Az Európai Bizottsághoz fordulnának a kiskereskedelmi láncok

„Ami jelenleg történik, az nem más, mint bizonyos vállalkozások szándékos kiszorítása a piacról” – nyilatkozta a Politico-nak az egyik olyan nagy külföldi hátterű magyarországi kiskereskedelmi hálózat névtelenséget kérő illetékese, aki úgy érzi a magyar kormány intézkedései alapján, hogy a célkeresztbe kerültek.

Hozzátette, hasonlóan gondolják mások is, így a német hátterű Aldi, Lidl és Penny Market, a francia Auchan (amiben résztulajdonos egy magyar hátterű szereplő), az osztrák Spar és a brit Tesco.  És mivel meglátása szerint “a magyar kormány által meghatározott körülmények között egyszerűen lehetetlen fenntartható módon nyereségesen működni”, és a rájuk vonatkozó törvény „ellentétes az EU belső piacának alapelveivel”, ezért a névtelenül nyilatkozó felszólította az Európai Bizottságot, hogy lépjen közbe.

A Portfolio szerint ugyan a lap felvette a kapcsolatot az érintett külföldi kiskereskedőkkel, de azok vezetői  elzárkóztak attól, hogy névvel nyilatkozzanak.

Fotó: Pexels

A Politico cikke szerint minden kiskereskedelmi szereplőre vonatkozó és a minap kiterjesztett árstop intézkedéseken túl két olyan törvényt említett, ami a kiskereskedelmi szektor nagy külföldi szereplőit sújtja, míg a franchise rendszerben működő hazai hátterű hálózatokat nem:

• az egyik ilyen az a tavaly decemberi parlamenti döntés, miszerint 48 órával a lejárati dátum előtt ellenszolgáltatás nélkül be kell szolgáltatnia a 100 milliárd forint feletti éves forgalmú láncoknak az élelmiszereket
• a másik ilyen pedig az az idén tavaszi döntés, miszerint a válságkezelésre és a költségvetési helyzet javítására hivatkozva 2,7%-ról 4,1%-ra megemelték ezen szereplők számára a különadó kulcsát

A Portfólió hozzáteszi, a most már 8 termékre vonatkozó árstop költségeit is nagyrészt a Magyarországon működő kiskereskedelmi cégek nagyrészt viselik. Igaz, a nagyobb üzletláncok könnyebben képesek beépíteni a nem árstopos termékek árába a veszteségeiket. Hazai elemzők szerint az ársapkákat nem nem feltétlenül csak inflációletörő hatásuk miatt erőlteti a kormány, hanem egyrészt politikai, népszerűségnövelő okokból is, valamint a piac átrendezésének céljából is.