A fájdalom egy kellemetlen érzés, ami korlátozhat minket a mindennapi tevékenységek elvégzésében. Gyakran annak figyelmeztető jele, hogy valami nincs rendben testünkkel. A fájdalom hosszantartó tűrése felesleges, hiszen rontja életminőségünket, valamint negatívan hat közérzetünkre is, éppen ezért elengedhetetlen a fájdalomcsillapítás.
Akut (heveny) és krónikus (idült) fájdalom
1. A hirtelen kezdődő és rövidebb ideig tartó fájdalmat akutnak nevezzük. A szöveti károsodás többnyire kimutatható, és ha megszűnik, a fájdalom is eltűnik. Komoly fájdalomra utalhatnak a kitágult pupillák, a verejtékezés, a szapora légzés és pulzus. Tipikusan akut fájdalom kíséri például a csonttöréseket, a sebeket, sérüléseket, a szalaghúzódást, de akár a vakbélgyulladást vagy a szívrohamot is.
2. A krónikus fájdalom fő jellemzője, hogy három hónapnál hosszabban tart – ilyen például a porckopás okozta érzés. A fájdalom társulhat krónikus betegséghez is, például ízületi gyulladáshoz. Gyakran egyéb problémákat is okoz, mint az étvágytalanság, erőtlenség, alvás- és potenciazavarok, sőt, akár depresszió is – mindez pedig az életminőség romlásához vezet.
Fotó: Getty Images/PhotoAlto/Frederic Cirou
A fájdalom típusai
A leggyakoribb típusok a következők:
- neuropátiás fájdalom,
- műtét utáni fájdalom/nociceptív fájdalom
- tumoros (rákos) fájdalom,
- lelki betegségekhez társuló fájdalmak.
Neuropátiás fájdalmat okoz az idegpályán bárhol jelentkező rendellenesség. Ez ugyanis megzavarja az idegimpulzusokat, amiket aztán tévesen értelmez az agy. A neuropátiás fájdalom lehet állandóan égő, bizsergető, vagy időszakosan jelentkező, áramütésszerű, mint az arcidegzsábánál. Az érzet mélyen égő vagy sajgó, hirtelen hasításokkal kísérve.
A műtét utáni fájdalmat/nociceptív fájdalmat a szövetkárosodást érzékelő receptorok közvetítik, vagyis ez akkor jelentkezik, ha a test szövetei megsérülnek. Tipikus ilyen érzés keletkezik, ha megvágjuk, megégetjük magunkat, ha eltörik egy csontunk vagy megsérülünk. Ilyen fájdalom lép fel műtétek után is: aki már átesett ilyesmin tudja, hogy ez mozgásra, nevetésre, köhögésre rosszabbodik.
A daganatos megbetegedésekkel együtt járó fájdalom sokféle formát ölthet és nagyon változó, kinél milyen mértékű. Lehet éles vagy égető a fájdalom. Lehet állandó, szakaszos, enyhe, mérsékelt vagy súlyos. Ahogy a tumor növekszik, az idegekre, csontokra vagy más szervekre is áttétet képezhet. A daganat így a szervezetben több helyen olyan kémiai anyagokat is felszabadíthat, amelyek fájdalmat okozhatnak. De az sem ritka, hogy a kezeléshez használt gyógyszerekre reagál fájdalomérzettel a szervezet.
A lelki eredetű fájdalom a legrejtélyesebb és legnehezebben kezelhető fájdalomtípus. Előfordul, hogy egyáltalán nem áll a hátterében szervi megbetegedés, de lehetséges az is, hogy a rossz lelkiállapot felerősíti a már meglévő fizikai fájdalmat. Tipikus pszichogén fájdalom például a pánikroham által kiváltott mellkasi fájdalom, amely gyors szívritmussal és légszomjjal is jár. A pszichogén fájdalmak enyhítéséhez általában pszichoterapeuta segítsége szükséges.
Hogyan fáj?
- A szöveti károsodás égő, égető fájdalommal jár, ez általában hőhatás vagy valamilyen mechanikai hatás, például vágás, szúrás hatására jön létre.
- A rándulások és izomgörcsök sajgó fájdalommal, míg a zárt térben (például fogban, fülben) keletkező gyulladást lüktető fájdalomként lehet leírni.
- Hasogató fájdalom, a migrénes fájdalom, a csípő érzést pedig nevéből adódóan valamilyen csípés (például darázscsípés vagy csaláncsípés) okozza.
- Az állandóan égő, bizsergető, áramütésszerű fájdalom lehet neuropátiás eredetű is.
- Létezik kisugárzó fájdalom, ami azt jelenti, hogy a páciens máshol érzékeli a fájdalmat, mint ahol az eredetileg keletkezik. Például a fogfájás kisugározhat a fülbe, a porckorongsérv okozta fájdalom lesugározhat a lábakba is.
Szponzorált tartalom
