A mikrobiom az elmúlt évek alatt a szépségipar egyik hívószava lett, tucatnyi krém és kence látott napvilágot, melyek a mikrobiom védelmét, támogatását ígérik – miközben mi, vásárlók, nem is értjük igazán, miről van szó pontosan. És ha már itt tartunk, a szakértők sem.
Mi a mikrobiom?
Bőrünk felszínén milliónyi baktérium, gomba és vírus él, és alkot barátságos kis közösséget. Nem véletlenül nevezzük őket hasznos mikroorganizmusoknak, védelmet nyújtanak számos kórokozó ellen. Mikrobióták persze nemcsak bőrünkön, a testünkben, a belekben is élnek, őket védjük például, mikor bélflóránk egészségéért teszünk. Hasonlóképp fontos a bőr mikrobiomját is óvni, pláne, hogy bőrünk, mint a legnagyobb szervünk, az elsődleges védelmet nyújtja testünknek mindenféle külső fertőzés, káros külső környezeti hatással szemben. Ezen a ponton igyekszik bekapcsolódni a szépségipar is olyan készítményekkel, amik a mikrobiom védelmét szolgálják. Ez azonban nem is olyan egyszerű.
Nagy eltérések vannak abban, milyen mikroorganizmusok élnek rajtunk. A tudósok szerint egyénenként is eltérő arányokat mutathat a mikrobiom összetétele, de testtájanként sem azonos a megoszlás. A nedvesebb bőrfelületeken – praktikusan ott, ahol többet izzadunk, mint a hónalj vagy talp – egészen más arányban fordulnak elő az egyes baktériumok és gombák, mint a zsírosabb vagy épp szárazabb bőrterületen. E ponton pedig érdemes kiemelni, abban is lehet különbség, hogy zsíros vagy épp száraz bőrtípusú az arcunk.
A bőr felépítése (Kép: nlc)
Bár rengeteg kutatás foglalkozott már a mikrobiommal (igaz, többségük a bélrendszer mikrobiomjával, ami alapvetően eltér a bőrétől), a kutatók előtt még mindig rengeteg részletkérdés vár tisztázásra. Ahhoz, hogy valóban hatásos bőrápolókat fejlesszenek, tudni kell, hogy a milliónyi mikroorganizmus közül melyik az a pár (vagy több), aminek hiánya, vagy épp túlzott elszaporodása már bőrproblémát okozhat? És mi vezethet oda? Az UV-sugárzás? A szmog? Nem megfelelő bőrápolókkal képesek lehetünk borítani a mikrobiomot annyira, hogy az már a bőr védelmi funkciójára hatással legyen? Például egy durva szemcsés arcradírral vagy erősen habzó lemosóval; vagy kezeink esetén a rengeteg alkoholos kézfertőtlenítővel. Kívülről, külsőleg lehetséges ezeknek a mikroorganizmusoknak a „visszatelepítése” arcápolókkal? Néhány (főként) baktériumról és gombáról tudható, hogy testtájanként nagyobb arányban fordulnak elő a bőrön, gondoljunk csak a testszag megjelenéséért felelős baktériumra, amiből a hónalj területén jóval több található, ám vajon elegendő ezeket a fő elemeket feltérképezni hozzá, hogy valóban hathatósan beavatkozhassunk?
Bőrünk mikrobiomjának összetétele egyes kutatások szerint már attól is függ, miként születünk meg. Hüvelyi szülés és császármetszés során ugyanis más-más mikrobiomokkal találkozik az újszülött bőre, amiről úgy tartják, egész életünkre meghatározza saját mikrobiomunk összetételét – mindennek hosszú távú hatása azonban még nem ismert a tudósok számára sem. További érdekessége a dolognak, hogy míg a belek esetén úgy tartják, 3 éves korunkra kialakul a mikrobiom összetétele, addig bőrünk esetén a pubertáskori hormonális változások parádésan átalakítják azt, gondoljunk csak a hirtelen zsírosabbá vált arcbőrre, a pattanások megjelenésére, vagy a markáns izzadtságszag jelentkezésére.
Hogyan ápoljuk bőrünket, hogy vigyázzunk a mikrobiomra?
Több kutatás is alátámasztotta már azt a kijelentést, hogy a mikrobiom hatással van a bőr barrier, azaz védelmi funkciójára. Ha megváltozik, különböző bőrbetegségek jelenhetnek meg, mint a pattanások, aknék, az ekcéma, gyulladásos bőrbetegségek, a hajas fejbőr problémái, mint a korpa, és még sorolhatnánk. Ezt okozhatja egyrészt külső kórokozók megjelenése, amiknek a sérült mikrobiom nem tudja útját állni, másrészt pedig az is, ha megborul a mikrobiom egyensúlya, és néhány tagja túlzott mértékben elszaporodik. Jó példa erre a P.acnes baktérium, ami ott van mindenki bőrén, ám ha elszaporodik, pattanások, aknék okozója lehet. Ugyanígy az atópiás bőrbetegségek esetén is tudható, hogy kialakulása összefüggésben van a bőr mikrobiomjával, illetve annak megváltozásával.
A túlzásba vitt bőrtisztítás, mint a túlhámlasztás, az antibakteriális tisztálkodószerek gyakori, mindennapos használata, vagy általában olyan tisztálkodószerek használata, amelyek túl erős tisztító összetevőket tartalmaznak, megbonthatják a mikrobiom egyensúlyát és ekcémás, gyulladásos, dermatitiszes bőrbetegségeket okozhatnak, hatással lehetnek az aknék kialakulására. Megelőzésképp ezért nagyon fontos megválogatni, milyen tusfürdőt, szappant és persze arctisztítót használunk. Nem véletlenül szól a javaslat arról, hogy keressük a gyengéd megoldásokat, amik nem gyengék, a szennyeződéseket prímán leviszik, ám nem tisztítják túl a bőrt.
Igaz, a bajt jobb lenne megelőzni, ám gyakran van szükség a bőrproblémák kezelésére is. Itt lép be a képbe a mikrobiom bőrápolás, ami alapjáraton tehát a gyengéd, érzékeny bőr számára is megfelelő összetételű kozmetikumokat jelenti, másrészt pedig idesorolhatjuk a probiotikus bőrápolókat is, amik legalább annyira népszerűek, amennyire nem bizonyított (még megfelelően) hatásosságuk. A probiotikus bőrápolók arra vállalkoznak, hogy visszaállítsák a mikrobiom egyensúlyát, „jó mikroorganizmusokat” visznek fel rá, vagy a „rosszakat” elűzik onnan. Mindez remekül hangzik, csakhogy ez a terület még egyáltalán nem annyira kutatott, mint amennyire a marketing a hatásosságukat hangoztatja.
Ahogyan Dr. Larry Weiss, a probiotikus bőrápolók közt úttörő Symbiome márka alapítója is elismerte, még ha képes is egy probiotikus arcápoló pozitív hatást gyakorolni a bőrre, hatása csak addig tart, míg le nem mossuk azt. Nem arról van szó tehát, hogy alapvetően képes lenne megváltoztatni, befolyásolni a mikrobiom összetételét. Az is a bőrápolók állítólagos hatását árnyalja az is, amire Dr. Joshua Zeichner New York-i bőrgyógyász mutatott rá, hogy a kozmetikumok tartósítószereket tartalmaznak, melyek épp a különböző baktériumok elszaporodását hivatottak megakadályozni, és ezek bizony a probiotikumok életben maradását is gátolják. Egy rosszul formulázott arckrém esetén jobbára csak a doboz feliratán fogunk probiotikumot találni, benne nem igazán. Nem véletlen, hogy úgynevezett prebiotikumokat is tesznek a krémekbe, amik a probiotikumok életben maradását, növekedését segítik. „A legjobb probiotikus bőrápoló terméknek prebiotikumokat és probiotikumokat is tartalmaznia kell a legjobb eredmény érdekében” – ezek Dr. Jenelle Kim szavai, aki szerint az olyan, széles körben használt összetevők mellett, mint a Lactobacillus, Bifidobacterium, vagy Vitreoscilla, fontos, hogy mindig legyenek olyan prebiotikus komponensek is, mint a xylitol, rhamnose, glucomannan. Ezt legalább az összetevőlistában csekkolhatjuk.
Csakhogy – a kérdőjelek kitűzdelésének még nincs vége, ugyanis az is kérdéses, egyáltalán olyan probiotikumot tartalmaz-e a készítmény, amire az adott bőrprobléma kezelésében valóban szükség van. Ahogy Dr. Teo Soleymani bőrgyógyász az Allure-nek nyilatkozta, bár a Lactobacillust tényleg előszeretettel teszik bele különböző készítményekbe, nem azért teszik, mert az a bőr mikrobiomjának egy fontos lakója lenne, vagy mert annyi kutatás bizonyítaná hatásosságát, hanem egyszerűen csak azért, mert ez az összetevő egészen jól formulázható, és jó eséllyel életben marad arcápoló termékekbe keverve is. És ha mindez nem lenne elég, még az sem tudható kellő bizonyossággal, mennyi probiotikus összetevőt kellene egy arcápolónak tartalmaznia ahhoz, hogy valóban kimutatható, észlelhető bőrszépítő hatása legyen.
És akkor mit tegyünk mi, vásárlók?
Elsőként is olvassunk utána annak, mit tartalmaznak a bőrápolóink, kerüljük az erős tisztító összetevőket tartalmazó készítményeket, és minden tekintetben keressük a gyengéd termékeket. Számos márkánál találunk már érzékeny bőrre szánt testápolókat, tusfürdőket, egy tudatosan összeválogatott arcápolási rutin, az aktív hatóanyagokban gazdag, de potenciális bőrirritáló összetevőket nélkülöző arcápolók használata pedig nagyon jó alapot szolgáltat rá, hogy arcbőrünk egészséges legyen. Hagyjunk időt a kozmetikumoknak, hogy kifejthessék hatásukat, és bőrproblémák esetén különösen nézzünk utána, tájékozódjunk, milyen hatóanyagok lehetnek azok, amik tényleges segítséget tudna nyújtani. Jó eséllyel ezek a készítmények úgy segédkeznek a bőr gyógyulásában, hogy közben „láthatatlanul” a bőr mikrobiomja is visszaáll egyensúlyi állapotába.
A probiotikus kozmetikumok sem biztos, hogy hatástalanok, ám sajnos még az sem megfelelően alátámasztott, hogy annyira hatásosak lennének, amennyire azt állítják róluk. Ha kíváncsiak vagyunk képességükre, és máskülönben is olyan összetevők találhatók bennük, amik jót tesznek a bőrrel, nyugodtan adjunk nekik egy esélyt. A tudomány nem áll meg, könnyen lehet, hogy amit ma nem ismernek, azzal kapcsolatban holnap már átütő eredmény születik, ami hatással lesz a mikrobiomra ható probiotikus kozmetikumokra is.
