Sereghajtó hazánk az antidepresszánsok használatában

Az antidepresszáns gyógyszerek globális fogyasztása drámaian megnőtt az elmúlt két évtizedben, a lista élén pedig az európaiak állnak – számolt be a Euronews. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2000 és 2020 között a vizsgált 18 európai országban közel két és félszeresére nőtt az antidepresszánst használók száma.

Az OECD-adatbázis a leggyakoribb hatóanyagok (N06A) meghatározott napi dózisú (DDD) fogyasztását mutatja. Ez a csoport az Egészségügyi Világszervezet szerint az endogén és exogén depressziók kezelésére használt készítményeket foglalja magában.

Az antidepresszánsok átlagos fogyasztása az adott 18 európai országban 2000-ben napi 30,5 dózis volt 1000 főre vetítve, ami 2020-ra 75,3 dózisra emelkedett: ez 147 százalékos növekedést jelent. A kiindulópont persze országonként változott: a legalacsonyabb szám Észtországban volt, ahol 2000-ben ezerből mindössze hatan szedtek antidepresszánst, a legmagasabb pedig Izlandon, ahol hetvenen.

Pszichiátria egy kórházban Haute Savoie városában, Franciaországban (Fotó: BSIP/Universal Images Group via Getty Images)

A legnagyobb emelkedés Csehországban következett be, ahol 577 százalékkal nőtt az antidepresszáns-használók száma, a legkisebb növekedés pedig Franciaországban történt, ahol csak 38 százalékkal emelkedett.

Átlagosan azonban elmondható, hogy sokkal több antidepresszánst szedünk, mint korábban, ugyanis

Magyarországon ezerből 30 ember fogyasztja el napi szinten a megadott dózist, ami az EU-s átlag alja: nálunk csak Litvániában használnak kevesebben antidepresszánsokat. Ez azonban még mindig 125 százalékos növekedést jelent a húsz évvel ezelőtti értékhez képest.

Könnyű lenne azt gondolni, hogy az antidepresszáns-használat és a boldogtalanság között összefüggés van, de az adatok nem ezt támasztják alá. A vizsgált országok között tartósan Izlandon fogyasztanak a legtöbben kedélyjavító gyógyszert, ám ők nemhogy boldogtalanok, hanem a World Happiness Report szerint a harmadik legboldogabbak az egész világon.

A boldogságindex első helyén végző finnek sem spórolnak a gyógyszerrel: náluk 70 az ezer főre eső a napi adagok száma. Ehhez képest Magyarország a lista 51. helyén áll, Európában nálunk csak a portugálok, a görögök, a bosnyákok és az oroszok boldogtalanabbak.

Az antidepresszáns-fogyasztás és a boldogság egyedül Dánia esetében mutat némi összefüggést: náluk az utóbbi 10 évben 4 százalékkal csökkent a napi gyógyszeradagok száma, a boldogságlistán pedig töretlenül menetelnek előre, a legutóbbi mérés idején második helyen végeztek.