Az ítélet szerint a vádlott 2013 novembere és 2014 februárja között több magas kockázati fedezetű élet- és balesetbiztosítási szerződést kötött különböző biztosítótársaságoknál azért, hogy „önmagának egy későbbi időpontban sérülést okozva a biztosítási összegeket felvehesse”. Tehát csalást követett el.
Mint közölték, 2014. július 30-án egy vidéki vasútállomáson az indító jelzés után szándékosan bemászott egy éppen induló vonatszerelvény utolsó vagonjának utolsó tengelye elé, így az induló vonat kerekei átmentek a lábán.
Lábai olyan súlyosan roncsolódtak, hogy azokat térdtől lefelé amputálni kellett. A vádlott felesége 2014. augusztus 1-én „a káreseményt bejelentette” a biztosítóknak, amelyek többsége csalás gyanúja miatt nem teljesített a kifizetést. A bűncselekménnyel veszélyeztetett kárérték közel hatszázmillió forint – ismertette a törvényszék.
Kitértek arra is, hogy a bíróság enyhítő körülményként értékelte az időmúlást, a vádlott büntetlen előéletét, továbbá, hogy a csalások – mint írták – „kísérleti szakban maradtak”.
Azt is figyelembe vették, hogy bár a balesetet a terhelt idézte elő, de „cselekményével a saját mindennapi életvitelét is megnehezítette”, ugyanakkor súlyosító körülményként értékelték a halmazati elkövetést.
Az ítélettel szemben a vádlott és védője felmentésért fellebbezett, míg az ügyészség három munkanap gondolkodási időt tartott fenn a fellebbezésre.
(MTI)
