Mondhatjuk, hogy aktív életet élek, és mindig mozgásban vagyok. Naponta átlagosan 15.000 lépést teszek meg, de nem ritka, hogy ennél jóval többet is, ráadásul elég gyakran váltogatom a terepeket is. A kertvárosban élek, ahol 10 perc sétára van az első tömegközlekedési eszköz, így tavasszal, nyáron, ősszel és télen folyamatosan szedem a lábaimat. Munkába, edzésre, a boltba, barátokkal találkozni. Az elmúlt években nagyon sok sport- és túracipőt kipróbáltam, de eddig nem találtam meg a tökéletest. A hangsúly az EDDIG szón van.
Most boldogan számolhatok be arról, hogy elkészült számomra a cipő, amiben túrázhatok, sétálhatok bármilyen terepen, és közben olyan érzés, mintha semmit sem viselnék, de mégis biztosan megtartja a lábaimat. Óh, és a legjobb, hogy a nap végén úgy vehetem le ezt a cipőt, hogy egyáltalán nem fáj se a talpam, se a lábujjaim.
Így vált a gyaloglás a mindennapjaim részévé
Minden a pandémia időszakában kezdődött. Bár lassan, így három év távlatából már sokan elfelejtenék ezt az időszakot, de az én emlékeimben még ott van. Március közepén, amikor leállt a világ és jött az első lezárás és a kijárási tilalom, bennem a napi sétáim tartották a lelket. Reggel és munka után az egyetlen kapcsolatom a külvilággal az volt, hogy naponta kétszer legalább 5 kilométert megtettem a környékünkön. A 11. kerület kertvárosi részében és a közeli Budafokon rengeteg dombos rész van, amit meghódítottam. Ám a sok séta nem volt felhőtlen élmény, mert sokszor fájt a lábam a nap végére.
Nem fordítottam elég figyelmet arra, hogy megfelelő lábbeliben tegyem meg a napi kétszeri kimenőmet, csak felkaptam az utcai cipőmet és mentem. Sokszor kavicsos útra vittek a lábaim, az esőről ne is beszéljünk. A legtöbb cipőm egyáltalán nem volt vízálló, így vizes zokniban kullogtam haza, ráadásul a sárban, hóban sokszor csúszkáltam is.
2020 márciusában heti háromszor elkezdtem edzeni is, eleinte a járvány miatt online, aztán ahogy a körülmények engedték, terembe is jártam. Az edzéseket gyors tempójú gyaloglással egészítettem ki, de nem választottam funkcionális cipőt, így a napi 14-16 kilométeres napjaimon a lábaim megérezték ezt.
Nyáron sem hagytam abba a gyorsgyaloglást, lehetett akár 40 fok is, én akkor is róttam a köröket a környéken. Garantált volt az izomláz a talpamban, ráadásul a legtöbbször alig tudtam lefejteni a cipőt, mert a lábam feldagadt. Túrázni is nagyon szeretek, sokszor mentünk a férjemmel hosszabb túrákra a közeli erdőkbe, de legtöbbször az utcai cipőmben tettem mindezt. Nem voltam tudatos, bevallom, viszont ez a cikk nektek is segítség lehet, hogy tanuljatok az én hibámból.
Új cipő ismeretlen terepen
Szerencsére azóta eltelt három év, én pedig okosabb lettem. Jobban megismertem a testem, a teljesítőképességem határait, és már okosabban választok cipőt is, mert tudom, hogy a lábaim megköszönik, ha megfelelő cipőben teszem meg azokat a kilométereket. A Columbia Facet 75 Mid Outdry cipője nemcsak a mindennapi utcai sétáim során lett hű társam az elmúlt egy hónapban, de az extrább terepeken is helytállt.
Amikor átvettem a cipőt a Columbia Westendben található márkaboltjában, sok hasznos tanácsot kaptam (nem tudtam például, hogy érdemes egy számmal nagyobb cipőt venni, mert így hegymenetben lefelé kevésbé fog nyomni, és nem terheli a lábujjakat), de nem sok időm volt megismerni a lábbelit, ugyanis szinte egyből repülőre ültünk, és meg sem álltunk Dániáig.
Ismerős az az érzés, amikor veszel egy új cipőt, és jön a félelem, hogy vajon mennyire fogja feltörni a lábad? Én eddig akármilyen sportcipőt próbáltam először hosszabb sétán, a vége mindig egy-egy vízhólyag volt, de a Facet 75 Mid Outdry cipő már a boltban is annyira kényelmes volt, hogy bíztam benne. És bevált!
Az 5 napos koppenhágai és malmői városnézés alatt semmi gond nem volt vele. Sosem nyomott, sosem dörzsölt, és ami a hab a tortán, hogy sosem fájt benne a lábam. Pedig mentünk rendesen. Voltak napok, amit 25.000 lépéssel fejeztünk be, és számunkra teljesen ismeretlen terepeken közlekedtünk.
A jolly joker cipő
Minden kilátót, minden parkot bejártam vele, sőt, egy ciszternarendszerben kipróbáltam a vízállóságát is. A Søndermarken Park alatt húzódó víztározó rendszert jártuk körbe, miközben egy dél-koreai művész (Kimsooja) holografikus fényjátékát néztük. A kiállítás egyes képeihez sok tócsán át vezetett az út. A séta mellett jó párszor kerékpárra is pattantunk, és a cipő helytállt a tekerésnél is.
Míg Dániában esőben nem tudtam kipróbálni a Facet 75 Mid Outdry-t, ahogy leszálltunk és kijöttünk a reptérről, a budapesti időjárás kiadós felhőszakadással örvendeztetett meg. És igen, a cipő kibírja a szakadó esőben sétálást is, hála az Outdry membránjának és a hegesztett varratainak köszönhetően. Ez a csodás technológia teljes vízhatlanságot biztosít egészen a cipő fűzőig terjedő részre. Ezt azóta többször is sikerült a tavaszi időjárásnak hála letesztelnem, és tényleg így van.
Indulhat a túra!
Ha már városi körülmények között ilyen jól bizonyított a cipő, alig vártam, hogy köves, hegyes terepre vigyem. Hol a legjobb terep erre Budapesten? Irány a Normafa és környéke, ahol erdőn, mezőn, kövekkel tarkított útvonalakon lehet bolyongani. Több éve járok a Tündér-sziklához, de eddig mindig megérezte a talpam, mire felküzdöttem magam az éles sziklákkal teli lépcsőn a Libegő aljából elindulva, de ezzel a túracipővel ez sem okozott gondot.
A lila csoda az Adapt Trax talpborításának köszönhetően tényleg a legjobb tapadást biztosítja, ráadásul pont úgy, hogy az 5 mm-es rovátkáinak hála tökéletesen elosztja a terhelést. Bár tudom, hogy nem egy Alpok, de az eső utáni csúszós Budai-hegység is tud meglepetést okozni, de ezzel a lábamon szinte leszökkentem a hegyről, anélkül, hogy egy-egy kavicsot, vagy csúszós lépcsőt elvétettem volna. Tényleg tapad, nagyon tapad.
A cipő magas szára stabilan tartotta végig a lábam, és ami az egyik legjobb dolog, hogy a hozzá járó cipőfűző idomult a lábamhoz. A fűző olyan rugalmas anyagból készült, ami a hő hatására megnövekedett lábhoz tágul, hogy ne szorítsa azt, de mégis kényelmesen tartsa. Jó pár órát kirándultunk a Budai-hegyekben, de bátran mondhatom, hogy teljesen más élmény volt, mint a régi cipőimmel.
Magabiztosan kaptattam fel a köveken, a lefelé út pedig igazi örömmámorral ért fel. És bár egy-egy sikeres túra képes arra, hogy olyan adrenalinlöketet adjon, amivel lefelé már szinte szalad az ember, ám ahhoz, hogy sérülés nélkül le is érjünk, kell egy jó társ. A Columbia Facet 75 Mid Outdry ebben tökéletes partner lehet.
És bár a terméket tesztelésre kaptam, ez semmit sem változtat azon, hogy végre én is elmondhatom magamról őszintén, hogy tudom, milyen érzés beleszeretni egy cipőbe.