harcból persze nemcsak nekünk, a döntéshozóknak is ki kell venniük a részüket, ők sokat tehetnek. „A környezetvédő civil szervezetek hosszú évek óta hangoztatják, hogy az állam és az önkormányzatok haladéktalanul és hatásosan fel kell lépjenek az illegális lakossági hulladékégetés ellen. Mindenekelőtt szemléletformálására, az energiaszegénységben élők megsegítésére, a háztartási hulladékok, lomok elhelyezésének felhasználóbarát biztosítására, és nem utolsósorban a szabálysértőkkel szemben eljáró hatóságok megerősítésére van szükség. Mindez a töredékébe kerülne annak, mint amekkora kárt a lakossági hulladékégetés okoz” – szögezte le Lukács András, a Levegő Munkacsoport egy közleményében.
Füst és hajnali pára Salgótarjánban, 2018. novemberében (MTI/Komka Péter)
Szegő Judit ezt kiegészítette azzal, hogy a közösségként is segíthetünk, például ha környéken élők úgy látják, hogy valaki nem tudja megengedni magának, kifogyott a megfelelő tüzelőanyagból, akkor próbáljanak neki segítséget nyújtani, hiszen így az egész utca, sőt, az egész település levegője is tisztább lehet. A civil szervezet egyébként környezetvédelmi törvény megfelelő kiegészítésével hatalmazná fel az önkormányzatokat arra, hogy a szilárd tüzelőanyagok használatát korlátozzák a településükön vagy azok egy részén (például óvodák, bölcsődék környékén), amennyiben erre lehetőséget látnak. Hosszút távon természetesen hasznos lehet a fűtéskorszerűsítés és épületek energiahatékonyságának növelésének támogatása is. “És természetesen mi is lejjebb adhatunk egy kicsit a kényelmünkből, például azzal, hogy télen nem 23-25 fokra, csak 21 fokra fűtjük fel a lakást” – jegyezte meg Szegő Judit.
Emellett, amit mindkét szakértő javasolt, hogy a kerti hulladékot se égessük el, hanem inkább komposztáljunk, hiszen ez egy sokkal inkább környezetbarát módja a zöld hulladék felhasználásnak. „Arra azért ügyeljünk, hogy ne frissiben égessük el, amikor még nedves, mert az inkább tekinthető elfüstölésnek. Egy nagyobbacska halom elégetése pedig így egy egész falucska levegőjét szennyezheti, hosszabb időre is, attól függően, hogy milyen a széljárás vagy milyen a település elhelyezkedése” – figyelmeztet Szegő Judit.
Azt is mindketten kiemelték, hogy aki csak teheti és amikor csak teheti, használja a tömegközlekedést, az olyan szolgáltatásokat mint a közösségi autómegosztást, vagy más bérelhető, kölcsönözhető járműveket, mint például az elektronos rollerek vagy biciklik. „Ugyan azok, akik ilyen közlekedési módokkal élnek, nem az egyéni autóhasználók közül kerülnek ki, de hosszú távon biztosan ezeknek is lesz hatása” – nyilatkozta Szegő Judit, aki hozzátette, természetesen fontos, hogy mindeközben tegyünk az egészségünkért, vagyis figyeljünk arra, hogy eleget mozogjunk, megfelelően étkezzünk. Egészségünk érdekében pedig azt is megtehetjük, hogy megnézzük, hova költözünk, a szakértő szerint őket is sokan hívják fel, hogy a levegő minősége szempontjából hol érdemes lakni.
A négy fal között
Felmerülhet a kérdés, hogy a klímaváltozás milyen hatással lehet a légszennyezésre, Dr. Szigeti Tamás szerint vannak, illetve lehetnek negatív és pozitív következményei is, ha télen extrém hideg van, akkor megnőhet a légszennyezők koncentrációja a levegőben, az enyhébb teleken viszont nincs szükség annyira fűteni. Hozzátette, a klímaváltozással, és azzal, hogy egyre több a megfelelően szigetelt épület, egyre fontosabb lesz az is, hogy egyre többet beszéljünk a beltéri levegőről, pontosabban annak minőségéről is. „Ahogyan egyre hűvösebb van, egyre kevesebbet szellőztetünk, ez azonban nem jó irány, hiszen beltéren is rengeteg szennyezőanyag fordul elő például a kintről bejutó, behozott por miatt, de illékony szerves vegyületek is előfordulhatnak otthonunkba, ezért is fontos, hogy naponta háromszor-négyszer szellőztessük, csináljuk kereszthuzatot, és járvány idején erre még jobban oda kell figyelnünk.”
Természetesen nincs akadálya annak, hogy légtisztító berendezést is vásároljuk otthonra, hiszen ezzel is lehet javítani a lakásunk, házunk levegőjének minőséget, de fontos leszögezni, hogy a rendszeres szellőztetést ezekkel sem válthatjuk ki, amire pedig a szakértő szerint a megfelelő termék kiválasztásakor figyelni kell, az az, hogy rendelkezzen HEPA szűrővel, illetve, érdemes kerülni azokat, amelyek ózont termelhetnek.
