Már a koronavírus-járvány is óriási terhet rótt ránk, de az utóbbi hónapok hírei csak fokozták a helyzetet: a szomszédunkban kitört egy háború, aminek gazdasági következményeit nemcsak a résztvevő felek érzik, az infláció folyamatosan nő, a forintnak voltak – és vélhetően lesznek is – nagyon gyenge pillanatai. Nemrég pedig a magyar kormány bejelentette, hogy változnak a kata szabályai, ami sokakat érint kedvezőtlenül, ahogy az is, hogy a rezsicsökkentést is korlátozzák, pontosabban bizonyos fogyasztás felett piaci árat kell fizetni az áramért és a gázért.
Nem csoda hát, hogy emberek ezrei kezdtek el számolgatni, hogy vajon a fizetésük mire lesz elég, mennyire tudják fenntartani a megszokott életszínvonalukat, hogyan tudják majd eltartani a családjukat, miről kell lemondani, mennyire nagy a kockázata annak, hogy anyagilag ellehetetlenülnek.
A sok kérdőjel, a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság pedig nem meglepő módon fokozza a stresszt, és így lesz a mindennapjaink része a pénzügyi vagy gazdasági szorongás.
Ugyan számos kritika érte azt a stresszmérő skálát, amit Thomas Holmes és Richard Rahe dolgozott ki még 1967-ben, de tény, hogy a stresszel összefüggésbe hozható életesemények listáján szerepelnek olyan tételek – mégpedig elég magas pontszámmal – amelyek hozzájárulnak az előbbi kialakulásához. Ilyen például a lakás vagy az állás elvesztése, a megélhetési, pénzügyi gondok és így tovább. Ezek mind olyan stresszorok, amik egy 2020-as felmérés szerint fokozottan vannak jelen a magyaroknál.
Káros szenvedélyek és ördögi kör
Itt fontos megjegyezni, hogy van különbség aközött, hogy aggódunk vagy szorongunk az anyagiak miatt, utóbbi sokkal mélyebb, komolyabb; olyan érzés, ami életünk minden szegmensére hatással van, ami meghatározza a mindennapjainkat, és ugyan a félelem, a stressz egy ideig motiválóan hathat, de ha az általánossá válik, akkor inkább megbénít.
A pénzügyi stressz nyilván nagyobb arányban van jelen azoknál, akik alacsonyabb jövedelemmel rendelkeznek, akik valamilyen szempontból társadalmilag kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, például az idősek, az egyszülős családok vagy valamilyen kisebbséghez tartozók.
De nem csak ők tapasztalhatják meg, és minél inkább tartós ez az érzés, annál nagyobb hatással van a mentális egészségünkre, sőt, idővel a fizikai állapotunkra is. A folyamatos, krónikus stressz miatt emésztő-, illetve szív- és érrendszeri panaszok léphetnek fel, alvászavarok jelentkezhetnek, immunrendszerünk fogékonyabbá válik a betegségekre, ha pedig már van valamilyen krónikus betegségünk, előfordulhat, hogy tüneteink erősödnek.
Fotó: Getty Images
A helyzetet tovább ronthatja, hogy anyagi helyzetük miatt sokan az egészségükön spórolnak, nem akarnak vagy nem tudnak igénybe venni bizonyos szolgáltatásokat, ez nyilván fokozottan érinti azokat, akik olyan országokban élnek, ahol nincsen ingyenes orvosi ellátás. Ráadásul vannak, akik olyan egészségtelen megküzdési módokat választanak, mint az alkohol- vagy a drogfogyasztás, vagy éppen más káros szenvedélyek, például a dohányzás. Arról nem is beszélve, hogy ha valaki mentális egészségügyi problémákkal küzd, a rossz érzéseinek átmeneti enyhítése érdekében túlköltekezhet, amitől persze bekerül egy ördögi körbe.
Ennek a veszélyét hordozza az is, hogy minél inkább megvisel minket lelkileg a létbizonytalanság, annál kevésbé tudunk aktívan foglalkozni a helyzet megoldásával, azzal, hogyan rendezhetnénk sorainkat, hogyan előzhetnénk vagy oldhatnánk meg a pénzügyi gondjainkat, illetve az is, hogy bizonyos lelki betegségek miatt romolhat a munkahelyi teljesítményünk, emiatt pedig fennáll annak a veszélye, hogy esetleg elveszítjük a biztos jövedelemforrásunkat. A pénzügyi stressz pedig a szülők mentális egészségére gyakorolt hatásán keresztül hatással van a családjukra, a gyermekek lelki egészségére is, arról nem beszélve, hogy a mélyszegénység miatt mutatkozó kognitív, érzelmi és fizikai fejlődésben hiányosságok, az egészségre és a jólétre gyakorolt következményei egész életre szólók.
Ezek a mai fiatalok…
Az anyagiak, pénzügyek miatti stressznek kitett csoportok közül ki kell emelni a fiatalokat, a Finra Investor Education Foundation felmérésénél az amerikai fiatalok 63 százaléka számolt be nagymértékű stresszről, ha a pénzügyeire gondol, egy másik kutatás szerint pedig a fiatal felnőttek egynegyedét érinti a pénzügyi sérülékénység.
A fiataloknál a pénzügyi szorongás forrása a függetlenedés, pontosabban az, hogy mit gondolnak róla, mennyire látják azt, hogy ezt meg tudják valósítani. „Ha valaki motivált a függetlenedésre, de azt érzi, hogy ez nagyon kis eséllyel következhet be – mondjuk azért, mert valószínűtlennek tűnik az, hogy anyagilag önállóvá váljék –, az erős szorongást élhet át. Kisebb lehet ez a szorongás, ha kevésbé motivált a függetlenedésre vagy kevésbé látja bizonytalannak a megvalósíthatóságot, illetve, ha nagyobb saját kontrollt érez a helyzet alakítására vonatkozóan” – nyilatkozta Ivánovics Petra pszichológus.
Mindehhez hozzátartozik az is, hogy alapvetően sokkal bizonytalanabb világban élünk, mint korábban, a fiatalabbak nehezen juthatnak hozzá olyan javakhoz, mint a saját autó vagy a saját lakás, sokan már diákként is hitelt vesznek fel. Helyzetükön pedig nem könnyít az, hogy még mindig sokan gondolják azt, hogy csak és egyedül mi vagyunk felelősek az anyagi helyzetünkért, hogy csak és kizárólag rajtunk múlik, hogy mire visszük az életben, pedig a világjárvány nagyon jól megmutatta, milyen könnyen kihúzhatják alólunk a szőnyeget. „Annyi különböző oka van annak, hogy az emberek eladósodnak. És az adóssággal kapcsolatos erkölcsi játékot játszani rossz és gonosz dolog, és ez senkinek sem segít a mentális egészségén” – nyilatkozta Erin Lowry, a Broke Millennial alapítója.
És annak ellenére, hogy nem minden fiatalnál lehet arra fogni az anyagi gondokat, hogy rosszul bánnak a pénzzel, abban szinte mindenki egyetért, hogy már gyermekkorban el kell kezdeni a pénzügyi tudatosságra való nevelést, és ez persze nemcsak a szülők felelőssége, rendszerszintű változásokra van szükség. Az egyik magyar bank felmérése szerint egyébként a pandémiát megelőzve a hazai fiatalok már készültek a jövőre, 2019. harmadik negyedéves adatai szerint a 19-29 éves férfiak 65, míg a nők 42 százaléka rendelkezett megtakarítással.
Mi az ellenszer?
Ahhoz, hogy életünket minél kevésbé határozza meg az anyagiak miatt érzett stressz, az ellen mi is aktívan tehetünk. Fontos tudatosítani magunkban, hogy nem vagyunk egyedül a problémáinkkal, a pénzügyek a modern élet egyik legáltalánosabb stresszforrásai, főleg most, hogy különösen nehéz időket élünk, és rengetegen vannak, akik a jelenlegi gazdasági helyzetben önhibájukon kívül kerülnek nehéz helyzetbe. Ha ez sikerült, ha le tudjuk küzdeni a szégyenérzetet, az nagyon sokat segíthet, hiszen így könnyebben meg tudunk nyílni másoknak, könnyebben tudunk segítséget kérni.
A problémáinkkal pedig nagyon sok mindenkihez fordulhatunk, sose becsüljük alá a közösség, a társas kapcsolatok erejét. Kezdjük például a szűkebb körrel, a családdal és a barátokkal, ismerősökkel, amennyiben olyan a viszony, tőlük is bátran lehet tanácsot, útmutatást kérni, de internetszerte lehet találni olyan csoportokat, amik szintén azzal a céllal jöttek létre, hogy az emberek egymást segítve, tapasztalataikat megosztva vészeljék át az elkövetkezendő időszakot.
Van, amikor indokolt bevonni egy szakembert is, például egy pszichológust, ha úgy érezzük, a krónikus szorongás eluralkodott rajtunk, és érdemes kísérletezni különböző stresszcsökkentő módszerekkel, és amennyire lehet, igyekezzünk odafigyelni arra, hogy megfelelően étkezzünk, eleget mozogjunk és pihenjünk. Ezek mind nagyon általános tanácsoknak tűnhetnek, olyanoknak, amikre rossz anyagi körülmények között nem is biztos, hogy oda lehet figyelni, de azért szerepeljenek a képzeletbeli listán.
A Mindet Pszichológia vonatkozó cikke szerint a szorongás elleni küzdelem fontos eleme a kellő magabiztosság, hogy a tehetetlenség érzését a kontroll érzése váltsa fel, ehhez pedig végiggondoljuk, az életünk mely aspektusai fölött bírunk irányítással, hol tudunk kontrollt szerezni, és hol nem. Ennek ebben az esetben része kell, hogy legyen az, hogy számot kell vetni a pénzügyekről.
Érdemes elgondolkodni arról, mennyire vagyunk tudatosak, ha az anyagiakról van szó, hogy érdemes lenne-e magunkat valamilyen módon továbbképezni, pénzügyi ismereteinket bővíteni. Emellett érdemes naplózni, követni, hogy pontosan milyen bevételeink vannak, és mikor mire mennyit költünk, a pénzügyi, banki alkalmazások ebben különlegesen nagy segítséget nyújtanak, vannak alkalmazások, amelyek maguktól is készítenek statisztikát arról, hogy adott hónapban mennyit költöttünk élelmiszerekre, szolgáltatásokra, szórakozásra, és így tovább. Ez alapján ki is lehet dolgozni egy olyan költségvetést, amit fenntarthatónak gondolunk.
És igen, lehet, hogy ettől néha sajnos eltérünk, de szinte mindenhol hangsúlyozzák, hogy ne ostorozzuk magunkat, ha kiderül, hogy néha (vagy talán sokszor) haszontalannak tűnő dolgokra költjük a pénzt, ha büntetjük magunkat, azzal nem mindig érünk célt, de ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene kicsit ésszerűbben, tudatosabban költekezni. Ebben egyébként segíthet az is, hogy prioritási listát állítunk fel, mik azok a költségek, amikkel mindenképpen számolni kell, ami nem tologatható.
Érdemes számot vetni arról is, mi az, amit pénzzé lehet tenni, ha valaki impulzusvásárló, akkor biztosan nem lesz nehéz összeválogatni olyan tárgyakat, amik feleslegesek, amik nem hiányoznának az életéből. Valószínűleg nem fogjuk megúszni azt, hogy egy kicsit szorosabbra húzzuk a nadrágszíjat, de a spórolás – mint valami, amivel aktívan teszünk azért, hogy kiszámíthatóbb legyen a jövő – már segíthet a szorongáson, még ha bizonyos szemszögből nehéz is látni a jót abban, hogy nem költhetünk csak úgy arra, amire akarunk.
És valószínűleg ez sem kellemes, de készítsünk vésztervet, hogy mit tehetünk akkor, ha az első vagy második elképzelésünk nem válik be, ha jön egy olyan tényező, amivel nem számoltunk. Nem baj, ha úgy érezzük, hogy ehhez egyelőre nincsen elég kompetenciánk, ilyenkor érdemes egy pénzügyi szakértő segítségét kérni.