nlc.hu
Életmód
Az ökológia nagykönyve - könyvajánló

A Föld fellélegezne, ha nem élne rajta ember?

Miért nem fázik a pingvinek lába? Ez csak egy olyan kérdés, amire választ kaphat az olvasó Az ökológia nagykönyvéből, ami tudományos igényességgel mutatja be, hogyan működik a természet és miért fontos az, hogy ne akarjuk azt kizsákmányolni.

“A bolygó itt lesz hosszú, hosszú, hosszú idővel azután is, hogy mi már nem leszünk, és meggyógyítja magát, megtisztul. Ezt fogja tenni, mert egy önszabályozó rendszer. A levegő és a víz megtisztul, a talaj megújul, és ha igaz is, hogy a műanyag nem bomlik le, akkor sincs gond, a bolygó egyszerűen egyesül vele egy új paradigmában. Föld és műanyag”

– így fogalmazott hosszú évekkel ezelőtt George Carlin, aki egy zseniális humorista volt zseniális meglátásokkal. Igaz, abban a számában, amiben a fentiek elhangoztak, és aminek az a lényege, hogy a Föld, köszöni szépen jól van, mi, emberek fogunk csúnyán ráfázni, sok olyan mondat is volt, amiket a természettudományokban jártasak szívesen megcáfolnának, vagy legalábbis árnyalnának. De persze voltak benne igazságok is, a fentiekhez hasonló gondolatok olvashatóak Az ökológia nagykönyve című kötetnek hátoldalán is.

A Föld élettelen és élő rendszere a természetből adódóan mindig megteremti a maga egyensúlyát. Nem a bolygónk van veszélyben, hanem mi magunk: az emberi lét.

Az, hogy hiába tartjuk magunkat a legfejlettebb fajnak ezen a bolygón, mégis mennyire sebezhetőek vagyunk, jól megmutatta a világjárvány is, ami mintha egy kicsit háttérbe szorította volna a klímaváltozás kérdését, de ami szintén arra mutat rá, hogy bolygónk egy összetett rendszer, és ennek a rendszernek mi is részei vagyunk, és tetteinknek következményei vannak.

Az ökológia nagykönyve

Fotó: hvg könyvek

Hogy mit jelent az emberi tényező, azzal az előbb említett könyv is hosszasan foglalkozik. Az ökológia nagykönyve The Ecology Book címmel jelent meg 2019-ben, az előszót Tony Juniper ismert környezetvédő, a Natural England egyik vezetője írta, és most már magyar nyelven is elérhető. Mindenkinek ajánlott, aki szeretné jobban megismerni, hogyan működik a világunk, milyen kapcsolat van a növények és állatok, az élő és élettelen között, még akkor is, ha az iskolai évekből dereng néhány ökológiai fogalom, például, hogy mi is az a niche vagy mik azok a kulcsfajok, mire jött rá Charles Darwin, amikor Galápagos-szigeteken élő pintyeket tanulmányozta vagy George Johannn Mendel, amikor borsókat keresztezett vagy akár az, hogyan mozognak a tektonikai lemezek.

Természetesen nem csak egykor élt tudósok munkáin keresztül ismerhetjük meg alaposan a lakhelyünket, amin megannyi fajjal osztozunk. A környezettudatosság és a természetvédelem szempontjából az elmúlt évtizedek kiemelt jelentőségűek, a könyvből megtudhatjuk például, hogy Vandana Shiva, akit a Time magazin 2013-ban az év környezetvédő hősének nyilvánított, mit tett annak érdekében, hogy felismerjük, mennyire fontos kincs a vetőmag, illetve a sokszínűség a mezőgazdaságban, élelmezésben. Vagy hogy Gene Likens hogyan érte el, hogy az amerikai kormány korlátozza azoknak az anyagoknak a kibocsátását, amelyek savas eső kialakulásához vezethetnek. És van helye a könyvespolcon akkor is, ha már ott pihen rajta Richard Dawkinstól Az önző gén, esetleg ha már valaki fogta a kezében az egyik legmeghatározóbb könyvet, amit a környezetvédelem témájában írtak, ez pedig Rachel Carlsontól a Néma tavasz.

Az ökológia nagykönyve nem egy könnyed olvasmány, ami szórakoztató, olykor vicces, kikacsintósan mutatja meg, hogyan működnek a Föld rendszerei, és hogy mi ezekbe hogyan avatkoztunk bele, nem egy olyan könyv, amit egy ültő helyében elolvas az ember, és nem csak azért, mert több mint háromszáz oldal. Ez egy olyan könyv, amit bármikor leemelhetünk a polcról, ha van egy olyan, ökológiához kapcsolódó fogalom, jelenség, amit szeretnénk jobban megérteni, mert Az ökológia nagykönyvét nem kell feltétlenül elölről haladva elolvasni, úgy írták és szerkesztették, hogy ha valamilyen korábban említett téma releváns az aktuális kérdéskörrel kapcsolatban, nem kell visszalapozni.

Persze aki szeretné, haladhat sorrendben is, fejezetenként, így először megismerkedhet az evolúció történetével, a fontosabb ökológia folyamatokkal, hogyan alakult az idők során a fajok rendszerezése, a tudósok elképzelései, elméletei, és hogy hol tartunk most, milyen intézkedések történtek, és mit kellene tenni.

Habár a címlapok és szóbeszéd alapján úgy tűnhet, hogy a jövőnket a politika, a technológia és a gazdaság fogja formálni, tulajdonképpen az ökológia lesz az, amely a legfontosabb tényezőként határozza majd meg a társadalmak lehetőségeit és a civilizáció jövőjét

– írja az ajánlásban Tony Juniper.

pingvin

Fotó: Pexels/Pixabay

A szerzőtársak, akik ezen a könyvön dolgoztak, elképesztő mennyiségű információ átadására vállalkoztak, hiszen egy hihetetlenül gazdag témáról van szó, ugyan maga az ökológia szó csak 150 éves, 1866-ban alkotta meg Ernst Haeckel német tudós, de számos tudományágat ölel fel, több tudományhoz kapcsolódik. Ahhoz, hogy ez a sok információ befogadható legyen, a csodás fotók mellett jól áttekinthető ábrák és illusztrációk is segítenek a könyvben: például minden fejezet elején található egy idővonal bővebb magyarázattal, az igazán fontos, megszívlelendő mondatok idézetként vannak kiemelve, emellett rengeteg inspiráló életrajz is szerepel a lapokon- És persze olyan apró érdekességekből sincs hiány, mint mondjuk az, hogy miért nem fázik a pingvinek lába, vagy hogy miért lehet az, hogy legközelebbi rokonaiknak, a csimpánzoknak 24 pár kromoszómájuk van, nekünk pedig csak 23 pár, és hogyan lettek költöző madarak a költöző madarak. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top