Közel 30 éve vagyunk házasok a férjemmel, született egy lányunk, aki már felnőtt és külön él a családjával. Őt sosem avattuk be a magánéleti gondjainkba. Sok éven át csak a családomnak éltem, minden feladat rám hárult, amit el is végeztem. A férjemmel sosem tudunk megbeszélni konkrét problémákat. Ő visszahúzódó, csendes, bizalmatlan, én pedig az ellenkezője vagyok, barátságos, nyitott, pozitív személyiség. Tíz évvel ezelőtt azt éreztem, hogy belefáradtam abba, hogy mindig nekem kell viselni a nadrágot a házasságunkban. Kommunikáció szinte szó szerint nincs is köztünk, élünk egymás mellett, mint két ismerős. Agresszió vagy alkohol sosem volt jelen az életünkben. Vágyom a szeretetre, az odafigyelésre, a megbecsülésre, és szexuális életünk sincs. A tiszteletet megadjuk egymásnak, harag, bosszúvágy vagy bántalmazás nincs köztünk. Egyre inkább éreztem, hogy valami másra van szükségem, már nem éreztem magam nőiesnek, az önbizalmam is elveszett. Úgy adta az élet, hogy a munkahelyemen megismerkedtem valakivel. Vágyódtam utána, vonzódni kezdtem, és végül egymáséi lettünk. Az első alkalomtól fogva jól éreztem magam vele, a mai napig szeretem, imádom, kívánom őt. Egy évig tartott körülbelül a viszonyunk, és szép lassan leépült. Közben kivirultam, kiegyensúlyozott lett az életem. Lehet, hogy ezt szégyellnem kellene, de sem bűntudatot, sem lelkiismeretfurdalást nem éreztem a tetteim miatt – próbáltam a férjemmel korábban beszélni a gondokról, de nem történt változás. A viszonyban nem vártunk ugyan egymástól semmit, és megviselt, amikor vége lett. Sokszor azt kívánom, bárcsak két életem volna: a valódi a férjemmel éljük a szürke hétköznapjainkat. A másik életem, ami csak képzelet és vágyakozás, hogy szárnyalhatnék szabadon, mint egy madár. Azt csinálhatnék, amit akarok, mindenkitől és mindentől függetlenül
– az olvasói levél egy viszonyról szól, és egy olyan házasságról, amiben a férfi és a női kapcsolat az évek alatt teljesen kihalt. Megtörténik, hogy két ember szinte csak távoli ismerősként él egymás mellett házasságban, ezekben a kapcsolatokban szinte törvényszerűen megjelenhet a kijárat: azaz olyan cselekmény, ami felszabadító érzést ad abból, amiben élnek. Ez többféle módon is megtörténhet, olvasónk a viszonyt választotta. Ha neked is van olyan mondanivalód, ami kikívánkozik belőled a párkapcsolatoddal kapcsolatban, ha a szexuális életed problémás, ha a randis tapasztalataid szeretnéd megosztani, ha szeretnél konkrét segítséget kérni, akkor Sereg Tímea párkapcsolati mediátor és szexológus tanácsadó várja a leveled a timea.sereg@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.
Az alá-felé rendelt kapcsolatokban eltűnhet a szexuális élet hosszú távon
Azokban a párkapcsolatokban, ahol a nő az irányító, ő vezeti, terelgeti a partnerét is a kapcsolatban mint egy édesanya, könnyen odáig fajulhat a párkapcsolat, hogy eltűnik belőle a szex. Ennek az az oka, hogy főleg olyan szerepeket működtet ilyenkor mind a nő, mind pedig a férfi, amik kizárják azt, hogy a vágy megszülessen, belobbanjon. A nő inkább érzi magát a férfi anyukájának, mintsem nőnek, a férfi pedig hosszú távon azt érzi, hogy rá nincs semmi szükség, a női fél úgyis mindent elintéz. Ez egy kényelmes felállás lehet azoknál, akiknél a férfi olyan szülők mellett nőtt fel, ahol szintén minden kényelmet megkapott, a nő pedig már gyerekkorában megtanult függetlennek és vezéregyéniségnek lenni (azzal például, hogy parentizálták).
A párkapcsolati dinamika ezekben a házasságokban egyértelműen ezekre az otthonról, a szülői házból hozott szerepekre épül. Idővel pedig elfelejtődnek a randik, a vágyakozás, és még az is megtörténhet, hogy a szexuális életet is a nő irányítja, ő az, aki egyáltalán kezdeményez. Ilyenkor valójában hosszú távon egyik fél sem érzi magát kényelmesen a házasságban, erős lehet ugyan a társi érzés, azaz, hogy egymásnak inkább bajtársai, mintsem szerelmi partnerei. Addig nincs is ezzel semmi baj, amíg nem kezd el hiányozni valami, és azt nem kezdi el az illető máshonnan pótolni.
Forrás: Getty Images
A házasságokban előfordul, hogy ha alapvetően jól megvannak, azaz nincs sok hangos szó, kényelmes életet építettek fel együtt, a gyerekek is megvannak, csak a szex rész hiányzik, akkor azt fogja az egyik fél valahonnan beszerezni. Lehetséges, hogy olvasónk esetében ez történt, valamennyire elégedett lehetett a házasságával és a férjével, hiszen sok-sok éven át nem feltétlenül jutott eszébe, hogy valami hiányzik. Aztán, ahogy teltek az évek, ahogy olvasónk változott az élet nehézségeivel együtt, ráébredhetett arra, mi is lenne jó igazán. Ezt pedig egy afférral, egy szerelemmel megélhette, és ezért nem szabad elítélni őt sem. Sokan választják ezt okkal, és nemcsak fejben élik meg a viszonyt, nemcsak vágyakoznak, hanem bele is mernek lépni.
Olvasónk is, ahogy sok hasonló nő, igyekezett megbeszélni a gondokat a férjjel, de érdemben nem léptek tovább. Az évek alatt felgyülemlett sérelmek, a harag végül egy viszonyig fajult, ez lett az a bizonyos kijárat a kapcsolatból. A kijárat lehet a mobiltelefonnal való órákon keresztüli játék, lehet valamilyen hobbitevékenység, lehet szakítás-válás és lehet akár egy viszony is. Olyan cselekvés tehát, amiben kizárja a másik felet, és csak saját magával foglalkozik. A levélben is olvashatjuk, hogy olvasónk kivirult ettől a viszonytól, újra visszakapta a nőiességét, az önbizalmát azzal, hogy azt érezte, valaki nőként tekint rá, nemcsak bajtársként.
Az ilyen helyzetekben a házasságot felrázhatja, ha kiderül a viszony, természetesen senkit nem buzdítunk arra, hogy ezt tegye, ez mindenki saját maga döntése. Azonban amikor kiderül, hogy egy harmadik fél is belépett a kapcsolatba, az addig szinten alvó fél észreveheti végre, hogy tényleg gond van a házasságban, ami akkora, hogy ha nem kap észbe, el is veszítheti a családját. Amikor egy házasságban évek óta nincs meg a férfi-női viszony, nincs szexuális élet, az sosem egy légüres tér két ember között. Az a tér kettejük közt tele van haraggal, elfojtott gyűlölettel, dühvel, sérelmekkel, amiket képtelenek voltak egymással rendezni, megbeszélni. Emiatt pedig a kapcsolat nem tudott fejlődni, hanem egyfajta lefagyott állapotban tengődnek napról napra. Egymás mellett, és nem egymással.
Amennyiben olvasónk úgy érzi, hogy fontos valakivel megbeszélnie mindazt, ami zajlik a magánéletében, ha a harmadik fél felé érzett érzelmek az igazi szerelemhez hasonlíthatók, célszerű megkeresni egy szakembert. Nem azért, mert gond lenne, hanem mert egy idegennek bármit elmondhat, sosem fog kiderülni, az érzései pedig rendezettebbek lehetnek. A szakember abban is segíthet, hogy megtalálja újra önmagát, az önbizalmát hosszú távon úgy, hogy az ne egy férfitől, egy szerelemtől függjön.
Kérdezz, írj nekünk!
Ha szeretnél szexológustól, pártanácsadótól választ kapni a téged érintő problémákról, ha elakadtál a magánéletedben, ha a társkereséssel vannak gondjaid, esetleg még szűz vagy, várjuk a kérdésed! Aggódnod nem kell, minden esetben névtelenül jelenítjük meg a kérdésed, az évszámokat, éveket is átírjuk, hogy senki ne ismerjen rád. A leveled várjuk a timea.sereg@centralmediacsoport.hu e-mail-címre.
