A férfiak és a nők fizetése közötti egyenlőtlenségről, vagy úgynevezett nemek közötti bérszakadékról valószínűleg mindenki hallott már, ami ugye nemcsak arról szól, hogy esetleg egy cégen vagy egy szektoron belül nem feltétlenül feleltethetők meg egymásnak a munkavállalók fizetései, hanem arról is, hogy azok a munkák, amelyeket zömében nők végeznek, nincsenek annyira jól megfizetve. Ez a téma, kérdéskör sokszor felmerül mostanában, de úgy tűnik, itt az ideje a pay gap, vagyis a bérszakadék után egy újabb kifejezést megtanulunk, ez az exhaustion gap, ami tükörfordításban annyit tesz, kimerültségi szakadék. És hogy ez mit jelent? Nem, nincs köze a tőzsdei nyelvben használt kimerülési réshez, ez a címe egy új tanulmánynak, ami szerint a nők a világjárvány óta nagyobb arányban tapasztalnak kiégést és motiválatlanságot, mint a férfiak.
A Berlin Cameron ügynökség, a Kantar tanácsadó cég és Eve Rodsky szervezetmenedzsmenttel foglalkozó szakember közös felméréséhez 1000 brit és amerikai munkavállalót kérdeztek meg, és a válaszokból kiderült, az amerikai nők 66 százaléka érezte magát kiégettnek a felmérést megelőző hét napban, ami magasabb arány volt, mint a férfiaknál. Emellett az adatok azt mutatják, hogy a nők sokkal kimerültebbnek is érezték magukat, illetve kétszer annyi nő, mint férfi számolt be arról, hogy a világjárvány óta elszigeteltebbnek érzi magát, írja a Forbes.
A kiégés okai
Cikkükben megemlítenek egy másik tanulmányt is, ami az előbbieket támasztja alá, a Women In The Workplace 2021 című jelentésből az derül ki, hogy a nők és a férfiak közötti különbség az előző évhez képest majdnem megduplázódott a kiégést tekintve, és dolgozó anyukákat fenyegeti leginkább a kiégés veszélye, ami nem annyira meglepő, hiszen a világjárvány óriási terhet rótt azokra a szülőkre, akiknek a munkahelyükön is helyt kellett állniuk. És ugyan vannak kutatások, amik azt igazolják, hogy a láthatatlan, fizetetlen gondozási és otthoni munka aránytalansága is okolható azért, hogy a nők nagyobb arányban számolnak be kiégésről, ennél sokkal összetettebb a helyzet, számos más tényező van még, ami ebben közrejátszik.
A világjárvány előtt kutatók négy éven keresztül több ezer férfi és női munkavállalót követtek nyomon, hogy meghatározzák a kiégés okait. A nők esetében a munka és magánélet összeegyeztetésével kapcsolatos problémák mellett az is kiégéshez vezetett a körükben, hogy nem tudták kellőképpen kamatoztatni a munkájukban a tehetségüket, képességeiket, kisebb valószínűséggel kerülnek vezetői pozícióba, helyette olyan munkakört kell betölteniük, amihez túlképzettek. Mindez stresszhez és frusztrációhoz, végső soron pedig kiégéshez vezet. A Gallup is csokorba gyűjtött néhány szempontot, igaz, ők már a pandémiával összefüggésben tették közzé a lehetséges okokat. Természetesen az ő listájukon is szerepet kapott a láthatatlan, otthoni munka, de egyéb megállapítások is születtek, például:
- azoknak a nőknek a körében, akik részben a munkahelyükön, részben otthon dolgoztak, magasabb volt a kiégés kockázata, mint azoknál, akik kizárólag otthonról vagy teljes egészében bentről dolgoznak, ezzel szemben a férfiaknál nem találtak összefüggést a kiégés mértéke és a munkavégzés helye között
- legyen szó bármelyik nemről, azok a munkavállalók, akik kisebb vagy nagyobb mértékben aggódtak amiatt, hogy esetleg megfertőzheti őket a koronavírus, nagyobb arányban tapasztaltak kiégést, és mivel ezen munkavállalók körében magasabb volt a nők száma, így a körükben a kiégés veszélye fokozottabban jelen volt.
Mindemellett többször is megjegyezték, a kiégés első számú oka az, hogy a munkatársak úgy érzik, hogy igazságtalanul bánnak velük a munkahelyükön, ezért a munkaadóknak mindenképpen cselekedniük kell, ha kiderül, hogy a diszkrimináció bármilyen szinten jelen van, mégpedig úgy, hogy szem előtt kell tartaniuk, hogy a munkahelyi egyenlőséggel kapcsolatos személyes tapasztalataik nagyon eltérőek lehetnek attól, amit az alkalmazottaik tapasztalnak. És itt vissza is kanyarodhatunk a bérszakadékhoz, a kutatások szerint az alacsonyabb jövedelem növelheti a stresszt, károsan befolyásolhatja a mentális egészségünket.
Nem csak a bérszakadék az, ami miatt aggódni kell (Fotó: Getty Images)
A Columbia Egyetem kutatóinak egy korábbi tanulmánya szerint amikor a nők jövedelme megegyezett vagy meghaladta a férfi társaikét, a depresszió előfordulásának esélye általában azonos volt mindkét nemnél. Amikor azonban a nők jövedelme alacsonyabb volt, a depresszió előfordulásának esélye 2,43-szoros volt. Hasonló eredményeket figyeltek meg a szorongás esetében is: a férfi társaiknál kevesebbet kereső nők több mint négyszer akkora arányban számoltak be szorongásról, mint a férfiak, míg a férfi társaikéval megegyező vagy annál magasabb jövedelemmel rendelkező nők jóval kisebb szorongásról számoltak be. Ez még a magasabb jövedelmű nők körében is megfigyelhetőek voltak, ami arra utal, hogy a szorongás jelenléte nem csak az alacsony jövedelem és annak negatív következményeinek következménye.
„Ez a kutatás azt sugallja, hogy a nemek közötti bérszakadék több, mint pusztán gazdasági kérdés, és olyasmi, amit a munkáltatóknak és a vállalatoknak prioritásként kellene kezelniük. Bár a mentális zavarok rendkívül összetettek, és valószínűleg számos tényező járul hozzá a nőknél a munkahelyen megfigyelhető magasabb arányú depresszióhoz és szorongáshoz, ezek az eredmények remélhetőleg szélesebb körű vitákat indítanak el az egyenlő bérezés hiányának hatásairól és arról, hogy a strukturális diszkrimináció milyen módon nyilvánul meg a mai világban” – nyilatkozta Dr. Renée Binder, az Amerikai Pszichiátriai Társaság elnöke.
Egy 2020-as statisztika szerint az európai országokban a férfiak átlagosan 13 százalékkal keresnek többet a nőknél, Magyarországon ez 17,2 százalék, és ezzel alulról a hatodik helyet csíptük meg.
Ahogyan a kutatásokkal kapcsolatban lenni szokott, vannak, akik szerint érdemes árnyalni a képet, még 2010-ben jelent meg egy elemzés, aminek szerzői majdnem 200 tanulmányt vettek alapul ahhoz, hogy utánajárjanak a nemek és a kiégés témakörének. Mint írják, az eredmények megkérdőjelezik azt az általánosan elterjedt hiedelmet, hogy a nők nagyobb valószínűséggel tapasztalják a kiégést, mint a férfi alkalmazottak, ehelyett inkább az látható, hogy a nőknél valamivel nagyobb arányban jelentkezik az érzelmi kimerültség, míg a férfiak valamivel hajlamosabbak az elidegenedésre,
Fáradtság, asszony a neved?
A kiégésnek egyébként számos jellegzetes tünete van, az egyik a fáradtság, a kimerültség érzése. Persze önmagában ezek jelenléte még nem jelenti azt, hogy kiégtünk volna, hiszen számos oka lehet annak, hogy úgy érezzük, az energiánk fogytán van, és legszívesebben nem csinálnánk semmit, csak pihennénk, és persze bőven van, aminek közös keresztmetszete van a kiégéssel.
Fáradtak lehetünk azért, mert alvászavarral küzdünk, mert depresszióban szenvedünk. A nők pedig mindkét problémát nagyon jól ismerik sajnos: számos oka van annak, hogy miért nem jutunk elég alváshoz; a munkahelyi és családon belüli feladatok ellátása mellett például a hormonok is befolyásolhatják, sikerül-e kipihenni magunkat, ami pedig a depressziót illeti, a WHO szerint nincs jelentős különbség a nemek között a súlyos mentális zavarok területén. Ugyanakkor a nőknél nagyobb arányban alakul ki depresszió, szorongás, stressz, szomatizációs és táplálkozási zavar, és a depresszív zavarok képviselik a neuropszichiátriai zavarok okozta egészségügyi problémák 49,1 százalékát a nők és 29,3 százalékát a férfiak körében.
Kimerültnek érezhetjük magunkat amiatt is, mert nem iszunk elég folyadékot, mert nem táplálkozunk megfelelően, hiányt szenvedünk valamilyen fontos vitaminban vagy ásványi anyagban, vagy mert vérszegények vagyunk, és erre a nőknek ugye különösen figyelniük kell, hiszen a menstruáció miatt, de a terhesség és a szoptatás alatt is anémia léphet fel.
A folyamatos fáradtság emellett lehet tünete pajzsmirigyproblémáknak is, és ezek a zavarok kisebb arányban fordulnak elő férfiak körében. Az is lehet, hogy valamilyen szív- és érrendszeri panasz miatt érezzük magunkat kimerültnek, és tévedés azt hinni, hogy ez valami olyasmi, amitől csak a férfiaknak van félnivalója. Egyes források szerint a szív- és érrendszeri betegségek a nők körében is vezető haláloknak számítanak, a 2019-ben elhunyt nők 35 százalékánál ilyen egészségügyi problémák álltak a háttérben, és sajnos ezek nemcsak az idősebb korosztályt érintik, a fiatalabb nők körében is egyre gyakoribbak az ilyen jellegű panaszok.
