A független könyvkiadás világában nehéz érvényesülni, ezt a romantikus könyveket író Susan Meachen is tudta, mikor belevágott az – ahogy ő mondta – „tökéletesen tökéletlen” hősei megalkotásába. Az amerikai szerzőnek azonban még így is sikerült valamennyi sikert elérnie: nem lett világhírű, viszont egészen elismerték. Rátalált a maga olvasótáborára (2017 óta 14 regénye jelent meg az Amazonon), 1300 követője volt a Facebookon, és egy privát írói csoportot is alapított The Ward néven, melynek több, mint 700 felhasználója volt. És elég sok kapcsolatot sikerült kiépítenie az irodalmi szcénában ahhoz, hogy a nála jóval híresebb bestsellerszerzőt, Samantha A. Cole-t is a barátnőjének mondhatta.
Ő volt a hátrányból induló nő, aki évekig dédelgette az álmait, fejlesztette magát, és keményen dolgozott ahhoz, hogy nevet szerezzen magának abban a műfajban, ahol a tehetség mellett egy nagy adag szerencse is kell, hogy ki tudjon valaki tűnni a tömegből. Miközben csak magára számíthatott, hiszen nem volt ügynöke, aki képviselje az érdekeit, nem állt mögötte óriási kiadó, ami hatalmas pénzeket fektetett volna a regényei promotálására… Ezért már csak az, hogy idáig eljutott, is meglehetősen inspiráló.
Aztán 2020 szeptemberében tragikus fordulatot vett Susan felfelé ívelő élete. Az írónő gyakran panaszkodott a közösségi médiás oldalain a bullyingról, amit elszenvedett különböző irodalmi klikkek által. Egyre jobban zavarta a mainstream könyvkiadás rendszere. Bevallotta, hogy korábban mentális betegséggel küzdött, és megpróbált véget vetni az életének. És azt is közölte az olvasóival, hogy az az év október 30-án megjelenő kötete után feladja az írói karrierjét. Néhány héttel később Meachen állítólagos lánya (a lány létezik, csak az a kérdés, ki működtette a profilt) bejelentette a Facebookon, hogy Susan nem bírta tovább elviselni az online zaklatást, és megölte magát.
Fotó: nlc illusztráció
A hír letaglózta Susan barátait és ismerőseit, akik számos adománygyűjtő akciót szerveztek a gyászoló család számára. A Meachenhez hasonló indie szerzők, akik ismerték a nőt, összefogtak, hogy a segítségükkel posztumusz ki lehessen adni az írónő utolsó regényét. Összeraktak egy Természetfeletti Bully Románc antológiát (nem vicc), amit Susan Meachennek dedikáltak.
A szavak fájhatnak, de ennek nem kell így lennie. A szavak gyógyíthatnak is. Hagyjuk meg a bullyingot annak, ahová tartozik – a fikciónak
– olvasható az ajánlás. Sőt, az írónő barátai Susan kiadatlan könyveit is megszerkesztették és publikálták – mindezt állítólag teljesen csak szeretetből, abszolút ingyen.
Csakhogy Susan Meachen sosem volt halott
Idén január elején, több, mint két évvel a halálhíre után Meachen úgy döntött: felfedi, hogy valójában csak megrendezte a halálát. És kéri szépen vissza az életét. Ezért a következő posztot írta a Facebook csoportjába:
„Milliószor átrágtam már, hogy hogy csináljam ezt, és most sem vagyok biztos abban, hogy helyes-e ez a lépés vagy sem. A családom azt tette, amiről azt gondolták, hogy a legjobb a számomra, és ezért nem hibáztathatom őket. Majdnem véget vetettem az életemnek, és újra át kellett élniük ezt a poklot. Az, hogy visszatérek a The Wardba, nem jelent sok mindent, de a lényeg az, hogy újra jól vagyok, és remélem, újra írni fogok. Kezdődjön a móka!”
Hát, talán nem a móka az első szó, ami eszébe jut mindazoknak, akik meggyászolták Susant. Így például Samantha A. Cole-nak sem, aki egyike volt a Meachenhez közel állóknak, egyúttal azoknak is, akiket megvádoltak azzal, hogy bullyingolásával a halálba kergette a nőt. Cole-t ez különösképpen megrázta, hiszen Susan halálhíre után folyamatosan ostorozta önmagát, amiért talán nem állt eléggé a barátnője mellett. A fájdalmához pedig az is hozzájárult, hogy korábban másokat is elvesztett már öngyilkosság miatt. Ezért Meachen visszatérése, illetve a nőnek az egész „megrendezett halál”-ügyben tanúsított közönyössége (mikor Cole ráírt, mi történt, csak annyi választ kapott, hogy „Semmi. Simán csak vissza akarom kapni az életem.”) visszafordíthatatlanul tönkretette a kettejük közti kapcsolatot.
Mikor mindenki ujjal mutogatott a másikra, aki állítólagosan zaklatta Susant, az darabokra tépte a könyves közösséget. Ártatlanokat vádoltak meg. Hónapokba telt, mire lecsillapodtak az indulatok. Hogy ez az egész csak egy két éven át húzott kacsa legyen, az egy óriási pofon azok számára, akik valaha is támogatták őt
– nyilatkozta Samantha a Rolling Stone-nak.
Susan Meachen könyvei (Fotók: Amazon)
Az írónő hozzátette, hogy rengeteg ideje volt Susannek tisztáznia a helyzetet, ha valóban a családja terjesztett álhíreket róla. „Ehelyett újabb profilt készített álnéven, és végignézte, ahogy az emberek megemlékeznek róla, arra bátorítják a többi olvasót, hogy vegyék a könyveit, és segítették a családját.” Mert igen, valószínűleg kezdetben a saját lányának tette magát, később pedig egy TN Steele nevű felhasználó egyszer csak felbukkant a Facebook-csoportjukban, sőt: még annak az admin feladatait is átvette. Mostanra pedig kiderült, hogy ez csupán Meachen kamuprofilja volt, amit annak érdekében hozott létre, hogy a vérkeringés része maradjon anélkül, hogy „fel kéne támadnia”. „Most már visszatérek a valódi profilomhoz és nevemhez” – posztolta a The Wardba a nő.
Ha Susan arra számított, hogy halálának megrendezésével elég publicitást fog generálni ahhoz, hogy legalább annyira híres szerző legyen, mint barátnője, akkor sajnos most szólunk, hogy Cole nyilatkozatai és posztjai az esetről minden ilyen fajta reményt porrá zúztak. Így a karrierjét sem valószínű, hogy újra tudja indítani: a botrányon felháborodott olvasók ugyanis csupa negatív értékeléssel árasztották el Meachen korábbi köteteit. Cserébe Cole-nak felajánlották, hogy a hamarosan érkező új könyvét az egekig magasztalják majd.
Másnak nem tett kárt a karrierjében a felszívódás
Ugyan nem a halálát, hanem az eltűnését rendezte meg, de Agatha Christie volt az első, aki felbolygatta az irodalmi világot egy hasonló húzással. Az ő karrierje azonban nemhogy nem tört ketté, de onnantól lett igazán népszerű írónő. Az eset 1926-ban történt, hat hónappal azután, hogy az addigi legsikeresebb regénye, Az Ackroyd-gyilkosság megjelent. Mikor december 3-án a krimi királynője megtudta, hogy férje beleszeretett egy Nancy Neele nevű nőbe és válni akar, majd a veszekedés után a férfi lelépett a hétvégére, aznap este Agatha eltűnt. Egyetlen levelet hagyott maga után a titkárnőjének címezve, amiben az állt, hogy Yorkshire-be megy. Az írónőt 11 napon át nyomtalanul keresték, mikor végül valóban egy Yorkshire-beli szállodában bukkantak rá, ahová álnéven, Mrs. Teresa Neele néven jelentkezett be. Agatha egyébként nem a karrierjét tette próbára, egyszerűen a férjét akarta megizzasztani egy kicsit, amiben amúgy a férfi testvére, Nan Watts is segédkezett…
(Forrás: Rolling Stone, Upsteam Reviews)
