Arcápolási zsákutcába belefutni nagyon egyszerű. Temérdek információ kering körülöttünk, amik közül olykor tényleg nehéz kiszűrni, melyik lehet valós, és melyik csak egy félreértelmezés vagy egyenesen megtévesztés. Ilyen arcápolási tévhitekből mutatunk be ötöt, melyeket érdemes örökre elfelejteni.
Tévhit 1: Jobb egy arcápolási család tagjait választani, hisz erősítik egymás hatását
Érthető okokból minden márka igyekszik termékcsaládokban gondolkodni, remélve, hogy szépségápolásunk minél több lépéséhez őket választjuk. Ráadásul ha egyik termékük bejön, nagy rá az esély, hogy mást is fogunk náluk keresni. Nincs ezzel gond, sőt, még azt sem állítanánk, hogy rossz ötlet egy bevált márkánál maradni, ám azt elhinni, hogy az igazi, és mindent túlszárnyaló hatást csak akkor érjük el, ha arclemosótól az arckrémig minden egyetlen márka egyetlen termékcsaládjából való, botorság. Ha egy arckrém jó, az önmagában is jó. Ha egy arclemosó megfelelően tisztít, akkor is tenni fogja a dolgát, ha utána más krémet kenünk fel. A célzott arcápolók esetén pedig, mint a szérumok, amik adott bőrproblémát igyekeznek javítani, egyáltalán nem biztos, hogy éppen az adott típusra van szükségünk. Vagy csak arra.
Természetesen léteznek olyan összetevők, amik jól működnek együtt, így például egy C-vitaminos antioxidáns szérumot mindig érdemes a fényvédőnk előtt felkenni, ugyanis erősíteni tudja annak fényvédő hatását, ám ez akkor is megvalósul, ha teljesen más márkák termékeiről van szó. Fontosabb ennél, hogy jól legyenek formulázva a kiválasztott termékek, megfelelő koncentrációban tartalmazzák az aktív hatóanyagokat. Mi több, ha valaki szereti az összetevőlistákat bogarászni, azzal a meglepő ténnyel is találkozhatott már, hogy míg egy kedvelt kréme pazar komponensekkel rendelkezik, addig a márkacsalád más tagjai esetén már nem annyira elbűvölő a helyzet.
Fotó: Getty Images
Tévhit 2: A hipoallergén felirat megbízhatóan az érzékeny bőrnek megfelelő terméket jelöl
Lehet jobb az érzékeny bőrnek egy hipoallergén jelzővel ellátott termék, azonban ez nem kőbe vésett. Amerikában nem csak standard előírások nincsenek szövetségi szinten, de maga a hipoallergén kifejezés sincs meghatározva, a kozmetikumokkal foglalkozó amerikai Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) pedig saját oldalán is megjegyzi, hogy a kifejezés alatt a gyártók azt értenek, amit akarnak, nem tartoznak elszámolással. Igaz, ez Amerika, nem az EU, ám a neten bárhonnan rendelhetünk kozmetikumokat, ezért érdemes tisztában lenni a helyzettel.
Európában jobb a helyzet, az Európai Bizottság 655/2013-as rendelete foglalkozik a kozmetikai termékekről tett állításokkal, így a hipoallergén kifejezéssel is, amellyel kapcsolatban egy útmutató dokumentáció is készült. Eszerint a kifejezés abban az esetben használható, ha a gyártó úgy tervezte meg termékét, hogy annak potenciális allergizáló hatását minimalizálta. Mindezt megfelelő vizsgálatokkal alá is tudja támasztani, valamint nem tartalmaz olyan allergén anyagokat vagy allergén prekurzorokat, amelyeket megadott hivatalos szervek bőrirritáló, bőrérzékenyítő hatásúnak sorolnak be, vagy nem rendelkeznek kellő adattal arról, mennyire bőrérzékenyítő hatású az adott komponens. Azonban mint írják, a bőrirritáció kockázatát mindezek betartásával sem lehet teljes mértékben kizárni.
Ha tehát érzékeny bőrre keresünk megfelelő terméket és valóban fontos, hogy a legkíméletesebb legyen a kozmetikum, a hipoallergén felirat jó irányt jelezhet, ám még ebben az esetben is fontos az összetevőlistát átnézni. Olvassunk utána, mit tartalmaz a készítmény, illatanyagként szolgáló illóolajak például még így is könnyedén belekerülhetnek, amelyek potenciális bőrirritáló hatásúak lehetnek.
Tévhit 3: Bőrünk hozzászokik az összetevőkhöz, ezért jobb időnként krémet váltani
A krémek nem drogok a bőrnek, amikhez csak úgy hozzászokhat, és egy idő után nagyobb adagot igényel belőle. Sokkal inkább hasonlíthatjuk a helyzetet ahhoz, mint mikor életmódot váltunk és egészségesebben kezdünk étkezni. Testünk fittebb lesz, elménk frissebb, energikusabbnak érezhetjük magunkat, és beállhat egy jobb egészségi szint, amit tartani is tudunk, ha nem térünk el új életmódunktól. Ugyanígy, ha van egy bőrproblémánk és találunk egy megfelelő készítményt, ami képes egy bizonyos szintre javítani bőrünk állapotát, akkor nap nap után használva azt, hosszú távon fenn tudjuk tartani az eredményt (már persze leszámítva olyan alapvetéseket mint a korral járó bőröregedés). Ahol tévútra vihet minket a látszat, az a kezdeti „átváltozás” időszakának vége. Egy valóban hatásos kozmetikum esetén hétről hétre láthatjuk, milyen jót tesz a bőrrel, ám nyilvánvalóan vagy egy határa annak, mekkora bőrállapotjavításra képes. Ám ha az elért eredmény végül mégsem az, amire szükségünk van, ne azt gondoljuk, hogy bőrünk megszokta a készítményt, egyszerűen csak szükség lehet egy koncentráltabb szérumra, jobb összetevőkkel bíró krémre. Persze esetében is épp úgy ott lesz a határ, mire képes, milyen bőrképet tudunk majd fenntartani segítségével.
A már emlegetett bőröregedésről pedig ne feledkezzünk meg. Az életkorral változhat bőrtípusunk, bőrproblémák jelentkezhetnek vagy tűnhetnek el. A menopauza tipikusan ilyen időszak, ám még ekkor sem egyforma, miként változik a bőrünk, ezért a legjobb, amit tehetünk, ha figyelünk egyéni igényeire, és ha ez változik, aszerint módosítjuk a használt kozmetikumokat.
Tévhit 4: Must-have összetevő, ami orvosolja a bőrproblémádat
Orchideakivonattól a krémekbe kerülő arany részecskékig számtalan hangzatos összetevő nevét olvashatjuk nagy betűkkel a tégelyeken, melyek látványos és lenyűgöző hatást ígérnek. Olybá tűnnek, mint amiknél jobb nincs, és miért kellene, hisz önmagukban tudnak mindent, ami bőrproblémánkon segíthet. Bárcsak így lenne! Egyrészt még az sem biztos, hogy olyan átütő hatása van egy komponensnek, mint azt állítják róla: érdemes olvasgatni a témában, mert nem minden összetevő hatékonysága megfelelően bizonyított, és az sem biztos, hogy elegendő mennyiséget tartalmaz a készítmény belőle. Másfelől jóval összetettebb dolog, mire van szüksége bőrünknek. Nem szívódnak fel csak úgy mindenféle összetevők (lásd a kollagén esete lentebb linkelve), és amik bizonyos mértékig felszívódnak, sem biztos, hogy azok, amikre szükségünk van.
Fotó: Getty Images
Bár vannak olyan sztárösszetevők, mint a retinol, ami bizonyítottan szuper anti-aging hatóanyag, vagy a hialuronsav, ami a dehidratált bőr számára kiváló, és ne feledkezzünk meg a BHA hámlasztók pórustisztító hatásáról sem, azonban még róluk sem mondható el, hogy csak velük megtoldva arcápolásunkat, majd minden rendbe jön; csökkennek a ráncok, szebb lesz a bőrkép, csökken a pórusok láthatósága.
Legjobb, ha lépésről-lépésre haladva nézzük át és tesszük rendbe arcápolási szokásainkat, kezdve az alapvető kozmetikumoktól, és ha egy-egy új krémet kezdünk el használni, adjunk neki 3-4 hetet, hogy lássuk, mire képes. Ha jó az irány, tartsuk meg, és olvasgassunk tovább róla, még mi segíthet, mit lehet érdemes kipróbálni. Ám nem kell átesni a ló másik oldalára sem, ne legyen cél a halmozás. Válasszunk átgondoltan, tudatosan, sokkal jobb eredményt érhetünk el és a pénzünket sem szórjuk feleslegesen.
Tévhit 5: Életkor alapján válasszunk arcápolót
A nők számára, ha arcápolásról van szó, két életszakasz kiemelt jelentőséggel bír. A tinikori pattanásos bőr kezelése és a menopauza körüli változások egyaránt kiemelt szereppel bírnak, ám még ezek sem jelentik azt, hogy az életkor szerinti készítményajánlásnak van értelme. Az érett bőr nem egy bőrtípus, mint ahogyan a pattanásos bőr sem. Bőrtípus lehet a normál, száraz vagy zsíros és kombinált, a pattanások, pigmentfoltok és ráncok pedig bőrproblémát jelölnek, amire megoldást keresünk. Ne keverjük össze a kettőt. Pattanások előjöhetnek negyven felett is, a tág pórusú bőr sem csak a fiatalok kiváltsága, mint ahogyan lehet fakó bőre egy huszonévesnek is, nem csak egy ötvenesnek, ezek kezelése pedig a hatóanyagokat tekintve ugyanaz.
A tégelyeken olvasható ajánlások persze látszólag megkönnyíthetik dolgunkat, jobban irányba rakják a vásárlót, ám nem biztos, hogy a megfelelő irányba. Egy 45+ vagy 50+-os krém általában testesebb, krémesebb, táplálóbb, mert általánosságban az érettebb bőr száraz. Ám nem előírás, hogy esetünkben is így van, a hormonális változások hatására sok nőnek éppen hogy zsírosabbá válik a változó kör környékén a bőre. Másik szempont az anti-aging hatóanyagok fokozottabb jelenléte a kozmetikumokban, ami persze nagyon jó dolog, ám velük a helyzet az, hogy hosszú távon sokkal jobban járunk, ha húszas éveink végétől (vagy ha ez a vonat már elment, akkor legalábbis minél előbb) elkezdjük beépíteni a célzott, anti-aging összetevőjű kozmetikumokat, és használunk napi szinten fényvédőt, mert ezzel a megelőzéssel rengeteget tehetünk érte, hogy majd ötvenéves kor környékén is ápolt, fiatalos bőrünk legyen.
Ennek sem érdemes bedőlni:
- Eloszlatunk egy tévhitet: bőrünk hidratáltsága nem függ attól, mennyi vizet iszunk
- A kollagénpeptidek és a valóság – Mire jó valójában a kollagén?