A napokban jelentették be, hogy kiválasztották a Miss Germany szépségverseny döntőseit, az egyik legesélyesebb versenyzőnek pedig a 19 éves Saskia von Bargent tartják.
Saskia von Bargen már ötéves korában lány szeretett volna lenni, kislányokkal játszott és ruhákat szeretett volna hordani. Édesanyja azonban nem engedte neki, hogy lányos ruhákban menjen iskolába, mert félt, hogy emiatt bántani fogják gyermekét, de otthon más volt a helyzet. „Otthon lány voltam, az iskolában fiú. Ebben állapodtunk meg a szüleimmel. Azonnal felismerték, hogy komolyan gondolom, tényleg lány szeretnék lenni. Meg akarták érteni, min megyek keresztül, pszichológushoz és endokrinológushoz jártak velem, egyre inkább támogattak” – nyilatkozta a Spiegelnek.
Fotó: Sina Schuldt/ DPA/AFP
Mint elmondta, szülei abba is beleegyeztek, hogy pubertásblokkolókat szedhessen. „Nem nőtt szakállam, nem változott a hangom, nem lett nagy ádámcsutkám. Ha nem kaptam volna gyógyszert, akkor ma valószínűleg két méternél is magasabb lennék.” Hozzátette, soha nem érezte azt, hogy rossz úton jár, de néha elgondolkodott azon, hogy milyen lenne fiúként. „Valószínűleg jóképű férfi lettem volna, nagyon magas, szakállas, dús hajú. És depressziós, vagy az is lehet, hogy már nem is lennék életben.”
Saskia von Bargen tizenhárom éves volt, amikor felvállalta, hogy transznemű, és ugyan előtte előfordultak olyan esetek, amelyek már a zaklatás határát súrolták, később nem tapasztalt ilyesmit. Öt évvel később, amikor nagykorú lett, vállalkozott a nemváltó műtétsorozatra. „Ez volt az utolsó, nagy lépés. Utána egy izgalmas szakasz kezdődött. Először meg kellett ismernem az új testemet, és még mindig nem szoktam hozzá teljesen” – mesélt a tapasztalatairól, és azt is megosztotta, ugyan több komolyabb beavatkozásra nem lesz szüksége, a hormonokat élete végig szednie kell.
Fotó: Sina Schuldt / DPA / AFP
Arról, hogy jelentkezni fog egy szépségversenybe, akkor döntött, amikor még a kórházban feküdt, és az internetet böngészve szembejött vele a felhívás, és úgy érezte, a leírás illik rá. Saskia von Bargent 15 ezer jelentkező közül választották ki több fordulón keresztül. Állítása szerint nem fél attól, hogy csak azért került be a döntősök közé, mert transznemű. Mint elmondta, a szervezők mindenben támogatják, és ne higgyük azt, hogy a versenyzők között folyamatos cicaharc dúl, ennek pont az ellenkezője igaz, és megfogadták, hogy a győztes megkoronázása után is támogatni fogják egymást.
Ami a többi ember véleményét illeti, miután bejelentették, hogy ő is részt vesz a Miss Germany döntőjében, vegyes visszajelzéseket kapott. „Az emberek fele pozitívan reagált, a másik fele nem annyira pozitívan, sok gyűlölködő megjegyzést kaptam. De nem hagyom, hogy elvegyék a kedvemet, törlöm az ilyen hozzászólásokat és letiltom ezeket az embereket, illetve amennyire csak lehet, próbálok nem sok kommentet olvasni. Volt egy hozzászólás azért, ami megmosolyogtatott, az egyik fotóhoz, amin másik versenyzővel szkanderozok, valaki ezt írta: »Férfi a nő ellen, ez nem fair«.”
A Miss Germany finalistái: Sandra Friedrichs, Vanessa Didam, Catharina Convents, Saskia von Bargen, Chantal Epli, Lena Petrides, Kira Geiss, Audrey Boateng, Eva Placzek és Romy Kölzer (Fotó: Philipp von Ditfurth / DPA / AFP)
Ha cicaharc nincs is, nem egymás elleni küzdelemként fogják fel a versenyt, természetesen szeretné, ha ő lenne az, akinek a fejére rákerül a korona, szerinte ugyanis éppen itt az ideje, hogy egy transznemű versenyző nyerje meg a címet. A Miss Germany történetében persze nem ő az első transznemű versenyző, 2022-ben Gadou Amadou is bejutott a döntőbe, illetve idén egy másik transznő, Laurén Kaczmarczyk is bekerült az első húszba, igaz, a döntős csapatba már nem válogatták be.
Hogy teljesül a kívánsága, az március 4-én derül ki, ekkor rendezik meg ugyanis a döntőt. És utána hogyan tovább? „Nem vágyom a gyors, botrányokkal teli sikerre. Azt akarom, hogy az emberek elismerjenek, hogy hallgassanak rám. Például szeretnék egy útmutatót készíteni mindazoknak, akik nem tudják, hogyan kell bánni a queer emberekkel. Meg akarom mutatni, hogy mi van az olyan kifejezések mögött, mint a transzneműség, transzidentitás vagy transzszexualitás.”
A Miss Germany, ami nem azonos a Miss Universe Germanyvel, csaknem 100 éves múltra tekint vissza, 1927-ben koronázták meg az első királynőt Hildegard Kwandt személyében. A Miss Germany egészen 2019-ig nem nagyon tért el a hagyományos szépségversenyektől, ebben az évben azonban komoly változásokat vezettek be, a külsőségek helyett a küldetés került előtérbe. „Kihívás az egyéni, teljesen eltérő küldetések összehasonlítása” – nyilatkozta Jil Ander, az egyik zsűritag. Emiatt lehet, hogy a jövőben új kategóriákat is létrehoznak, de egy biztos, a név marad.
