A nyelviskoláknak betett a járvány és a nyelvvizsga-amnesztia, most pedig itt van rezsifrász. Az idei évben októberig 46 ezren szereztek valamilyen nyelvvizsga-bizonyítványt, ehhez képest 2018-ban, a teljes évben 80 ezer körül volt a sikeres nyelvvizsgázók száma. A korábbi években a nyelvvizsgákat egy-egy középiskolában vagy egyetemen bonyolították. Most ezek a vizsgahelyszínek a tanítási idő után és szombatonként kötelezően zárva lesznek – mondta a Napi.hu-nak Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
Fotó: Pixabay
A szakember szerint megoldást jelenthet az online vizsgáztatás, amire a nyelviskolák és a nyelvtanárok, sőt a vizsgaközpontok is egyre felkészültebbek. A tanulók, vizsgázók azonban nem, nagyjából 10-12 százalék választja csupán ezt a lehetőséget. A nyelvi kurzusok árát azonban minden bizonnyal az iskolák a téli gázszámlák drágulásához igazítják majd, véli Rozgonyi Zoltán.
A cikk idézte az Oktatási Hivatal (OH) friss nyelvvizsga statisztikai adatait, melyből az derült ki, hogy 2016-hoz képest majdnem megfeleződött a nyelvvizsgázók száma, amikor még több mint 84 ezren kaptak bizonyítványt a nyelvtudásukról.
Idén a három legfelkapottabb nyelv közül angolból 37 ezren, németből valamivel több mint 6900-an, spanyol nyelvből pedig összesen 482-en kaptak bizonyítványt.
A cikk kitér arra is, hogy hazánk a hivatalos statisztikák szerint nem áll túl jól a rangsorban az idegen nyelvek tekintetében. Míg 2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelvet, 2016-ra ez az arány 42 százalékra nőtt, de még mindig messze elmarad az Európai Unió 65 százalékos átlagától – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg Magyarországon a megkérdezettek 14 százaléka állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban a lakosság harmada.
