Az atlatszo.hu oknyomozó portál 2022. május 25-én adatigénylést nyújtott be a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK), amelyben az elhunytak oltási kórtörténetét szerették volna megtudni. Egész pontosan azt kérdezték, hogy ha az elhunyt kapott oltást, mennyit és milyen típusú oltóanyagot. Ugyan az oltóanyag típusát az NNK nem adta ki, többszörös pontosítást követően egy hónap után megkapták a választ adatigénylésük első felére.
(Fotó: MTI)
Az adatbázisból az derült ki, hogy 2021-ben az elhunyt 28 153 fő egynegyede kapott legalább egy oltást. Ezen belül 3027 fő volt egyszer, 3783 fő volt kétszer, 698 fő volt háromszor is oltva.
A portál nyomatékosította, hogy ez az információ önmagában fenntartásokkal kezelendő, ugyanis két nagyon fontos tényezőt – és azok összefüggését – a megkapott adatbázis alapján nem lehet kimutatni: nem tudjuk, hogy mikor kapták meg az elhunytak az oltásokat, és azt sem, hogy mikor veszítették pontosan az életüket.
Ennek a két dátumnak a különbsége ugyanis kimutathatóvá tenné az oltás hatékonyságát, a fertőzés elleni védelem időtartamát. A konkrét dátumok ismerete nélkül csak annyit tudunk következtetésként levonni, hogy a 2021-ben valamikor elhunytak egynegyede valamikor kapott védőoltást is.
Noha a portál adatigénylésében azt is kérte, hogy a kapott oltások száma mellett az oltóanyag típusát is tüntessék fel, ezt az adatot az NNK a megküldött táblázatban nem tüntette fel. Ezt azzal indokolták, hogy „az egyes érintett beazonosítható személyek oltottsági adatai különleges személyes adatnak minősülnek, így közérdekű adatigénylés teljesítése útján nem hozhatók nyilvánosságra”.
A szerkesztőség ezért újabb adatigényléssel fordult a központhoz, melyben – a személyes információ felfedésének kockázatát elkerülve – a településszintű bontást elhagyva, az elhalálozás dátuma alapján kérték ki az elhunytak oltási kórtörténetét (kapott oltóanyagok száma, típusa).
A 444 a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nemrég nyilvánosságra hozott adatai alapján a közelmúltban arról számolt be, hogy 2021-ben minden harmadik beteg meghalt a magyar intenzív ellátásban, a halálozási adatok azonban nagyon eltérő képet mutatnak az ország különböző kórházaiban. A teljes járványidőszakot, azaz 2020-at és 2021-et együtt vizsgálva a 444 szerzője összesen 7 kórházat talált, ahol 50 százaléknál nagyobb volt az intenzív osztályos halálozás.
